Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-07-07 / 150. szám

EGRI NÉPÚJSÁG 1925 július 7 A Nemzeti Muzeum szakértői Eger régiségeiről. Múzeumi ritkaságok néhai Bartalos Gyula dr. gyűjteményében. — Kökorszakbeli telep leletei a Kis-Egeden. — Legányi F. értékes leletei Eger, 1925. julius 6. Varjú Elemér dr. a Nemzeti Muzeum érem- ég régiségtárának igazgatója, Tompa Ferenc dr. igazgató és praehistorikus és Fettieh Nándor dr. népvándorlás­korabeli szakértő Egerben jár­tak, Eger múzeumainak és vi­dékének tanulmányozására ar­cheológiái szempontból. Először Bartalos Gyula dr. gyűjteményét tekintették meg, amelyben számos értékes tárgyat találtak,jjaonnők a Nemzeti Múze­umban sem találhatók.^ A La Tene vaskorból való fibula, honfog- laláskorbeli aranygyűrű carneol- kővei, számos hűn- és honfog- laláskorbeli csatt, bronzdísz és nehány agyagedény.) Az érdekes régiségtár szintén számos figyelemreméltó darabot tartalmaz úgy a történelemelőtti, mint a későbbi korokból. (Kő­eszközök, bronzkori fegyverek és szerszámok, honfoglaláskor- beli és árpádházi kardok és fo­kosok, stb.) Majd megtekintették a Kis- Egeden volt csiszolt kökorszak­beli (neolith) telep leleteit, ame­lyeket Legányi Ferenc nagy gonddal és körültekintéssel gyűj­tött össze a Kis-Egtd mezőgaz­dasági megművelése folyamán. A telep a Kis-Eged északkeleti lejtőjén feküdt, ahol számos putri lakás égett faltapasza került nap­fényre. Közöttük és körülöttük rengeteg csiszolt kőbalta, kővéső és kés került elő, amelyek arra vallanak, hogy a telep kb. a csiszolt kőkorszak elején és kö­zepén állott fenn, azután vala­mely okból hirtelen megszűnt. Kb. K. e. 2000—3000 évvel. A talált sgyagedéDy-cserepek ki- hagyásos díszítései arra valla­nak, hogy az u. n. bükki kultúra is éreztette itt hatását. A telep a jobb kőfegyverekhez szükséges tűzkövet a Tokaj-Hegyaljáről szerezte. A Kis Egeden levő kőgará- dokről Dr. Tompa úgy véleke­dik, hogy azok természetes kép­ződmények. Bartalos Gyula dr. emellett kardoskodott, hogy azok kökorszakbeli mesterséges kő­gátak. Dr. Tompa szerint Ma­gyarországon eddig egyetlenegy delmen-t (komleck stb.) sem si­került felfedezni. A kisegedi kövek semminemű megmunkálás nyomát sem mutatják. Az egyes nagy szikiákhoz derékszögben odafektetett és szinte két bejá­ratot képező sziklától kutató árkot kellene vonni több irány ban, hogy megállapítható legyen, vájjon a kövek egy esetleges temető bejáratát képezték-e. A telepen Legányi Ferenc egy sírt fedezett fel 3 csontvázzal, melyeknél az egyik koponya fel­sőrésze megmaradt, hogy a ko­ponyaméretek megállapíthatók. A pinceásás közben előkerült egy hatalmas urna is csont­hamvakkal. Legányi Ferenc gyüjteményé­©«♦í/ <WWí..> nek jellemző darabjaiból meg- ajándékozta a Magyar Nemzeti Múzeumot. Megtekintették a múzeumi szakértők a szalóki várdombot is, melyeFegy őskori erődítmény­nek tartanak. Ehhez hasonlók a soproni Purgstall, amely a hall- stadt körből származik. A len- gyeli sáncok a késői bőkorszak- ből valók. A velemi Szent Vid hegyi telep mind a három ko­ron át fennállott. A szalóki várdomb korát csakis ásatások utján lehetne megál­lapítani. Dr. P. E. • <DM« «MWMKN» **>#«» A város amerikai kölcsöne és a vízvezeték. mire óhajtja Eger, 1925. julius 6. A városi képviselőtestület ma délután 4 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, melynek egye­lőn tárgya a külföldi kölcsön felvétele és annak felhasználása. Trak Géza polgármester a köz­gyűlés megnyitása alkalmával kégyeletes szavakkal parentálja el az elhunyt Alföldi Mór és dr. Setét Sándor városi képvi­selőtestületi tagokat, akiknek ér­demeit jegyzőkönyvben örökítik meg és özvegyeiknek részvét­nyilatkozatot küldenek. A polgármester ezután idézi megválasztása alkalmából ki­adott programmjának a vízve­zetékre vonatkozó .részét. Kéri, hogy e kérdés tárgyalásánál egyes-egyedűl a város érdeke vezesse a képviselőtestület tag­jait. Dr. Kálnoky István városi ta­nácsos, előadó, azzal kezdi a ja­vaslat ismertetését, hogy olyan fontos ügyről van sző, amilyen az utolsó 10 év alatt nem is volt a képviselőtestület előtt. A városnak a háború előtt 4 millió aranykorona tartozása volt. Ezt a háború alatt és után a korona romlása idején tör­lesztették le. Most már két kérdés fölött kell döntenie a közgyűlésnek i 1. Fölveszi-e a város a köl­csönt ? 3. Ha fölveszi, azt felhasználni ? Most a pénzügyi kormány sietett a városok segítségére. Sikerült elérnie, hogy az ame­rikai SPEYER-bankház 10 mil­lió dollárt kölcsönöz a magyar városoknak. A kölcsön 40 fél­éven fizethető vissza. Az évi ka­mat az annuitással együtt 1 l-8°/o. A pénzügyi szakosztály és ál­landó választmány javaslata az, hogy bár a kölcsön föltételei sú­lyosabbak a békebelieknél, vegye fel a város a kölcsöntés a csa­tornázás és vízvezeték kiépíté­sére használja fel. A vízvezeték szükséges első­sorban egészségügyi szempont­ból. Ha fürdővárossá akarjuk fejleszteni Egert, ha idegen for­galmat akarunk, akkor szintén elengedhetetlen feltétel a vízve­zeték felépítése. A vízvezeték az alfája a város minden irányú fejlődésének. Dr. Kálnoky ezután ismerteti a vízvezeték tervét és annak hozzávetőleges költségvetését Trak Géza polgármester 5 őrá után 15 percre felfüggeszti sz ülést, hogy a képviselőtestület tagjai Steinhäuser Rafael teme­tésén megjelenhessenek. Az ülés későbbi lefolyásáról és a számos hozzászólásról holnapi számában közöl részletes tudósítást az Egri Népújság. !*«»**#»(MM*M&94S mriosi. ^Mim^s^M****** ««•» :*»!«i$**9**«» A Koszorús Dalkör közgyűlése. Isaák Gyula elnöklete alatt az elnmlt vasárnapon tartotta évi közgyűlését az Egri Dalkör. Az elnök meleg hangú megnyitójá­ban hálás köszönetét fejezte ki dr. Szmrecsányi Le jós érsekfő- páBztor és a Katholikus Kör vezetősége iránt, hogy megérté­sük és jóakaratuk folytán a vá­ros e nagy múltú kultur-egyesü- lete a Katholikus Kör helyisé­geiben otthont talált. Dr. Varrók Endre titkári je­lentésében a Koszorús Dalkör évi eredményes működéséről számolt be a legapróbb részle­tekig terjedő alapossággal. A pompás nyelvezettel Írott jelen tésért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott a közgyűlés és egész terjedelmében jegyzőkönyvében örökítette meg. A pénztári jelentésből tűnik ki hogy a Dalkör ővről-évre foko­zódó tevékenysége nemcsak so rozatos erkölcsi sikerekkel, ha nem jelentős anyagi eredmény­nyel is járt. Huszonhárom mil­lió koronát eredményezett anya gilsg az egyesület munkája Ezen összeghez még ugyan leg alább 15 millió korona szüksé­ges, hogy a Dalkörnek a sop róni országos dalversenyen való részvétele biztosítva legyen. Nem kétséges, hogy ezen ösz- szeget, melynek előteremtésére a körnek a versenyre való szor­gos készülése folytán már sem ideje, sem módja nincs, a város rözönségének megértő áldozat- készsége elő fogja teremteni. A Dalkör győzelme Egerváros dia­dala lenne s ismerve az egri közönséget, a Koszorús Dalkör vezetőségének és tagjainak ügy- buzgőságát, hisszük, hogy a kul- turdiadal nem is marad el. A Dalkör elhunyt tagjainak Rudassy Jánosnak és Mlinkő Istvánnak .emlékére tett és rő- uk elnevezett alapítványt az idén osztotta ki először a Kör egy-egy 10 koronás körmöci ara­nyat az érseki tanitőképző és a siketnéma intézet egy-egy ta­nulójának. Az indítványok során a köz­gyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavazott az uj alapitő tagok­nak, özv. Nagy Lászlóná úrnő­nek, hogy zongora-takarót aján­dékozott az egyesületnek, Isaák Gyula elnöknek, dr. Fehér Lajos ügyvezető elnöknek, Huszthy Zoltán karnagynak és Marossy József háznagynak a Dalkör érdekében kifejtett eredményes fáradozásukért, az Egri Népúj­ságnak a Dalkör érdekeinek mindenkori felkarolásáért. A közgyűlés Kriston Endre püspök elnöklete alatt egyhangú lelkesedéssel zajlott le. Preszler Károly egri mérnök autóbalesete Siófokon. Budapestről jelentik : Vasár­nap délelőtt 10 órakor Siófok­tól mintegy másfél kilométer­nyire, Kilitinél, szinte hihetetlen autőkatasztrőfa történt. A sze­rencsétlenül járt társaság vasár­nap reggel y29 órakor indult Budapestről, Grünfeld szombat- helyi vállalkozó halszemélyes Berlier-kocsijával. Az autón há­rom férfi és 'egy nő ült, közöt­tük Preszler Károly egri mérnök és a menyasszonya.Preszler mér­nök vezette a kocsit és pedig oly nagy sebességgel, hogy Bu­dapestről másfél óra alatt érkez­tek Siófok alá. Ezzel a teljes sebességgel Ki­litinél az autó nebirohant egy útszéli fának. A heves összeüt­közés erejétől a kocsi valóságos halálugrással fölvetődött a leve­gőbe, ott megfordult tengelye körül és utasai messze kizu­hantak. így menekültek meg a biztos haláltól, mert a következő pil­lanatban a kocsi levágődott és teljesen darabokra tört. A kizu­hant utasok igy is súlyos sérü­léseket szenvedtek. Mintegy 15 percig feküdtek eszméletlenül az utón, az odasiető emberek nem tudtak rajtuk segíteni. Ekkor egy másik autó, amely arra ha.

Next

/
Thumbnails
Contents