Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-09-13 / 206. szám

Előfizetési di] postai szállítással: egg hóra 40.000 K, negjjedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. dusztrializálódás felé. Azaz: nem ■zabad beérni a mezőgazdaság fejlesztésével, hanem teljes oda­adással fel kell karolni a hazai ipart. Mivel pedig ennek az ipar­nak külföldi viszonylatban ia ver­senyképessé tétele nyersanyag és igazi jó szén hiányában le­küzdhetetlen nehézségekbe üt­közik : a mai határok megvál­toztatása irányában minden el­képzelhető erőfeszítés és áldozat a nemzet érdekében való s gyer­mekeink és unokáink javát szol- gálandja. Mondjuk hát el na­ponkint, véasük mélyen a szivünk közepébe s tegyük egész mun­kálkodásunk tengelyévé és ve­zető gondolatává a Magyar Hiszekegyet. A másik tanulság az volna, hogy akik mindnyájan többé- kevésbé ugyanazon gondoknak súlya alatt görnyedezünk: el­gyötört, testvértelen, árva ma­gyarok, végre-valahára csak­ugyan értsük meg már egymást a konok testvérharc folytatása helyett tartogassuk erőinket a bizonnyal eljövendő újabb ne­héz idők további nagy megpró­báltatásaira! C. J. Heves harcok a városi Közüzemek körül. Az elbocsájtott városi kertész vádjainak hatása alatt több kép­viselő hevesen támadta a Közüzemeket, illetve annak igazgatóját. A kertész és az igazgató közötti ügyben a büntető bíróság dönt. A városi képviselőtestület szombat délutáni közgyűlése. Őszi gondok barázdálják a magyar ember homlokát ■ ezekből a gondokból az egri népnek is kijár a maga porciója. Az ősz mögött már ott lappang sötét árnyéka egy talán kegyetlenül mostoha télnek. A tüzelő, a meleg ruha, a tartalma­sabb táplálék, mindmegannyi uj szükséglet, a távolból már kö­vetelőzve nyújtogatja kezét lapos erszényünk felé, A bizonytalan­ság érzése, mely a háború kitö­résekor esztendőkre szólóan úrrá lett a lelkeken, a tél közeledtére megint csak erőt vesz rajtunk. Mi tagadás? A jő termés dacára tele van a lelkünk aggodalom­mal, hogy vájjon milyen lesz s mit tartogat számunkra a tél. Bizony pedig ha visszanézünk az elmúlt hónapokra, akkor is csak sok szorongatás jutott Eger népének osztályrészül. Alig hogy elkezdődött az uj esztendő, meg­mozdult városunk alatt a föld s ismeretlen és leküzdhetetlen ve­szélyek sejtése szántogatta lel­künk talaját. Tüzek is voltak, jégverés is többször meglátoga­tott, állatainkat is vészek irto- gatták. A nyár első felében so­kat kellett aggódnunk, hogy váj­jon lesz-e elég eső. Aratás ideje óta viszont a kelleténél több jutott ki a felhők harmatából. Míg előbb a kapások termését kellett féltenünk, most csekélyke szőlőnk szüretje aggaszt. A föld­műves nép minden gondját, lelki megpróbáltatását átéljük az idén, pedig hogy — talán a szőlő ki­vételével — jó a termés. Mindez pedig nem is a mi gondunk csupán. Az egriekkel jórészt együtt aggódik a csonka­ország egész népessége. Ennek a szánalmas országroncsnak min­den reménysége, egyetlen ütő­kártyája a jó termés. Ha egy­szer, egyetlen egyszer moBtoha lesz népünkhöz földanyánk: válság viharzik végig a mara­dék magyarság felett. Nagy ba­jok következnének el, ha itthon egyszer nem teremne népünk számára kenyér. Mert idegenből megvásárolni, haj, dehogy is tudnők! Hiszen földünk hoza- dékán kívül alig alig mondha­tunk magunkénak valamit. Keserves állapot ennyire ki­szolgáltatva lenni az időjárás szeszélyeinek. Felnőttek számára való gyermekjáték a független­sége egy olyan államnak, me­lyet — hogy egyébről ne is be­széljünk — egy májusi fagy hosszú időre porba sújthat. Mindezekből pedig jövendő magatartásunkat illetőleg két tanulság következnék. Először az, hogy nemzetünk­nek minden erejével törekednie kell a minél szélesebb körű in­Eger, 1925. szeptember 12. A városi képviselőtestület köz­gyűlését szombat délután 3 órára hívta össze a polgármester, de 3 órakor még csak 20 képviselő jött össze a nagyteremben. A többiek csak félnégy tájban, az ülés megnyitása után gyülekez­tek. A mai közgyűlést általában a részvőtlenség jellemezte. Trak Géza polgármester 3 óra 15 perckor nyitja meg az ülést. Kegyeletes szavakkal parentálja el az elhunyt Puchlin Lajos al­ispánhelyettes vármegyei főjegy­zőt, akinek érdemeit és emlékét jegyzőkönyvben örökíti meg Eger városa. Ezután bejelenti a polgármes­ter, hogy a közgyűlésen a főjegy­zői teendőket Nemecsek Aurél városi első aljegyző végzi, a tiszti ífőügyősz távollétében pe­dig Kálnoky Viktor dr-t kéri fel az ügyészi teendők végzésére. A városi kertész. Láng Nándor napirend előtt interpellál: A városi kertészet­ről hőnapok óta furcsa hírek keringenek. Hecser Béla, a köz­üzemek igazgatója elküldte a kertészt, mert nem volt vele megelégedve. Ez a kertész olyan dolgokat állít, olyan vádakat hoz fel egyes személyek ellen, hogy az ügy felett lehetetlen napi­rendre térni. — Kéri a polgármestert, vizs­gáltassa ki a dolgot, mert a ker­tész és igazgató között kölcsönös ellenszenv is játszik közre. Trak Géza polgármester: Szí­vesen veszem az interpellációt, mert hallottam, hogy a várostői jogerősen elbocsájtott kertész bejárja a várost ős a képviselő­testületi tagok előtt különféle vá­dakat szőr volt alkalmazóira, — A dolog úgy áll, hogy a vá­rosi kertész szerződése junius 30-án lejárt és az igazgató, aki régóta nincs vele megelégedve, elbocsájtóttá a kertészt. Az igaz­gató eljárását indokoltnak lá­tom. A vádaskodások miatt egyébként büntető eljárás van megindítva a kertész ellen. En­nek meg kell várni a végét. — A kertész ma semmi illet­ményt nem kap már a várostól, sőt, ha nem hagyja el önként lakását, akkor a város a rendőr­ség segítségével [távolítja el. Itt egyszerűen csak egy alkalma­zottnak az elbocsájtásáról van sző. A rohanó autók, — avagy szíriai portengar az egri utcákon. Tatay Sándor a másik inter­pelláló : Örömmel tapasztalják az egri polgárok, hogy városunk fejlődik és az autők és motor- kerékpárok örvendetesen szapo­rodnak Egerben. Ám az olyan utcáknak, mint a Kertész-utca, lakói nem lelkesedhetnek az autókért, melyek sebes iramban rohannak a járókelők mellett és mint a szíriai homoksivatagon a szélvihar, olyan portengerbe takarják a szegény járókelőt, aki nem tudja, vájjon a tüdejét, a szemét, vagy a ruháját féltse-e jobban. Hajiüzdeni akarunk a tü­dőbaj ellen, akkor legalább két­szer naponta, öntözni kell ezeket az utcákat, az autókat pedig le kell szoktatni a veszedelmes se­beshajtásról. Trak Géza polgármester ma­gáévá teszi a kérdést és szigorú intézkedéseket helyez kilátásba a rendőrséggel karöltve az autők ellen, melyek 10 kilométeres gyorsaságnál sebesebben futnak a városban. Reflexiók az augusztus I9.-Í tűzvészhez. Kálnoky Viktor dr. az au­gusztus 19-én Egerben pusztí­tott tűzvészhez (fűz reflexiókat. Elismeréssel adózik a tűzoltók munkájának, de kéri a polgár- mestert, hasson oda, hogy a hely­beli gyár mielőbb leszállítsa a megrendelt lajtokát, melyek nél­kül orkán esetén Gyöngyös vá­ros sorsára juttathatja Egert egy újabb tűz. — Kéri, hogy táblázatot ké­szítsenek a tűzoltók céljaira al­kalmas kutakról. [Indítványozza azt is, hogy legalább 50—100 ezer koronás prémiumokat kap­janak azok a polgárok, akik tűzesetnél a leghathatőaabb első segélyt nyújtják. Trak Géza polgármester kielé­gítő választ ad az interpellációra, majd felhívja a képviselőket, hogy akiknél a városi kertész vádaskodott, azok a vádakat tárják fel nála. Az évnegyedes jelentés. Papp István városi másod al­jegyző felolvassa az évnegyedes jelentést a város közegészségügyi állapotáról, a közüzemekről, a szeszfőzdéről, a közvilágításról, a műszaki munkálatokról és a termés eredményekről. Felszólalások a közüzemek ellen. Láng Nándor szól elsőnek az évnegyedes jelentéshez. Helyte­leníti, hogy egri polgároktól magas díjakat szed a városi köz­üzem plakátragasztásért, röp- irat terjesztésért és dobolásért. Kifogásolja, hogy a közüzem kertészete konkurrenciát csinál az egri termelő gazdáknak. Kéri, hogy szüntessék be a városi ker­tészetet. Majd azt a kijelentést teszi, hogy nincs szükség a köz­üzemnél 120 millió koronás adminisztrációra, bízzuk az igazgatást a városi tanácsra! Ismét a közüzemek. Vida Ferenc: A közüzem azért alakúit, ..hogy a pőtadőt csök­kentse. Öt magyar holdon pedig nem lehet annyit keresni, hogy 20 embert tudjunk belőle dotálni, így nem fog csökkenni a pőtadó. A közüzemnek bányája is volt, de befúlt. Erről az ügyről is hallgatnak. >Több adót fizetünk, mint amennyit keresünk.» A városi közüzemek élére tes­sék állítani egy képzett gazda­tisztet, ne [pedig egy csemege­kereskedőt ! A kertész vádjainak megvizsgálására pedig vegyes bizottság kiküldését sürgeti.

Next

/
Thumbnails
Contents