Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-08-28 / 193. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona. Előfizetési di] postai szállítással: egg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. Eger, 1925. augusztus 28. péntek XIII évf. 183 sz. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Fra Didak Buntic franciakánus barát volt és a hercegőcok Széchenyi Istvánja lett. Visszatérve az innsbrucki teológiáról hazájába, mint tanár, mint gimnáziumi igazgató és mint rendjének tartományi főnöke, minden tőle telhetőt elkövetett, bogy az évszázados török uralom alatt visszamaradt horvát népe műveltségi és anyagi színvonalát -emelje. Eszközei nevetségesen cseké- lyek voltak, de tiszta látása, meleg, népéért érző szive és soha nem lankadó ügybuzgalma, 30 év er- nyedetlen munkája, hőskölteménnyé szőtt számtalan apró tényt, kis jótéteményt, kezdeményezést stb. Lehetetlen sokoldalú életmunkáját részletesen ismertetni, csak egyes jellemző vonásokat ragadhatunk ki tevékenységéből. Fra Didak nem elégedett meg azzal, hogy diákjait latinra és görögre tanította, programújában az ifjúsági testnevelésre nagy súlyt helyezett, mindig maga is tornászott tanítványaival. Hasznos testi munkára is befogta őket. A gimnázium gyümölcsösében megtanította őxet fákat oltani. Szép tavaszi napokon fűrésszel és fejszével kivonult velük a falvakba és beoltottak minden vad füge, szilva és cseresznyefát. Évzáró beszédeit a következő jellemző szavakkal szokta befejezni: Menjetek haza, fiaim, a Szentlélek nevében. Vigyetek a népnek világosságot^ szsretetet. Szüksége van rájuk, vágyakozik utánuk ős nem szabad bennetek csalódnia. A szünidő végével minden diákjának be kellett számolnia arról, hány gyümölcsfát oltott be, hány röpiratot osztottak szét, hány embert tanítottak meg írni olvasni. Előadás alatt gyakran rámutatott arra-arra menő szegény, csak félig emberi sorsban élő parasztokra : «Látjátok őket: ők segítséget várnak tőletek és nektek meg kell azt adnotok. Ameddig országunkban csak egy ilyen nyomorult pária él, senkinek sem szabad gondtalanul aludnia.» De Fra Didak nem elégedett meg ennyivel. Köztudomású,hogy Boszniában és Hercegovinában a lakosság 80% analfabéta. — Buntic célul tűzte ki magának, hogy az egész népet megtanítja írni-olvasni. Addig nem nyugodott, mig egy uj sajátságos, de annál eredményesebb módszert ki nem eszelt. A kormány segítségével egészen újszerű tankönyvet terjesztett tömegesen a nép között. Minden falut rábírt lelkes beszédeivel arra, hogy egy-két értelmesebb lakót kijelöljön tanítónak. Ezeket néhány nap alatt megtanította írni-olvasni és haza küldte őket. A kiképzettek erre sorba tanították a falu többi lakóit. Valóságos tanulási láz vett erőt a népen. Pünkösdkor pedig alkalmat adott tanítványainak, hogy előmenetelét nyilvánosan bemutassa. Tanítóik vezetése mellett tízezrével gyülekeztek Hercegovina minden vidékéről Siroki Brijeg- ben. Rendesen Sarkotic tar- tományfőnökkel tartották meg együtt a vizsgát és osztották szét a jutalmakat. Az írni-olvasni tudó nép elárasztotta őt levelekkel és Fra Nyolc törvényhatósági és nyolc alatt már kézhez Budapestről jelentik: A városok külföldi köícsöné- nek jelenlegi állásáról Lukács Ödön miniszteri tanácsos, aki a kölcsöntervezetet annak idején Búd János pénzügyminiszterrel és Ssabóky Alajos államtitkárral együtt kidolgozta a következőket mondotta a sajtó munkatársának : — Negyven város, — nyolc törvényhatósági és harminckét rendezett tanácsú város — határozta el, hogy az egyesített városi kölcsönt az egyezmény feltételei szerint felveszi. Az egyezmóoy értelmében a Speyer amerikai bunk-cég már perfektuálta is a megállapodás első részét: tolyósitotta a kötvényemisszió fél összegét ötmillió dollárt. A pénz a Nem- ! zeti Bankban var, illetőleg a j Nemzeti Bank számláján a kor- ; mány rendelkezésére álí. Didak egynek S9 maradt adós a válasszal. A háború folyamán ; az egész hadi levelezést ő köz- ! vetítette, ö intézte el a lakosság minden, de minden ügyes-bajos dolgát. Ő járt el a hatóságnál, posta állomások szervezése, iskolák, utak építése stb. ügyében. Szervezte a termelő szövetkezeteket, gondját viselte a szegény gyermekeknek, szóval mindenkinek mindene .volt. Ahhoz, hogy valaki népével és hazájával szemben kötelességét teljesítse, nem kell sem kormányzónak, sem miniszter- elnöknek, sem főispánnak lenni. Szívvel és akarattal mindenki megtalálja a munkát, mely rá vár. Rendkívüli időket élünk s csak rendkívüli munka, heroikus munka segíthet rajtunk, hogy szétroppanthassuk ellenségeink gyűrűjét, mert most még erőtlen széthúzó nép vagyunk. Tanulatlanok, pazarlók és ke- ményazívűek, restek és gőgösek, holott csak az a nép nagy és erős, hol a szív egyet dobban ős az elme egyet akar. Hol vagytok magyar Fra Didak Buntic-ok ? I — p. e — rendezett tanácsú város tíz nap kapja a kölcsönt. — A pénzügyminisztérium tehát mindazoknak a városoknak a kérelmét, melyek a kölcsön felvételéra vonatkozó határozatokat eddig benyújtották, soron- kivül felülvizsgálta és véleményével elllátva a belügyminiszterhez küldte. A belügyminiszter fogja ugyanis a törvény értelmében a pénzügyminiszter hozzájárulásával engedélyezni a kölcsönt. A pénzügyminisztériumba eddig beérkezett ilyen határozatokat máig mind érdemben elintézték és valamennyit átküldték a belügyminisztériumba. A kölcsön felvételére vonatkozó határozatát eddig benyújtotta a Dyolc törvényhatósági város: Baja, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged és Székesfehérvár; a rendezett tané c*u városok közül pedig Hajdúnánás, Pápa, Esztergom, Sátoraljaújhely, Nagykanizsa, Salgótarján, Mohács és Szekszárdi — Hogy a többi rendezett tanácsú városok határozatai még nem kerültek fel a pénzügyminisztériumba, annak valószínűleg az az oka, hogy a vármegyei törvényhatóságok — mint közbeeső fórumok — szintén elbírálják a kölcsön ügyét és mégnem terjesztették fel a határozatokat. Amint azonban ezek beérkeznek, késedelem nélkül, soron kívül intézi el őket egymásután a minisztérium. — Amint a városok kézhez kapják a belügyminisztérium engedélyező leiratát, jelentkeznek a kötvénykibocsátó bizottság elnökénél, Vargha Imre államtitkárnál és a kötvénykibocsátó bizottság azután kiutalja a Nemzeti Banknál levő számláról az összeget az illető város javára. — A kormány részéről minden intézkedés, emely a városok kölcsöaügyével összefügg soron- kivüi történik és ha valamely város késedelmesen jut hozzá a kölcsönhöz, ennek oka nem a kormány. — A kölcsönök engedélyezé- zésánél első sorban arra lesz figyelemmel a belügyminiszter, hogy a városok milyen beruházásokra kívánják fordítani a kölcsönt. A köicsönügyi egyezmény értelmében ugyanis a kölcsönösszeget háromnegyed részben jövedelmező beruházásokra kell fordítani és csak negyedrésze használható fel, nem jövedelmező beruházásokra. A városoknak kölcsönkérelmekkel egyidejűleg meg kell jelölniök azokat a célokat is, amelyekre a fölveendő ösz- szeget fordítani kívánják. — A kölcsönösszeg megszavazásánál a városok jövedelmét vették tekintetűé. Minden város olyan összegű kölcsönt kaphat, hogy a kereseti és forgalmi adóból eredő jövedelme kétszeresen fedezze a kölcsön kamatát és évi törlesztési hányadát. Kivételes esetekben még e feltételtől is el lehet tekinteni és — ha szociális, vagy kulturális szempontok kívánják — tel lehet emelni a kölcsön- összegűt egészen addig, hogy az évi kereseti- és forgalmiadójöA városok külföldi kölcsöne.
