Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-08-29 / 194. szám
2 EGRI NEPÜJSAG 1925. augusztus 29. Mi újság? Szeged, MTI A magyarorszá- gon járó német diákok kedden, Bzerdán és csütörtökön Szegeden tartózkodnak. A vendégek tiszteletére 26 án a Kasa szállóban díszebéd volt, amelyen számos felköszöntő hangzott el a testvér- nemzet fiainak üdvözlésére. Televény. Kuna P. András, az országszerte ismert nemzetgy. képviselőt, aki pár hát előtt a hatvani választókerületben Pet- richevich Horváth báró, államtitkár képviselővé választása körül fejtett ki intenzív tevékenységet, most Televény község határában könnyen végzetessé válható baleset érte. Szántó József géplakatos, részegen, de készakarva belehajtatott a képviselő kocsijába, a kocsi felfordult és Kuna P. András a kocsi alá került. Közben az istrángok elszakadtak és a lovak tovább fu tottak. Csak igy szabadult meg Kuna P. a biztos haláltól. — A csendőrség a nyomozást megindította. Nagykamarás. MTI. Kedden délután nagy vihar pusztított Negykamarás községben ős vidékén. A szélvihar előbb északai sötétséget okozó porfelhőt támasztott, majd galambtojás nagyságú jégdarabokból álló jégeső következett, mely az ablakokat beverte és az aprőmarhákban nagy kárt okozott. Háztetőket leszakított, kerítéseket és fákat kidöntött Az egyik kidöndötv fa egy kisgyermekre esett, aki lábát törte. A zivatar a tengeri termést és a takarmány nagy részét elpusztította. Genf, MTI. Szeptember 1—3-ig nemzetközi alkohol kongresszus lesz. A kongresszus amelyet az alkoholizmus leküzdésének nemzetközi bizottsága hívott össze, különböző speciális kérdések rendezőiével fog foglalkozni. Róma. MTI. A francia lapok jelentése szerint Trieszt területén heves vihar dühöngött. Bordove falu majduem teljesen elpusztult. Rendkívül sok szarvasmarha odaveszett. A táviró és telefon- forgalom megszakadt.^ A gabona termés elpusztult. A kár mintegy 4 millió lira. Pólában a kikötőben több hajó megrongálódott és a hajózás több órán át szünetelt. Mely közszükségleti cikkek drágábbak, mint békében. Érdekes kimutatást közöl a Közgazdas. Figyelő egyik újabb száma a közszükségleti cikkeknek 1914. augusztus elsejétől, 1925. auguaztus 1-ig bekövetkezett drá gaságról. A kimutatás szerint a cikkek drágulási aránya a békeár sokszorozásában kifejezve a következő: Lakbér 6964, villany 10.000, mozgőszinház 12,000, burgonya 12,500, bab 12,500, marhahús 17,000, dohány 17,500, villamos 18,750, cukor 18,750, férfi ruha 19,000, női ruha 19 000, hagyma 20,000, sertéshús 20,000, tej 20,000, szappan 22,500, cipő 23 500, váazon 24,000, kötött áru 24.000, kenyér 25 000, szén 25,000, tojás 25,000. A világháború s az azt követő nehéz esztendők nagy eltolódásokat idéztek elő a gazdasági életben. A kalászait dúsan hányó magyar földön, ahol még nem régen a jólét és megelégedettség honolt, kialudt gyárkémények merednek az égnek, nyomort és nélkülözést jelentve azoknak, kiknek azelőtt a biztos napi kenyeret nyújtottak. Megszaporodtak a szociális bajok. Az óriási munkanélküliség, az állami és magángazdaságok fokozatos kimerülése egyre megoldhatatlanabbá és elviselhetetlenebbé teszi a helyzetet. A közgazdasági problémák kerültek az érdeklődés homlokterébe. A közgazdasági élet fellendülésétől várja mindenki a kínos kérdések megoldását. Az egyre- nagyobb mérveket öltő létszámapasztás a magyar közép- osztályt is arra kényszeríti, hogy fiait a kétes exisztenciával biztató lateiner pályák helyett gyakorlatiasabb pályákra nevelje. Erős orientálódás észlelhető a szabadabb pályákon való elhelyezkedés lehetőségei iránt. Sajátságos jelenség azonban, hogy még a mezőgazdasági, ipari pályák iránti érdeklődés fokozott mértékben nyilatkozik m?g, a kereskedelmi pálya még mindig nem tudott oly tért hódítani, aminőt a megváltozott gazdasági helyzet indokolttá tenne. Kereskedelmi iskoláink növendékei még mindig nagyobbrészt csak a gyenge előmenetelő tanulók soraiból rekrutrálódnak s ez ifjak ambíciója is legföllebb arra terjed ki, hogy mint bankhivatalnokok helyezkedhessenek el, nem pedig arra, hogy kellő szakismereteik felhasználásával a szabad kereskedelem terén keressék boldogulásukat. Sajátos jelenség ez, melynek mélyreható okai vannak. Ez okok egy része subjektiv természetű, ■ a magyarság sajátos lelki ösz- szetevődéséből származtatható, más részük objektiv természetű. Hozzá segít a kérdés megértéséhez egy pillantás a magyar kereskedelem kifejlődőiének előzményeire. Számtalanszor rámutattammár hazánk kedvező földrajzi helyzetére, melyet fekvése a Nyugat Az aranykorona indexe viszont az arany 10 koronás ára szerint csak 14,250 volt augusztus elsején. Ha tehát párhuzamot vonunk kitűnik, hogy csak a lakbér, villany, mozi, burgonya, bab olcsóbb, mint békében, mig a többi közszükségleti cikkek 30—30 százalékkal drágábbak. és Kelet közti közvetítésre prae- destinál. A kedvező helyzet folytán indokolttá tette volna a magyar kereskedelmi élet gyors fellendülését. Hogy mégsem beszélhetünk európai hirü magyar kereskedelemről annak oka egyrészt bennünk, másrészt a körülményben van. Keleti nép vagyunk, Keletről szakadtunk ide Nyugat közepébe. S bár erősen alkalmazkodni iudőnép vagyunk, bár szellemi frissességünk alkal- malmazni tett arra, hogy a Nyugat kultúráját necsak átvegyük, de «ok téren tovább is fejlesz- szük — Nyugaton keleti származásunkat sohsem tudták elfelejteni. A sárga veszedelemtől való félelem sohasem szűnt meg Nyugat népeiben s bennünket mindig a Túrán előretolt őrszemeinek tekintettek. Innen van az, hogy ezer éves létünk a háborúskodások szakadatlan láncolata. Hol saját fajtánk keleten maradt; műveletlen népeivel kellett megküzdenünk — védelmére kelvén a nyugati kultúrának —, majd mikor elhárítottuk Nyugat népeiről a keleti veszedelmet, bírókra kellett szállanunk ugyanazokkal, kiket saját vérünkkel védelmeztünk. A kultur Nyugat hamar felejt, azt pádig sohsem tudta megbocsájtani, hogy keleti létünkre Nyugaton is megtudtuk állani helyünket. Nem ismernek, de nem is akarnak megismerni. Csak az Ázsiát látják a magyarban, a messzit, a bizarr keletet, a pusztát, egy darab betyár romantikát. De ha ilyen áldatlan a helyzetünk Nyugat népeinél, nem sokkal rózsásabb keleti fajtestvéreinkkel szemben sem. Ezer év hoeszu idő s ez alatt a mesevilág is megfeledkezett a napnyugatra szakadt testvérekről, akik szilaj paripákon, nagy neki- szántsággal nekivágtak a titokzatos világnak, uj hazát, új megélhetést keresve. De ha emlékeznének is, az az emlékezés nem a testvér szerető emlékezése. A rónák fia nem szívesen gondol a városba szakadt, nadrágon rokonra. A Nyugat gyűlölködése, a Kelet nemtörődömsége közé ékelve : ■»■mi un ni ii mi ii i ni lll^«1ll^^i^rrrmra^ m am »Néz Nyugatra, borús szemmel néz vissza Keletre Ä magyar, elszakadott, testvértelen ága nemének» (Vörösmarty). A Nyugat és Kelet közti közvetítésre volnánk hivatva, de Nyugaton ellenséges indulattal, Keleten gyanakodva tekintenek reánk. Mindkét helyen nélkülözzük azt a bizalmat, mely a tartós kereskedelmi összeköttetés egyedüli alapja. De hiányzik a magyarság jellemvonásaiból a kereskedelem egy másik fontos tulajdonsága : a vállalkozási kedv. Ezer év kemény küzdelme hozzászoktatott a viszontagságokhoz, edzetté, keménnyé tette a magyar nép lelkét s ez a keménység párosulva a keleti faj restségével, valami sajátságos egykedvűséget, erősen keleti nehézkességet szűrt le a magyar nép lelkében. Ezer év magunkra utaltsága alatt annyi mindenen mentünk keresztül, hogy már semmit sem tudunk nagyra értékelni. Nem veti meg a magyar a cselekvést, néha-néha fellobban a magyar szalmaláng, nagyot is képes teremteni, hogy izmait megropogtassa ; de a nagy tettek gyümölcseit már nem aratja le, mert a kitartás nem magyar vonás. Ahogy sok töredékével tipikusan magyar költőnk: Arany János mondja: »Nem dslgozom, csak ha valami hajt: Egyébkor lusta mélabú temet S nem tagadom meg a keleti fajt.« E vonásánál fogva nem is igen érvényesülhet: mert nem is tartja érdemesnek az érvényesülést. Jobban szereti földjét, mint a nagy világot, nagyobb gyönyörűséget talál pipája bod- roző füstjében, mint a nagy tét tekben. Néha, ha megmozdul, meg is tudja bánni hosszú tétlenségét ; de megmozdulása csak ideig-óráig tartó: hamar visszaesik a semmitevésbe. Hány zsenit adtunk a világnak e mégis mily kevesen ismerik őket és eredményeiket még a szakemberek között is. Mert hiányzott belőlük a törődés az érvényesüléshez. Angyal Lajos. Halálos vonatkisiklás Sarkadpusztán. Budapest, augusztus 28. MTI. A magyar kir. államvasutak vezetőségének híradása szerint az 1719. számú személyvonat, amely f. hó 27-ről 28-ra virradó éjjel 1 óra 2 perckor Sarkadpuszta bejáratánál helytelen váltó beállítás következtében a mozdonynyal és az első 5 kocsival kisiklott. A baleset következtében a fütő meghalt, egy postaközeg súlyosan ős 5 utas ős egy vasúti alkalmazott könnyebben megsebesültek. A pálya elzárása következtében a forgalmat átszállással látják el. A szigorú vizsgálat folyamatban van. ■*>»»»<»>'» *i•»»»«3»» OS Néhány sző a magyar kereskedelemről. (Két közlemény)
