Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-09-30 / 220. szám
2 A pénzügyigazgatóság határozatának kézhezvétele után az 1 százaléknyi differencia egy összegben 15 nap alatt esedékes. Mi újság? — Mayer János földmivelési miniszter fenyegető levelet kapott Oroszországból, amelyben az orosz paraszttanács élesen bírálja működését, egyben bejelenti, hogy harcra szőlitja a magyar parasztságot. Ezt a levelet összefüggésbe hozzák a Rákosi letartőztatával és a kommunista mozgalommal, amelynek ^szálai Moszkvába nyúlnak. Ebben a levélben bejelentett mozgalom az a szervezkedési kísérlet, amely Rákosi elfogatásával derékban törött ketté. — A pémügyminieztériumban fontos adóreformokról tárgyalnak. Az eddigi hirek szerint megszüntetik a jövedelem- és vagyonadót. Emelik és visszaveszik a városoktól az általános kereseti adót. A városok kárpótlásul a házadét kapják. Elejtik a vagyonváltságot. — A jövőben, mint illetékes helyen kilátásba helyezték, sem végkielégítést, sem nyugdijat nem kaphatnak a köztisztviselők, hanem minden esetben a nyugdijat folyósítják részükre. — Bethlen István gróf miniszterelnök folyó hő 28-án délelőtt átvette a miniszterelnökség vezetését. — A Hegedűs György tragikus halálával megüresedett letenyei választókerületben a kormány nem állít jelöltet. A Keresztény Gazdasági Párt Túri Béla esztergomi kanonokot lépteti fel. — Newyorkban a kommunisták zajos tüntetéssel fogadták az interparlamentáris konferenciára érkező képviselőket. Két olasz fascists képviselőt revolverlövéssel megsebesítettek. — Moszkvában a Kreml egyik szobájában a magyar kommunisták arra kaptak parancssot, hogy térjenek vissza Magyarországra és újból kezdjék meg az agitá- ciőt. Ez a parancs Kun Bélának és társainak szólt, akiket fegyveresen kényszeritett a szovjet a parancs végrehajtására. M. kir. állami textilipariskola megnyitása. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesületével karöltve a hazai textilipar fejlesztésére Budapesten (X. kér. tElnök-u. 1.) textilipar iskolát létesített. Az intézet 1925. évi október hő 1-én szövőmes- teri tanfolyama tagozatának az életbeléptetésével kezdi meg működését. A kiképzés tartama féléves beosztással egy tanulmányi év heti 54 órai tanítással, EGRI NE i PtftSAG 1 c) Mihály napja elhagyta kököró^íiés kalapját Képek az egri Eger, 1925. szeptember 29. Ejnye, ez a szent Mihály napja . . . Kökörcsines, lilabok- rétás kalapját elvesztette valahol és aranylomboa pluviáléja fölé modern esőköpenyeget húzott. Nagyon sírős az ősz ábrá- zatja. A könnyei belepotyognak a mustba. Attól lesz olyan savanyú a kedvünk. Hát ami azt illeti, van is miért sírnia, de legalább eltehette volna novemberre és szent Mihályt mosoly- gősabban is fogadhatta volna, amikor vásározó kocsik, vevők és eladók élén diadalmenetben vonűl a vásár színes sokadalmába, Mert szent Mihály a szegény emberek, kalmárok, céhek pát- rőnusa Egerben, nemkülönben a komédiás truppoké, akik vásárról-vásárra járva bukfencezik össze az élet sótalan ésjszá- raz kenyerét. És ime, a jő szent Mihályt most zavarba hozza az eső, mely szét akarja jmosni a három napos vásárt. Mit csináljon már most derék csizmadiáival, azürszabőival, szorgalmas tótjaival és szíjgyártóival. A komédiások is fölcihelődtek. S aztán ki erre, ki arra. Csak két fényképész ütötte fel a sátorfát. De kinek van kedve sárosán és lucskosan a masina elé állni ? S a kalmárok ? a ruhakereskedők ? Szidják Szinusz mestert, hogy esőt csinált a jóslata. Mert ha eső van, nem árulnak a kádárok, az asztalosok, a csizmadiák s a ruhakereskedő sátra is üresen marad. Mester urai- mék nem vesznek 'gála-kabátot, sárgabőrből valót, takarosai, se cicát az asszonyságok nyakába. És kr hinné ? Az eladó még ebben a iucsokban is jókedvre hangolja az embert lármájával, A tűzköves ember fittyet hány őszi vásárból. az esőnek. Emitt ötezerért kínálják a zsebkendőket, amott a • csak három, minden darab csak három« mulattat. Hallgasd csak meg, kedves felebarátom. Most csak három, csak három az ára. Ne álljak itt hiába. Egy gomb, ha akarom gombolom, Ha akarom, gimbelem. Egy finom ibolya szappan, Mese a habban, Hajcsatt, fésű és szipka. Egy darab bicska. Ha be van csukva, nincsen nyitva. Egy darab tűkör. Az a szokása, Nem festi a szépet csúnyára. A ragya sajnálja, Legyen a szegénynek is vásárja. Három az ára Egerben, Másutt ezerben. Csak három potyára, Alászolgája. S mintha tudná szent Mihály napja hogy a vásárt meg kell édesítenie, huszonhat cukros, c*okoládés kínálja gyorsan pergő nyelvvel a vaniliásat, a töltöttet, a Mault és a Szerencsit. «Négyezerért tízet. Tízet négyezerért !» Na, nem pénzt, hanem csokoládét. De beljebb már hódít a három. Koldúsokat nem látsz sehol, csak egy nyomorék üldögél a katedrába lépcsői előtt, a gyepen, fa alá húzódva. Sárga arcán megfeszül a kicserzett bőr, lezárt szemhéjjal beleroskadtak a szemüregbe. Világtalan. Rongyai két csonka lábat takarnak. Füstölgő Simphoniát tart nyomorék ujjai között. Vékony, gyermekes nyakán előre-hátra és oldalra billen gyér hajú feje. És szájüregében fölbugyborékolnak a hangok, a te imád, az én imám, mindnyájunk imája : az éhező, erős fogak imája a kenyérért: — «Mária ! Mária ! Mária Szüzanya !» S a piszkos koldúskalap tele lesz pénzzel, ezer, ötezer, tízezer koronásokkal. Szent Mihály itt hagyta kökörcsines kalapját. Az árak a közepesnél is alacsonyabb nívón mozogtak. A Szent Mihályi vásár az állandó esőzés miatt a forgalom nagyon gyenge keretei között mozog. A rossz idő ellenére is nagy a kínálat bő a felhozatal bár sok budapesti [cég és vásározó iparos ki sem rakta az áruit és még reggel visszafordult. Az árak úgy az állatvásár, mint a kirakodó vásáron eső tendenciát mutatnak és a közepesnél is alacsonyabb színvonalon alakúltak. Az állatvásár. Az állatvásár a marha-árak esését Egerben is élénken illusztrálja, egyelőre tehát nem kell a marhahús drágaságától tartani. .Vágómarhák 1.900.000— 2,000.000 koronáért keltek, jó tejelők három-négy [millióért. Két éves sertés 1,200.000 K.-ért, 1 éves 1 millióért, öt hónapos süldők 650.000 koronáért cseréltek gazdát. A jármos ökör párja 7 millió, darabja 3—4 millió. Jő igáslovat 2—3 millióért is lehetett kapni. A kirakodó vásárban a gyér kereslet nagyon leszorította az árakat. Feltűnő, hogy ezüret előtt vagyunk s a hordó nem kel, bár a kádárok hatalmas tömegű hordóval lepték el a vásárteret. A vevő 1000 és 1500 koronáért szeretné a hordó literjét, de a kádárok nem engednek a 2000 koronából в így komoly vevő síig akad. A ruhásoknál alig ven forgalom. A női kabátok ára 500.000-től 2 millióig mozog. De a vásárt, a többi vonalon is az üzlettelen- ség jellemzi. Az árak általában 1925. szeptember ЗЭ. a következőképen alakultak : karton méterje 24—26.000, kékfestő 24—30.000, schiffon 16—30 ezer, kenavász 20—26.000 bare- hett 20—32.000, olcsóbb minőségű szövet 125—180,000, jobb minőségű 250,000-tól 300,000-ig ; vásári női cipők 180—240,000 K, csizmák 320,000—480,000 kor. ; puttonok 40,000 K, gyümölcskosarak 10—20,000 K, dézsák 40—60,000 K, mosó teknők 50— 70—100 ezer kor. ; lugző-kádak 200—300 ezer kor. ; tejes fazekak 8—10 ezer kor., mázas cserépedények, tálak, csuprok 10— 25.000 kor. : [dagasztó teknők 80—100—120,000 kor. ; kőkedé- nyek 10—180 ezer K-ig, vödrök 60.000 kor ; cinveder 35,000 K, mosogató «vajdling» 160 ezer К, bögrék 10—25 ezer kor. stb; porcellán tányérok darabja 12 ezer, kilója 20 ezer kor; tálalók 50 ezer kor ; üvegpalackok, korsók 15—25 ezer kor; párnák darabja 100 ezer, dunyhák 700 ezer és egy millió koronáért keltek volna. A dunyhás asszonyok még délben fölszedték a sátorfát, hátukra kötötték a rengeteg batyukat és elhagyták a vásárt, amely dél felé már csak a hazaigyekvő kocsiknak mutatta az utat. _ (J. J ) A hevesi járási székház megvétele. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága jóváhagyólag tudomásul vette, hogy az alispán a Heves Város és Vidéke Takarékpénztár r. t. tulajdonát képező házat, illetőleg ingatlanokat 675 000,000 borona vételárért a hevesi járás székház céljaira megvette és a takarékpénztárral az idevonatkozó adásvételi szerződést megkötötte. A vételárhoz 398 millió boronával az érdekelt járási községek fognak hozzájárulni, amely Összegből az adásvételi szerződés ezerint 215.960,000 koronát már kifizetett. Mivel azonban az egész vételári hátralék, melyből a vármegye közönségét 277 millió korona terheli, a szerződés értelmében a folyó év október hó l én kifizetendő és erre készpénz fedezet rendelkezésre nem áll, felhatalmazták a vármegye alispánját, hogy a szükséges ősz- szegnek kölcsön utján való megszerzése iránt sürgősen intézkedjék. Mivel továbbá a megvett ingatlannak helyreállítása és a székház céljának megfelelő átalakítása is tetemes költséget igényel, felhatalmazták az alispánt arra is, hogy ezen munkálatok végrehajtása iránt intézkedjék, oly megszorítással azonban, hogy az e címen felmerülő költségek 100 millió boronánál N
