Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-09-18 / 210. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona J£/0 Eger, 1925. szeptember 18 péntek. XLII óvf 201 sz Előfizetési díj postai szállítással: egg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITIEÄI NÄPKLÄP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Paragrafusokba vannak szedve a törvények mondatai és rendelkezései. Betűkből állanak a paragrafusok is. A mondatokba sorakoztatott betűk fejezik ki szószerint a törvény intézkedéseit, mert ezt máskép elrendezni nem is lehet, a gondolatkifejezőshez betűk, szavak és mondatok kellenek. Amit a betűk kifejeznek, az a törvény és a törvényalkotás akarata. Szoktak ugyan arról is beszélni, hogy nem a törvény betűje a fontos, de a törvény szelleme, amely jobban megközelíti az igazságosságot, a méltányosságot és az államalkotó bölcse- séget. De egy jogászországban nem jó a törvény szellemével kacérkodni. Mindig akadnak erőszakos rabulisták, akik azok ellen, akik a törvény szellemét szeretnék alkalmazni, a törvénysértés vádjával harcolnak. Nemcsak kézzel, de lábbal is dobolnak a törvénynek éppen nekik kedvező betűjén és harsányan követelik jogaikat. A szerény igazság ilyenkor csendben elvonul, nehogy úgy lássék, mintha a polgárok akarata ellenére akarna igazságot szolgáltatni. Amíg sárból vagyunk gyúrva, addig a kézzelfoghatónak, a láthatónak, a lármával és ordítással hangsulyozottnak mindig nagyobb súlya lesz á földön, az államban, de még az igazságszolgáltatás csarnokaiban is, mint a szelleminek, a testnélküli igazságnak, a méltányosságnak. Sokan vannak, akik belátják, hogy csak a szellem, a törvény szelleme éltet, de kevesen vannak, akik mernek és a törvény szelleméért felelőséggel kiállnának a harci síkra. A felelőségtől való húzódás, a szervilizmus a törvény szelleme alkalmazásának a sírja. A kontinens igazságszolgáltatása épp azért talán soha sem fogja elérni az angol igazságszolgáltatás függetlenségét és merész röptét. Angolországban a bíróságnak széles tere van a jogszokások kialakítására. A kontinensen a birő legtöbbször a törvény betűjének rabja. A törvény betűje alapján óvadék ellenében szabadlábra helyezi egy pénzhamisító banda tagját, aki a tőle követelt készpénzóvadékot a pénz hamisításával szerezte. Az állam itt a törvény betűjével szemben Eger, 1925. szeptember 17. Nem is szépítjük, hanem kereken megírjuk, hogy az alispá- ni méltóságért az egész vonalon áll a harc. Persze nem olyan kétségbeesett hévvel miut azt a Magyarország képzeli, de tagadhatatlan egyre erősbödő lendülettel s félő, hogy ha a fővárosi lapok egyike-másika han- gulatcsinálás közben oktalan és főleg igazságtalan személyeskedésekbe bocsátkozik, idelenn is elmérgesedik a küzdelem. Egyelőre úgy áll a helyzet, hogy úgy Mártonffy Lajos árvaszéki elnöknek, mint Okoli csányi Imre egri járási főszolgabírónak pártja erősen szervezkedik. Néhai Puchlin Lajos híveinek túlnyomó része kétségtelenül most Mártonffy pártját erősíti. Ennek a tábornak az a jelszava, hogy a tisztviselőnek egyenesen szerzett joga van a rangsor szerinti előléptetésre, ha magatartása ellen komoly kifogás föl nem merül. Ennek az álláspontnak adott lapunk tegnapi számában igen határozott hangon kifejezést Keglevich Gyula gróf, a vármegye egykori főispánja, akinek erélyes állás- foglalása bizonyára széles körökben fog visszhangra találni. Mártonffy híveivel szemben Okolicsányi főszolgabíró emberei jelöltjük kiváló tetterejére hivatkoznak s tudni vélik, hogy jelöltjüket a kormány is támogatja. A kormány támogatásról a Magyarország szerdai számában vastag betűkkel közzétett hírre ugyan tegnap szinte szokatlan energiával reácáfolt a félhivatalos Magyar Távirati Iroda, vannak azonban, akik azt állítják, hogy Mayer János földmívelésügyi miniszter erőien exponálja magát Okolicsányi főszolgabíró alispánná választása követett szolgai viselkedés miatt úgy jár, mint a kereskedő, aki segédjének eladja üzletét és kifizetik azzal a pénzzel, amit a segéd tőle kapott. Difficile est satyram non scri- bere! Dr. Pálosi Ervin. mellett. E kósza hír alapját va- lőszinüleg az a tény képezi, hogy az Okolicsányi megválasztása esetén megüresedő főszolgabírói állásra Mayer miniszter veje, dr. Szabó Gyula szolgabíró is beadta pályázatát. Olvasóink figyelmét bizonyára nem kerülte el az a körülmény, hogy Isaák Gyula alispánnak főiipácná történt kinevezése után, — aminek hírét különben hetekkel előre megírtuk és minden cáfolat ellenére fenntartottuk, — lapunk természetszerűleg magától értetődő tényként jelentette be Puchlin Lajos alispánjelöltségét, anélkül, hogy az itt-oitt emlegetett Mártonffy- kombináciőt csak meg is említette volna. Ugyanakkor leszögeztük azt az álláspontunkat is, hogy a tisztviselő illetményeinek egyenesen a nyugdíj-jogosultsághoz hasonló kiegészítő része a rangsor-szerű előlépésre való igény. Akkor ez az elvi megállapítás Mártonffy jelöltsége ellen irányult, ma ugyanez az A magas vámtételek éa a forgalmi adó súlyos traverzként érintik a kereskedelmet, különösen az importált textilárűkat. Ez az oka, hogy Magyarországon a textilbehozatali cikkek jóval drágábbak, mint a külföldi textil-piacok és különösen a védővámos rendszer mellett, mert Magyarország textil-cikkekben importra szőrül. Áll ez — természetesen — az illatszer-, üveg-, fűszer- és delikát-árűkra is. A vődővámos rendszer egyrészről fokozta az állami jövedelmet, de másrészről súlyos adóval sűjelv éppen mellette szól. Felfogásunk szerint, ha az előléptetésre soron következő tisztviselő olyan, még ellenfelei által sem kifogásolható, hivatali tevékenységet fejt ki és olyan kritikán felüli társadalmi magatartást tanúsít, mint Mártonffy árvaszéki elnök, akkor más pályázó előtérbe állítása egyenesen a szerzett jogok sérelmét jelentené. Ennek az elvnek érvényesülése követeli, hogy Okoliciányi főszolgabíró, akinek rátermettségét kétségbevonni szintén nem akarjuk.a vármegyei adminisztrációnak egyelőre továbbra is a második hadsorában készüljön a jövőben reá váró feladatokra. A választási harc ilyetén kimenetelét annál is inkább kívánatosnak keli tartanunk, mert sajnálattal látjuk, hogy a választási harc hevében főispánunknak Okolicsányi főszo’gabirőval való rokoni kapcsolatából ki fo- lyólag még előkelő helyről is oly hangok emelkednek, mintha a vármegye főispánjának az alispán-választás körül tanúsított magatartásához az elfogultság látszata férkőzhetnék. Ezt a látszatot pedig mi, akik Isaák Gyula főispáuságának már akkor elszánt és kemény szavú hivei voltunk, amikor a főispán mai környezetének egy része még egy idegenből beígért bálvány számára tartogatta hódolata adóját, mindenáron kiküszöbölve látni óhajtjuk. tóttá a fogyasztó és vásárló kö‘ zönséget, a kereskedelemben pedig nagy pangást és érezhető katasztrófákat okozott, mert az általános pénztelenségben a közönség vásárló ereje a minimumra csökkent. A rövidáru és divat-üzletek. Az egri kereskedők sem kerülhették ki a sorsukat, amit az inzolvensék tömege is bizonyít. Pollák Dávidnak 30 éves múltra visszatekinthető divatüzlete van, amely két oldalszárnyú hatalmas helyiségéből a háborút követő Alispánválasztás előtt. A mai helyzet mérlegelése. A magyar kereskedelem válsága. A védővámos rendszer katasztrofálisan sújtja a magyar piacot. — Üresek az egri boltok.
