Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-09-11 / 204. szám

1 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. szeptember 11. A szept. 13-iki úszóverseny. A M. E. S. E. vezetőségének nagy gondot okoz, hogy az egri úizők diadalmas szerepléseit maradandóvá tegye és a »ma­gyar Magdeburg« ifjainak szí­vós küzdelme által megszerzett hegemóniát a jövő évekre is biztosítsa. Ez a cél csak további kitartó, rendszeres munka által érhető el. Elsőrendű fontossággal bír ennél a munkánál, hogy a nagy­számú egri diákságból ki legye­nek válogatva azok, akiknek kezdő teljesítménye biztosíték arra, hogy a velük való foglal­kozás és kitartó munka után nagynevű úszóinknak pótlására alkalmasakká válnak. Ezt a célt szolgálja a vasár­nap délután rendezendő úszó- verseny, amikor az összes egri középiskolák kezdő versenyzői mutatják be tudásukat a férfi uszodában. A nagyszámú neve­zés biztató előjele (annak, hogy kiváló anyagot lesz alkalma meg­ismernie az elnökségnek. A versenyen a jM. E. S. E. ki­váló úszőgárdája is indúl és igy a közönségnek elsőrendű sport élvezetben lesz része. Belépő dij nine*. Önkéntes adományokat a sport célra való tekintettel szívesen fogad a Me­se vezetősége. Magyar repülőgép katasztrófája. Szombathely, szeptember 10. Ma reggel főinyolc órakor a szombathelyi repülőpályáról fel­szállóit egy két üléses iskola- repülőgép Ond László pilóta ve zetésével és Faragó Pál csen- dörföhadnaggyal, mint utassal. A gép a repülő tér közelében 800 méter magasságból lezuhant, és mind a két utas szörnyet halt. A baleset kiderítésére a légügyi bizottság vizsgálatot indított. Nem valószínű, hogy a szerencsétlenségnek a pilóta vol­na az oka, mert Ond László rendkívül ügyes és szakavatott piiőta. A tábla enyhítette a feleség- gyilkos egri malommunkás büntetését. A múlt év őszén történt, hogy Buja György egri malommun- kás nyolc késszúrással megölte feloiégőt, Maczkó Máriát. Az egri kir. törvényszék ez év áprilisá­ban halált okozó súlyos testi sértésben mondotta ki bűnösnek a férjet és két évi börtönbün­tetésre Ítélte. A budapesti kir. Ítélő tábla a halált okozó súlyos testi sértés büntette helyett szán­dékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek, de a sú­lyosabb minősítés ellenére is enyhítette a büntetést, mert az enyhítő körülmények figyelembe vételével két év helyett csak másfélévi börtönre ítélte||Buja Györgyöt. fűm Vízhiány fenyegeti a Sáncot. A Szőlő-utcai kút és a Gábor kút vize is fertőzött. Eger város képviselőtestülete a huszonnegyedik órában hatá­rozta el a városi vízvezetékek kiépítését és éppen a tizenhar­madik órában feledkezett meg a város legvízszegényebb negye­déről, a Sáncról, amikor úgy gondolkozott, hogy a Sáncban nem építteti meg a vízvezetéket. E kis negyednek a lakossága így joggal foglalhat állást amellett, hogy a vízvezeték költségeihez a maga részéről minden nemű hozzájárúlási megtagad. Lehet­séges, hogy a vízvezeték meg­építését a Sáncban technikai akadályok gátolják, de semmi- esetre nem gátolhatják a kép­viselőtestület odairányuló jóin­dulatát, hogy e kis negyed állandó vízhiánnyal küzdő lakosságának vízellátásáról gondoskodjék. Hogy rávilágítsunk a sánci állapotokra, megtörténik, hogy már reggel 2 órakor sorban ül­nek a Gábor kútja előtt a házi­asszonyok, hogy a háztartáshoz szükséges vízről idejében gon­doskodjanak. Ennek a kútnak vízbősége csekély és egyáltalán nem képes ellátni a lakosokat elegendő vízzel. A Szőlő-utcai kutat a nyáron a kiapadás ve­szélye fenyegette és fenyegeti még ma is, mert az állandó víz­hordás következtében a forrás nem tud pótlásról gondoskodni. A másik és nagyobb hiba az, hogy a Szőlő-utcai kút vize szennyes, piszkos, fertőzött és jőrésze van a t avalyi hastifuszos megbetegedések terjesztésében. A Gárdonyi-utcai Gábor-kútja tisztaság szempontjából nagyon kifogásolható, különösen a forrás környéke gondozatlan és nem egyszer találtak már benne állati hulladékokat, rongyot, döglött macskát, hajtűket és hajcsomökat. Ilyen viszonyok között élnek a Sáncaegyed lakói. Miazmás, zavaros vizet isznak és épületes látvány valóban, amikor a ku­tak körül »az erősebb joga« cí­mén hajbakapnak. Csekó Gábor pápai praelátus áldozatkészsége és jószívűsége hozta létre a Gábor-kutat. A vá­ros a közkutak kérdését mindig a lakosságra és a fertáiymeste- rekre, a kutgazdákra hárítja. Legyen már a sánci kutakhoz valami köze a városnak is, mert mindaddig, míg hivatalos hely­ről és komoly formában nem ka­rolják fel az ügyet, a sánci la­kosság tovább fog civakodni elégedetlenkedni, amit a jváros vezetősége nem nézhet tétlenül. A kutak alapot tisztításra szo­rulnak és radikális intézkedé­sekre van szükség, hogy a ku- > tak beszennyezésének elejét ve- | hesse, illetőleg azt megtorolja. Spanyol jelentések a marokkói harctérről. Madrid, szeptember 10. M.T.I. A madridi lépők az alhucenasi partraszállásról a következőket Írják : A francia és spanyol csa­patok három partraszállási mű­veletet hajtottak végre az alhu- cemasi öbölben az ellenség megtévesztőiére. A csavazillai öbölben teljesen meglepetéssze­rűen ment végbe a partraszállás. A csapatok rohammal bevették az ellenséges állásokat és két ellenséges üteget zsákmányoltak. A francia és spanyol repülő raj támogatta a partraszállást. Hétfőn délelőtt 10 órakor adták ki a- parancsot a partraszállásra. A nagy kavarodásban, amelyet a hajók egyszerre való kikötése okozott, az egyik ágyúnaszád összeütközött ogy torpedózu- zóval, de saját erejéből el tudta érni a melillai kikötőt. Kevéssel 11 óra előtt kezdődött meg a kikötés. A partraszállás incidens nélkül ment végbe. |12 benszü- lött osztag vonult az ellenséges állások ellen. Ez alkalommal több összetűzés támadt, az ellenség azonban a hadihajók ágyúinak tüzelése elől csakhamar visszavonult. A csa­patok ellepték az ellenséges ál­lásokat és többszáz hadifoglyot ejtettek és nagy mennyiségű hadianyagot zsákmányoltak. Tíz tank, egy spanyol gyalog osztály két osztagával, három benszülött osztaggal, egy tábori és egy hegyi üteggel és egy automobil - parkkal, két utász osztaggal és egy drótnélküli telefon osztaggal szállott partra. Egyik spanyol repülőgépet az ellenséges^ tüzelés eltalálta és nyilt tengeren le kellett szállania. Ezt egy francia torpedózúzönak sikerült fedélzetre venni. A spa­nyol csapatoknak sikerült Morro Luogo félszigeten partra szállani. Hogyan kell kikerekiteni a forgalmi adó összegét? A legutóbbi napokban egyes lapok téves közléseket adtak le arról, jhogy a kereskedő által lerovandó forgalmi [adóösszege­ket hogyan kell kerekíteni. A 4700—1925. számú rendelet csu­pán annyit mond, hogy a for­galmi adót csak akkor kell ki­kerekiteni ezer koronára, ami­kor azt a kereskedő az állam részére lerója. Ha tehát bélyeg­ben rója le valaki a forgalmi adót, akkor a napi végösszeg után esedékes forgalmad5j ki­kerekítendő felfelé teljes ezer koronára, ha pádig havonként vagy negyedévenként készpénz­ben fizeti, akkor csak a hónap vagy negyedév végén. Téves tehát az a felfogás, hogy min­den egyes forgalmi adó alá eső bevétel adója külön-kűlön ezer koronára kikerekitendö s téves, hogy a kikerekités naponként többször ii megtörténhet. A verpeléti gyilkosság a tábla előtt. Megírtuk annak idején, hogy Nagy József verpeléti gazda­legény a múlt év tavaszán Varga Orsolyával, akit feleségül venni szülei ellenzése miatt nem tudott, elhatározta, hogy közösen a ha­lálba mennek. Mannlicherővel aztán husvét első napján este agyon is lőtte a leányt, a tett azonban olyan hatást gyakorolt rá, hogy magával már nem tu­dott végezni. Az egri törvényszék a múlt év júliusában szándékos emberölés büntette miatt négy évi fegy- házra Ítélte el, nem fogadván el abbeli védekezését, hogy ö a leányt előzetes megállapodás után lőtte agyon. A budapesti ítélő­tábla, ahová az ügy felebbezés folytán folytán került, már ré­gebben elrendelte a bizonyítás kiegészítését a tekintetben, hogy a lövés sióiról érte-e Varga Or­solyát. Az igazságügyi orvosi tanács véleményét kikérvén, ma délelőtt újból foglalkozott- ez üggyel a tábla ős megsemmisítve az egri törvényszék ítéletét. Nagy Józsefet a sértett kíván­ságára elkövetett szándékos em­berölés bűntettében mondta ki bűnösnek és ezért kettő évi bör­tönre Ítélte. Egy bátor leány hőstette. Egy fiatal francia leánynak az egri nőkre emlékeztető hős­tettéről számolnak be a párisi lapok. Benoit, párisi építész, menyasszonyával a francia Al­pokban, Grande-Chartreusan volt rokoni látogatáson. E bét elején a Chartreuse csúcsok megmá­szására indult az ifjú jegyespár, de a nagy vállalkozásra nem szerelték fel magukat kellően. Korán rájuk esteledett és a sö­tétben eltévedtek. Benőit tájéko­zódás céljából egy szakadék szélén álló fára mászott fel, de az ág letört alatta s a szeren­csétlen fiatal ember a mintegy 200 méter mélységű szakadékba zuhant, hol eszméletlenül terült el egy fa mellett, mely újabb tátongó mélység szélén állott. A leány habozás nélkül vő­legénye segítségére sietett. A koromsötét éjszakában leeresz­kedett a szakadékba és hoBszű fáradtság után rátalált völegá-

Next

/
Thumbnails
Contents