Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-09-16 / 208. szám

Ára 2000, vasárnap 2600

/f гг.Щл

szeptember 16. szerda. XLII. évf. 20ö sz. '

Előfizetési di] postai szállítással:

POLITIKAI NAPILAP.

•gg bóra 40.000 K, negyedévre

120.000 K.

Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor.

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11.

A földművelésügyi miniszter

lelkes hangon tartalmas pohár- köszöntőt mondott pár hét előtt városunkban. Űj főispánunk beiktatásakor hangzott el a szép beszéd, a szomorúan emlékezetes ünnepi lakomán. A pohárköszöntő egyébként bizony csak harmadrangú műfaj, újat vagy különösképen megszívlelendőt ritkán találunk benne. Ezúttal mégis lelkünk mélyéig hatott a fehér asztalnál elhangzott komoly szózat s hogy vezérlő gondolata széles körökben visszhangra találjon. itt örökítjük meg emlékezetül.

Arról beszélt az államférfi, hogy mindenkor az önzés saruját leoldva kell átlépnünk a közügyek templomának küszöbét. Feledjünk egyéni és osztály- érdeket s egyedül és kizárólag a köz java lebegjen szemünk előtt, mikor a polgártársainktól nyert megbizáe a közügyekkel foglalkozni késztet.

Kétségtelenül nem új és nem eredeti ez a gondolat, de sohasem veszít erkölcsi erejéből s időszerűsége napjainkban mintha egyre növekednék. A magyar közélet fórumán mert az egyéni és osztályönzés nyíltabban és hivalkodóbban már régóta nem követelődzött, mint a megpróbáltatás eme szomorú éveibeD, mikor szenteknek és hősöknek kellene a tömegek sorsát intéz- niök. És vájjon hogyan diktálhatnak áldozatkészséget s a széles rétegek készséges alkalmazkodására miképen tarthatnak igényt kérlelhetetlen következetességgel balkánizálódó közéletünknek azok a vezérei, akikre nézve önmaguknak a tanácskozás hevében való mérséklése is túlontúl nagy áldozat s akiknek temperamentuma és hangja a hagyomány és Ízlés szabta korlátok ellen féktelenül lázadoz.

Önzetlenségre ős mi ezzel ösz- szefügg: önuralomra van szüksége annak, ki a társadalom sorsának intézésébe bármily címen is beleszól. A magyar földművelés ezidőszerinti legfőbb intézője valóban fejőn találta a szöget. Kár, hogy ritkán hallatja higgadt szavát a nemzet- gyűlésen, honnan az önzésnek és fegyelmetlenségnek szelleme a csonka honra szerte árad.

— G. —

Egyezményt a kisebbségek védelmére.

Genf, szeptember 15. Wolff. A Nemzetek Szövetsége közgyűlésén Apponyi Albert gróf után Karkow bolgár külügyminiszter szólalt fel, aki szintén a genfi jegyzőkönyv mellett szállt síkra, amelynek elfogadása különös érdekében áll a kisállamoknak. Kijelentette, hogy kormánya nem ellenzi azt a tervet, hogy a biztonság kérdését külön egyezménnyel oldják meg.

Hangoztatta annak életbevágó szükségességét, hogy Bulgária szabad kijáratot kapjon a tengerre.

Galvenarossa litván delegátus követelte, hogy a kisebbségek védelmére a Nemzetek Szövetségének valamennyi tagjával kötelező egyezményt dolgozzanak ki, amelyhez azután a többi államoknak is csatlakozniok kell.

Szőlészeti és borászati kiállítás Egerben.

Eddig .hetvennégy szőllősgazda jelentette be részvételét. — A kiállítás iránt országszerte nagy az érdeklődés.

Az egri és a gyöngyösi borvidék szőlősgazdái f. hő 28.-Í kezdettel borászati és szőlészeti kiállítást rendeznek Egerben a »Korona« helyiségeiben. A kiállítás úttörő lesz vármegyénkben és az első komoly lépést jelenti az egri bor régi hírnevének visszaszerzéséhez. Eddig 74 szőlősgazda jelentette be, hogy boraival és szőlőivel részt- vesz a kiállításon.

A kiállítás megnyitása fényes

ünnepség keretei között fog megtörténni. Már eddig is politikai, közgazdasági és társadalmi életünk számos kimagasló egyénisége ígérte meg részvételét. r Mint értesülünk, a kiállítást rendező Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület széleskörű propagandát fejtett ki a kiállítás érdekében és remélhető, — hogy az ország minden részéből igen számosán keresik fel Eger városát ebből az alkalomból.

—ее» m

Város a föld alatt.

Másfélméter és ötméfer széles, két-három méter magas folyosók ágaznak szanaszét az egri vár és Eger város alatt. — Háromszáz és egynéhány éves török aknák nyomai a nagy ostrom idejéből. — Két órai séta lábon, görnyedve, majd hason csúszva a földalatti Egerben. — A kazamáták feltárásának nehéz, de dicséretes munkája szívósan halad tovább.

Eger, 1925. szeptember 15.

Többször említettük már, hogy az egri vár földalatti ala gutainak föltárásán, járhatóvá tételén, rendbehozásán fáradozik lelkes csapatával a tudománynak egy önzetlen munkása, Pálosi Ervin dr., az egri érseki jogakádémia fiatal tanára.

A nagy és szívós kitartást igénylő munka már jóval túl van a kezdet kezdetén. A Bolyki- bástyán a kázsamáták régi, közismert nyílása, diákkorunk indiánregényes játéktanyája most már szép tágas bejárattal és cserkész-kezek alkotta vastag deszka-kapukkal van ellátva. ^

Dr. Pálosi Ervin tanár, aki most bevezet bennünket a földalatti Eger rejtelmes mélységeibe, két lakatot is kinyit, míg felpattan a széles ajtó és a szürke kőfalba vájt lépcsőkön bejutunk az egri vár alagutjai- hoz vezető földalatti folyosóra. Ez a folyosó elég meredeken vezet lefelé és 10—15 méter után két ágra oszlik. A jobboldali ág elején csigalépcsőn még mélyebbre jutunk. Itt már nagyon sok a föld az alagutban. Addig, míg ezt el nem távolit- ják, csak kétrét görnyedve haladhatunk tovább, mintegy három méteçgjrr Most valahol az eger-putnoki vasút sínéi alatt haladunk. Valami morajt is hallunk. Talán a vonat robog éppen fölöttünk. Hirtelen ismét tágas folyosóra érünk és körülbelül 170 méteren át vígan megyünk előre Pálosi dr. után, aki hatalmas karbidlámpájával itt egyedüli vezetőnk, világítónk és magyarázónk.

A vár falában megyünk előre egészen a Bebek-bástyáig. Itt a folyosó követi a fal kanyarulatát a Török-kert sarkáig. Itt ahelyett, hogy a falban menne tovább, tiz méter kiugrást képez a folyosó a renovált falak alatt el a sinek alá. Csak most vesszük észre, mikor Pálosi tanár figyelmeztet rá, hogy ezekből a földalatti folyosókból minden öt méternyi távolságban szelelő lyuk nyílik fölfelé. Egyikmásik félméter átmérőjű. Némelyik ilyen lyuk egészen szabad és a mélyről az eget láthatjuk rajta keresztül.

Itt, a Bebek-bástya északkeleti sarka tájékán kezdődik az a rész, ahol földdel vannak eltömve a mély alagutak Erről az eltömésről azt mondják egykori feljegyzések, hogy a híres nagy ostrom idején a törökök ezen a helyen aknát fúrtak a vár felé. Mikor azonban beértek a folyosóba, a várbeliek észrevették és földdel tömették el a törökök előtt mintegy 15 méter hosszúságban a folyosót. Pálosiék természetesen most ezt a nagymennyiségű földet is eltávolítják és a folyosónak ezt a részét is járhatóvá teszik.

Az emlitett alagútból fölfelé vezető lyukakon, melyek csak olyan szélesek, hogy egy ember éppen átfér rajtuk, feljutunk egy másik folyosóba, mely az előbbi fölött párhuzamosan vezet. Ebből a [folyosóból emberszéles- ségnyi szűk alagút visz meredeken lefelé egy földalatti kúthoz. A szűk folyosón azonban nem tudtunk messze jutni, mert egyre mélyebben süppedt az iszapba a lábunk.

Másfélórai út után visszafelé indulunk a földalatti világból. Hol kényelmesen sétálunk, hol görnyedünk, hol pedig csak hason csúszva követhetjük Pálosi tanárt. Egyik folyosóból lefelé is vezet út egy másik folyosóba. Tehát sok helyen három sor földalatti folyosó halad egymás alatt. Néhol oldalt tágas termeiké bővülnek az alagutak.

Meglehetős fáradtan jutunk ki ismét a szabadba, a Bolyki-bás-