Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-09-29 / 219. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. szeptember 29 szolgált és résztvett a limanovai ütközetben is. A Keresztény Gazdasági Párnak és az első nemzetgyűlésnek is tagja és izzó keresztény érzésű férfi volt. 43 éves korában, fiatalon halt meg. Talán nem is muzsikálnak . . . Eger, 1925. szeptember 28. Vasárnap délelőtt síremléket avattak a Hatvani temetőben, az igaz magyar cigány sírja fölött, egyszerű sírjelet, aminő a nőtája volt. Százan és százan állták körül a hantot, míg az egyesített cigányzenekarok Illés Gyula cigányprímás vezetésével Oláh Gábor dalait muzsikálták : »Hadd álmodjam vissza azt a boldogabb időket ...... .»Talán nem is muzsikálnak, talán csak én álmodom. . .« Barsy István dr. ügyvéd a sírnál emlékbeszédet mondott a magyar lelkű cigányprimásről, aki csak a nótának élt és erről a nótafáről mindenkinek dúsan tépte a virágokat. Nem kérdezte, hogy van-e pénze, művész volt s a művész vigasztalásra született leikével hajolt mindenki felé. Nem egyszer megtörtént, hogy nem volt a fiatalságnak pénze és szőtlanűl búsűltak a vendéglői asztaloknál. S Oláh Gábor hozzájuk lépett. »Mit szó - morkodtok ?« Kérdezte. «Nincsen pénzünk, Gábor,» felelték. S Oláh cigányprímás bÜBzkén felegyenesedett. »A vígságról én majd gondoskodom. A pénzt pedig nem kérdeztem.« És húzta a szebbnél szebb szivat-lelket andalító magyar nótákat s ha ilyenkor el akarták hívni más asztalhoz, nem ment. visszaküldte a pénzt is avval, hogy nem ér rá. A kommun nagyon lesújtotta. Már nem játszott, hiába kérték. »Száradjon el a kezem, ha én ezeknek a csirkefogóknak játszom !» — mondotta. Csak egyetlen egyszer játszotta még tisztelői és barátai körében Rákóczy kesergőjét, Gounod Ave Máriáját és fölsírt hattyúdala: Az én sírom nincs már messze, Nem lesz, aki fölkeresse. Nem lesz annak járott útja. Sárga levél beborítja. — Lesz annak járott útja Gábor — mondotta Barsy István dr; — azért jöttünk el sárga levelek hűllása idején. Ezek a sárga levelek az emlékezést hirdetik és nem a feledést. Dr. Barsy István emlőkbesző- dében keresetlen szavakkal mutatott reá, hogy bármily társadalmi állásban is lehet az egyén jő hazafi, lehet vallásos, önzetlen ember, mint Balog Gábor volt. A. mai cigányok okulására hozta fel, hogy Balog Gábor sohasem volt gyújtó hatású muzsikája mellett sem léha tivornyáknak, erkölcstelen tobzódásoknak okozója, hanem mindenkor a tisztességes mulatságnak, bájos táncoknak volt tőről metszett zamatos magyar muzsikájával hangadója. Ezután Lichter Lajos a Cigány- zenészek Egri Cioportja nevében koszorúzta meg a síremléket. A zenekar hegedűin «sír a száraz fa,» majd elcsendesül és Lichter Lajos pianisszimőinak fohászában száll halk lebegősű ének, mint a hüllő falevelek su- sogása. A síremlék hatalmas koszorújának kék szalagjait meglengeti a szél és szerteragyogják az aranybetűk : »Gábor bátyámnak, Illés Gyula zenekara.« A sárga levél nem borította be a sírt Felépült az első földrengésmentes ház Egerben. A Nagy-testvérek építették és tervezték. Sétakocsizás az Angolkisasszonyok Szent József hajlékába. Szép őszi nap. Mintha meggondolta volna magát az idő, hogy a vénasszonyoknak is legyen nyaruk. Az almagyari dombokon sápadt veröfény hullámzik és megitatja a mély zöld pázsitot, a leszöretelt gyümölcsfákat. A szőlőúton nagyokat zakkan az egyfogatű, mely az angolkisasszonyok újonnan épült Szent József hajléka felé kocog. Mellettem ül Nagy József építész, aki az Olaszországban kötelezővé vált földrengés ellen védekező építési módszerekről beszél. Egerben az első ilyen épület az angolkisasszonyok Szent József hajléka, mely az üdülő apácák számára épült a Nagy-testvérek tervei szerint gaz érsekfő- pásztor és a káptalan áltai adományozott építési anyagok segítségével. A napokban volt a bokrétaünnep, amelyen az őrsekfőpász- tor , képviseletében Kronberger József apát irodaigazgatő jelent meg. A tetőről, melyen színes szalagokkal himbálózott a bokréta ünnep fája, Kádas Géza köművessegéd mondott 'üdvözlő beszédet és köszönetét mindazoknak, akik az építkezésben közremunkáltak. A bennlakó- növendékek énekeltek, majd a bokréta-ünnep alkalmával az angolkisasszonyok megvendégel ték a munkásokat. Alig lehet szavát érteni a zökkenők miatt. Feltűnik a pirostéglás kápolna. Balra a szelíd dombháton két leány ül a berkenyefák árnyékában. Megemeljük a kalapunkat s ők is üdvözlést intenek. Talán bennlakó növendékek. A domb hajtásban megvillan egy apáca fehér főkötője. Közben megérkezünk az almagyari szőlő elé. S pár pillanat múlva már a sövénnyel és bokrokkal szegélyezett úton haladunk fölfelé. Mindenütt faltörmelékek, kövek, tégladarabok, mészfoltok és elszórt sárga homok. Nagy József építész elmondja, hogy a földrengés következtében itt kiapadt egy kút, úgyhogy több száz méterről kézi szivattyúval, csöveken kell a vizet az épülethez vezetni, ami költséges, rendkívül fáradságos. Az új piros cseréppel födött épület egyemeletes, barokkszerfi, de nem kifejezetten barokk. A földszinten hatalmas borház csarnoka szélesedik beton-alapzattal, betonozott masszív pillérekkel, vasbeton-gerendázattal. Ezeket a vasgerendákat — magyarázza Nagy József — átfúrják és vaspántokkal kapcsolják össze. A vaspántok betonágyban elhelyezve minden emeletsoron a falak fölött és alatt futnak át, az épületet mintegy oltalmazőan átkarolva. Minden egyes falat ilyen vas- pántok tartanak össze, amelyek horgas végeikkel kapcsolódnak a vasgerendákba. Földrengés esetén ezek a falak nem omlanak össze és az épületet nem fenyegeti katasztrófába veszedelem. A vaspántok százszorosán meghatványozzák a kövek kötésének szilárdságát s a falak ellenálló erejét. Fölmegyünk az emeletre, ahol a tágas, kényelmes hálók vannak tizenkét üdülő apáca számára, ebédlővel és társalgóval. Kilépünk az emeleti terraszra, melyet beragyog a táj szépsége és a felhőtlen égbolt. Ez az épület az első földrengéstől védett épület Egerben. A kápolnán is most javították ki a földrengés okozta károkat Ivanovich Emii dr. apátkanonok bőkezűségéből. Sajnos, már nem volt időnk a megtekintésére. Egy félóra múlva már a város felé kocsizunk. A két leány még mindig a fa alatt ül. Hívogatóan mosolyognak a berkenyefa piros gyümölcsei. Vaklárma Tisza-Nána égéséről. Vasárnap délelőtt Egerben az a hír terjedt el, hogy Tisza-Nána lángokban áll és már két napja ég. Az Egri Népújság telefonon fölhívta Tisza-Nána községi elöljáróságát, ahol azt a felvilágosítást nyerte, hogy a községben a közeli .múltban még tűz sem volt. Nem veheLnek re8zt adventista iste.’ltiszte en tizennyolc éven aluli b."verií,ekek‘ A vallás- és közokta. ás^yl_ miniszter megtörtént esettet i ciolatban elvi jelentőségű hau rozatot hozott, amelynek értelmében tilos a 18 éven aluli gyermeket a Magyarországon törvényesen el nem ismert adventista vallásban neveltetni, illetve az adventista istentiszteletre bocsátani, miután törvényeink korlátozzák a szabad vallásgyakor- lat jogait és kényszerítőig rendelik, hogy a gyermekek valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásban neveltessenek. Kettős kivégzés Varasdon. «Két fejet egyért.' Belgrádből jelentik : Ma végeztek ki Varasdon két földmi- vest, akik közösen gyilkoltak meg egy asszonyt. Mikor a kivégzés színhelyére vezették őket, egyikük a jelenlévő törvényszéki hivatalnokokhoz fordult és elkeseredve kiáltotta: Két fejet követelnek egyért! Ki érti meg ennek a világnak igazságosságát?« Ezek voltak a gyilkos utolsó szavai és megadással helyezte fejőt a kötél hurokjába. HÍREK — Eger, 1925. szeptember 29. — Személyi hír. Pazar István, a miskolci vízművek igazgatója holnap, kedden, az egri vízvezetékek ügyében Egerbe érkezik. Hivatal-átvétel. Szabó Gyulaídr. főczoigabirő ma délelőtt átvette az egri járás főszolgabírói hivatalának vezetését. Az Angolkisasszonyok egri intézetében végzett Tanítónők Szövetsége, megalakulásának első esztendejét és számottévő eredménnyel zárta le. E kezdő egyesület a beiratáskor kilenc növendéket: Szende Izabella, Fábián Malvin V. o. t ; Antal Kornélia, Dóczi Margit, Kunfi Olga IV. o. t.; Áder Irén, Veréb Mária III. o t.; Herczeg Erzsébet, Majercsik Erzsébet II. oszt. tanulókat részesítette egyenként 500.000 korona segélyben. «Te Deum»-mal fejezték be a fürdőidényt Párádon. A szeptemberi szeszélyes időjárás nem vette el a Párádon üdülő közönség kedvét éB a legjobb hangulatban kitartott egész mostanáig. Jellemző, hogy a szobák 75 százaléka még az utolsó héten is foglalt volt, ami azt bizonyítja, hogy Csonka- magyarország lakossága mindig jobban és jobban kezdi megbecsülni megmaradt természeti kincseinket. Vasárnap, f. hó 27-én, majdnem teljes számban jelentek meg a fürdőzők a grófi kastély kápolnájában, ahol Fucsek Gábor r. kath. lelkész Te Deum-ot in- tonált, majd meleghangú szentbeszédben búcsúztatta a vendégeket és Isten áldását kérte a fürdő agilis vezetőségére. Ezzel a fürdőidőny hivatalosan bezárult, a következő napokat az elszámolások és az elutazások veszik igénybe. Október elsején azutáu az 1925,-i fürdőidényt
