Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-09-27 / 218. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925 szeptember 27. vasárnap. XIII. évf. 218 sz. Előfizetési di) postai szállítással: cgg hóra 40.000 K, negjjedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. hbhmümwmbí A halál-lista. Immáron hat év is elmúlt azóta, hogy maradék földünkön megbukott a kommunizmus. Míg jármában nyögtünk, halálosan keserves volt a négy hosszú hónap. Felszabadúlván az elnyomás alól, neki is láttunk erélyesen a tisztogatás munkájának s váltig kötöttük az ebet a karóhoz, hogy a vörös tábornak még az ir- magját is eltöröljük a föld színéről Amint azonban telt, múlt az idő, mindinkább elhalványodott a borzalmak emléke s eltompult lelkűnkben a szentsége# felháborodás. Pedig közben nem egyszer kaptunk komoly figyelmeztetést, hogy még mindig kísért a bolsevista múlt. Újból és újból hurokra került nehány mindenre elszánt gyújtogató, akik a letört országot még egyszer lángba kívánták borítani. Itt is. ott is felvillanni láttuk még egyszer a vörös tüzeket, a társadalmi forradalom . elfojtott, de hamu alatt tovább lappangó őrtüzeit. Kellett is, hogy így történjék, külömben rágás-regen elaludt volna a nemzeti gondolat fölött őrködő közvélemény. Ha olykor ki nem törnének a föld gyomrába kényszerítőit erők, nyugodtan és gondtalanul álmodoznánk tovább, míg egyszer csak álmunkban agyon nem sújtanának beömlő portánk romjai. Most ismét felfedeztek egy messzeágaző összeesküvést s a lefülelt kommunisták egyike kérkedve rukkolt elő egy halállistával. Azoknak a neve állott a halál-listán, akiket a kirobbanó lázadás elsőkül kívánt eltenni láb alól. Az összes keresztény politikai tényezők élén az ország kormányzójának neve s az egész kormány névsora fel vala véve a nevezetes listára s ez a tény ás a mar letartóztatott forradalmárok nagy száma is nyomatékosan mutat reá arra a körülményre, hogy ezúttal még a szokottnál is veszedelmesebb latrok kerültek rendőrkézre. Mindnyájan tudjuk, hogy csonka országunkban a kommunisták végleg eljátszották kis játékaikat. Meg vagyunk győződve róla, hogy népünk túlnyomó része ma még inkább, mint valaha, minden bolsevizálő törekvést erélyesen utasítana vissza. A vörös rém külföldi vigécei az ismételt kudarcok után vájjon miért próbálkoznak mégis újból ős újból ? Bizonyára azért, mert ismerik a magyar bástya gyenge oldalát. Jól tudják, hogy idebenn is még mindig vannak megbízhatatlan elemek. Oktalan és lelkiismeretlen emberek, kik becsületes munka helyett a zavarosban szeretnének halászni s a vallás és haza elkeseredett ellenségeivel való szövetkezéstől a szomorú tapasztalatok után sem riadnak vissza. Minden igaz magyar gondosan óvakodjék a mételytől s messziről kerülje el a felforgatás konok aknamunkásait. Sőt azokkal se álljon szóba, akik csak kaEger, 1925. szeptember 26. A Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület által rendezett szőlészeti és borászati kiállítást a Korona helyiségeiben ma délben Va 1 órakor díszes közönség jelenlétében nyitotta meg Szmre- csányi Lajos dr. b. t. t. egri érsek. Ott láttuk : Kriston Endre püspököt, Isaák Gyula főispánt, Okolicsányi Imre alispánt, Cse- kó Gábor, Ridárcsik Imre, Dut- kay Pál pápai praelátus-kano- nokokat; a főkáptaían tagjait, Botüik József nemzetgyűlési képviselőt, a Tiizajobbparii Mező- gazdasági Kamara elnökét, Tar- nay Gyula ny. borsodi főispánt, Braun Károly polgármesterhelyettes főjegyzőt és Eger város nagyszámban megjelent egyéb előkelőségeit. A földmivelésügyi kormányt báró Győrffy Sámuel és Gálffy János szőlészeti és borászati főfelügyelő képviselték. Graefl Jenő nemzetgyűlési képviselő a Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület elnöke, Szmre- csányi Lajos dr. érseket, a kiállítás fővédnökét a Korona bejáratánál üdvözölte és fölkérte a kiállítás megnyitására. Szmrecsányi Lajos dr. érsek a következőkben válaszolt : — Igazán megtisztelő volt rám nézve, mikor a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület, mint egyik védnökét, engem kért föl a kiállítás megnyitására. E megbízatást készségesen elfogadtam, habár, minta szőlögazdák egyike, magam is érzem a szőlőművelésre nehezedő gazdasági viszonyok elnyomó súlyát, amelynek a következtében a kiállítás rendezése igen nagy fáradságot, önzetlenséget és áldozatot követelt a gazdáktól Dehát a szőlőgazdának minden eszközt meg kell ragadnia, hogy e súlyos gazdasági helyzet fölött úrrá lehessen és talpra álhasson. Azért örömmel kell néznem azt, hogy sokan felsorakoztak a kiállítás sikeres előmozcérkodnak is a szovjetizálás gondolatával. Nem a nép szaván, nem is a magyar ugaron, hanem a keresztény becsülettel folytatandó, kitartó és áldozatkész munkán fog felépülni a magyar jövendő. A boldogabb jövő, mely felé törhetetlen bizalommal • hitünkhöz és hazánkhoz híven áhítattal törtetünk előre. C. J. ditására, a verseny fejlesztésére és ennek folytán a termelés fokozására. Ha vannak is nehézségek, ezekkel a nehézségekkel meg kell küzdenünk. Nekünk nem lehet ölbetenni a kezünket. Teljesítenünk kell azt, amire útmutatásunk ven. Meg keil emlékeznünk azokról, akik a mai rendszernek életrevalóságát és gazdasági életképességét két- ségbavonták. Azt hirdették, hogy a reakció tönkre teszi, megfojtja az országot és a jövője gazdasági elsorvadás. A bölcs szerint azonban a nyilak, amelyekre elkészülünk nem sebeznek oly mélyen s az előrelátás pajzsai nem súlyosak. Tehát szembe kell néznünk a nehézségekkel, a bajokkal, a termelésre súlyosodó adókkal, a különböző terhekkel, amelyek után a szőlősgazda nem kap ellenértéket s igy alig lát valamit a termésből. Ilyen körülmények között első pillanatra hiábavalónak bizonyul minden törekvés; azt gondolja az ember, hogy küzdeni nem A bíráló bizottság Gálffy János szőlészeti és borászati főfelügyelő elnökletével tegnap délután tartott ülésében a Kőkáptalan Szőlő- gazdaságát, Hunyor Béláné síkhegyi é# J üresek Győző galagonyáéi szőlészetét arany éremmel tűntette ki elsőrendű boraiért. — Arany érmet kapott Ruppert Antal kádár is. Ezüst érmet nyertek : Az Egri Érsekuradalom. szőlő- és kertgazdasága, a cisterci rend, a főkáptalan oltáralapitványa, Foss Bornál és Vass István egri kisgazdák, Jankó Brezovay szőláti borgazdasága, Fiuzsin Bertalan érdemes A fáradozás meddő. De nem szabad igy leszámolni a kiállítással. Nekünk tudnunk keli, hogy csak az nem roskad össze, aki nem hagyja el magát. — Meg kell említenem, hogy Franciaország 17, Olaszország 10 millió hektoliter borral többet termel, mint Magyarország és e mennyiséget el tudja helyezni é# piacot tud találni. Er nekünk is követnünk kell! Ezután Szmrecsányi Lajos egri érsek megemlékezett a szövetkezeti mozgalmak e' futárairól, a kölcsön-raktárakről, am a legszegényebb zsellére is hozzásegítették termése kesitéséhez és addig is, l lehetségessé vált, ellátták csönnel, vetőmagvakkal, ne legyen kiszolgáltava ketlen kufároknak, hogy sz helyzetében ne legyen Kény. ritve termését elkótyavetyélni. — Ebben kell a bajok ellenszerét látni, mondotta az érsekfőpász- tor. S ez a kiállítás legyen alapja, biztosítéka, Ígérete annak, bogy egy szövetkezeti segély- pénztár alakíttassák. Alakítani kell egy szövetkezeti segélypénztárt, amely a bortermelők termésének értékesítésében a szőlősgazdák segítségére legyen. — Meg vagyok elégedve. Üdvözlöm az elnök urat és megnyitom a kiállítást. Zúgó éljenzés követte az ér- sekfőpásztor szavait, aki a kíséretében lévő előkelőségekkel megizlelte a Károlyi Hitbizo- mány pincészetének borát, melegen érdeklődött a kitüntetettek iránt, az egyes gazdaságok és cégek csinos elrendezésű kiállított palackjai és tárgyai előtt hosszasabban tartózkodott, majd 1 óra tájban elhagyta a kiállítást. egri bortermelő, a Nemzetközi Borkereskedelmi R. T., dr Mészáros Béla. Bronzéremmel jutalmazták Apponyi György gróf szurdok- püspöki szőlészetét. Mititsky Pál kertészetét, Fülöp Zoltán borait; díszoklevéllel: a gróf Károlyi Hitbizományt, Gröber Jenő jbor- kereskedőt. Elismerő oklevelet kaptak: a Hering-iéle Mezőgazdasági Gépgyár, sutuiért ás szőlözuzö- iőrt, Gergely és Faragó szőlő- művelési és borkezelási eszközeiért, az érseki bélapátfalvai papnövelde gazdasága, a SteiDr. Szmrecsányi Lajos egri érsek: »Magam is érzem a szölömívelésre nehezedő gazdasági viszonyok elnyomó súlyát . . .» A szőlészeti és borászati kiállítás megnyitása. Három szőlőgazdaságot aranyéremmel tűntettek ki. A Főkáptaían Szőlőgazdasága, Hunyor Béláné és Jurcsek Győző egri szőlészete aranyérmet nyert.
