Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-09-15 / 207. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925. szeptember 15. kedd. XLII. évf. 207. sz. Előfizetési di] postai szállítással: egg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. A városi közgyűlésen üres padsorok tátonganak az elnöki emelvény felé. Az egri úszókat ünneplő Move díszközgyűlésének ugyanez a képe. Ha választmányi ülést tart valamelyik egyesület, alig-alig ődöng azon néhány kiválasztott egyéniség s szeretnék látni azt a politikai pártot, mely városunkban ma tömegeket képes megmozdítani. Hozzátehetjük mindjárt, hogy nemcsak nálunk ilyen hihetetlenül fáradt és apathikus a közönség, de a csonkaországban szerteszét igen sok helyen, vagy csaknem mindenütt. Az ájult és tehetetlen magyar közvélemény fölött pedig kérlelhetetlen következetességgel pereg a sivár jelen homokórája. Nyugalom van az országban, de ebben a nyugalomban nincsen köszönet. Ez a nyugalom korántsem a megelégedettség nyugalma, hanem a fásultság halálos tétlensége. Leverő jelenség, hogy a magyar emberben megfogyatkozott a köz iránti érzék. Nem ugyan mentségét, de valamelyes magyarázatát e sajnálatos ténynek abban kell keresnünk, hogy súlyos gazdasági gondok nyűgözik le a mai nemzedék életerejét sa bizonytalanság érzése tartja még mindig uralma alatt a lelkeket. A mindennapi kenyér őrlő gondja s a kétes jövőbe révedező szomorúság tereli el sokunk figyelmét a közögyek felől s miközben saját külön kis pecsenyéjét aggódva félti a rövidlátó magyar, dehogy is venné észre, hogy lába alatt inog a föld. A társadalmi tömörülések min- denike legalább közvetve a társadalom érdekét szolgálja. Azoknak felkarolásával nemcsak a közérdeket, de azzal közelről vagy távolról összefüggő saját érdekünket is szolgáljuk. Az állam minden egyes polgárára, sőt lakójára nézve, hacsak a zavarosban halászni nem óhajt, kívánatos a társadalmi ellentétek elsimítása, a minél tökéletesebb rend, az egyének és osztályok közti harmónia. Ezt tőlünk telhetöleg előmozdítani s e célból a társadalmi szervezetekben erőnkhöz képest együtt működni önmagunk iránt is tartozó kötelességünk. No meg azokkal szemben is, akiknek bizalmából e feladatra kiszemel- tettünk. Az üres üléstermek, a részvétlenség közepette vergődő egyesületek, a lelkesedés hiányában derékba roppant akciók : a visszafejlődésnek megannyi mélyen elszomorító tünetei. Vájjon átmeneti jelenségek-e csupán, vagy a lassú feloszlásnak a távol jövőből előre röppenő vészmadarai?! K—ny. 4MS«eMssMeese«sM)e$e4e$ A képviselőtestület ezután a Tomory István halálával megüresedett állandó választmányi tagságot egyhangúan Tatay Sándorral tölti be, a két dalkörnek megszavazzák a már kiutalt 10 millió segélyt s a Jogakadémia Menzájának 1926 január 1-től a 200 aranykoronát ugyancsak. Módosítják a borfogyasztási adóra vonatkozó városi szabályrendeletet. Frank Tivadar adóhivatali főnök, tanácsos ezután beterjeszti a fogyasztási adóról szóló s az állandó választmány által már elfogadott javaslatát, amely szerint az idevonatkozó városi szabályrendelet 5—lS-ik szakaszát módosítsák ■ a bortermelőket, akik az egyezségi napokon, 30 napi határidőn belül, meg nem jelennek, kényszer-egyezség útján adóztassák meg, figyelembe véve az 50 százalékos adó-kedvezményt. Ez a családtagok száma szerint progresszive 2 Hitül 10 Hl-ig emelkednék. Vida Ferenc, Kocsis és Halmay képviselők felszólalása után a közgyűlés a javaslatot elfogadta. A Gárdonyi-mauzoleum megépítésének tervét Borsodi László javaslatával szemben a közgyűlés elfogadta és felhatalmazta a tanácsot, hogy az 1926—27-ik évi költségvetésekben erre a célra 50—50 milliót előirányozzon. Ezután felolvasták Radii Ká- rolynak a képviselőtestülethez intézett beadványát, hogy a Hevesmegyei Siketnémák Intézete részére építkezés céljából az Ér- sekkert melletti telek ügyében kerestessék meg az intézet, hogy vagy ‘építkezzék az átengedett telken és adja vissza a város tulajdonát képező most használt épületet vagy ha nem építkezik, adja vissza a kérdéses telket. A képviselőtestület a tanács ez iránti régebbi átirata alapján ismételten 'megkeresi az intézetet az építkezés foganatosítására vagy a telek visszaadására. Nem kap segélyt Mariházy. Mariházy Miklós, amint már azt az Egri Népújság is megírta, segélyért fordúlt a városhoz. A pénzügyi szakosztály és A városi tisztikar, a polgármester és dr. Kálnoky városi tanácsos bűnvádi följelentései. A városi képviselőtestület közgyűlése. Eger, 1925. szeptember 14. Amint már megírtuk, a városi képviselőtestület közgyűlésén nagy viharokat váltott ki a «Közüzemek* városi vállalata. Felszólaltak a vitában a többek között Radii Károly és Subik Károly c. kanonok. Subik Károly a plakátozás mai rendszere ellen is szót emelt. A falragaszok elrútítják a várost • Eger legszebb épületét, a Líceumot. Állítson fel a város hirdetési oszlopokat I Láng Nándor képviselő indítványát magáévá teszi. A helybeli kereskedők és üzletemberek röpcéduláit más elbánás alá kell venni és csökkenteni kell a túlmagas tarifákat. Subik Károly ezután indítványozta, hogy a képviselőtestület küldjön ki egy hat tagú bizottságot a Közüzemek ellen felhozott panaszok megvizsgálására és azt is kérte, hogy ez előtt a bizottság előtt hallgassák ki a íőkertészt. Trak Géza magáévá tette az indítványt és Subik Károly, képviselőket ajánlotta a bizottságba, A közgyűlés ily értelemben határozott. Ezután a polgármester bejelenti, hogy a Közüzemek rentabilitásának kérdését a legközelebbi igazgatósági gyűlés elé viszik. Évnegyedős jelentés után ítéletet alkotni nem lehet, csupán a zárszámadás konkrét adataiból. Olyan felszólalások hangzottak el, hogy mérsékeljük az adókat és másrészt szűntessük meg a közüzemeket. Ha sem adót nem fizetnek, sem más jövedelmi források nem állnak a város rendelkezésére, akkor miből tudjuk fenntartani a várost ? És hogyan mérsékeljük az adókat, ha a várost megfosztják kereseti lehetőségeitől, amelyek végeredményben csökkentik a közterheket. (Felkiáltások: Úgy van! Úgy van! Helyeslés.) Radii Károly beadványa alapján a képviselőtestület a vizvezetékügyi bizottság tagjaivá egyhangúlag beválasztotta még Dutkay Pált,dr. Horváth Gézát, Subik Károlyt, [dr. Óriás Nándort és Kiss Károlyt. Sürgetik a kántori állás betöltését. Ezután a Kossuth ereklyék megvásárlásának céljaira a képviselőtestület 3 milliót szavazott meg. Majd Papp István városi aljegyző előterjeszti az állandó választmány javaslatát a kántori fizetés dolgában, mely szerint Eger város kántorát a IX—VlII-ik fizetési osztályba sorozzák, mivel 1870 óta a Kántort maga a város fizeti. A kántor négy évenként lépne elő és így bemenne a VIII ik fizetési osztályba. S nyugdij-jogosűltsága is lenne. Lukács Dezső képviselőtestületi tag felszólalása után, aki a segédkántori állást teszi szóvá, Subik Károly c. kanonok a következő szónok. A város a saját érdekében cselekszik, amikor tisztességes megélhetést nyújt a kántornak. A segédkántor kérdése nem tartozik a képviselőtestület elé. — A közgyűlés a tanács előterjesztését elfogadta. Nagy László ezután a közgyűlés általános helyeslése közben a kántori állás betöltését sürgeti.
