Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-08-28 / 193. szám

Ára 2000, vasárnap 2500 korona. Előfizetési di] postai szállítással: egg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. Eger, 1925. augusztus 28. péntek XIII évf. 183 sz. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Fra Didak Buntic franciakánus barát volt és a hercegőcok Széchenyi Istvánja lett. Visszatérve az innsbrucki teológiáról hazájába, mint tanár, mint gimnáziumi igazgató és mint rendjének tartományi főnöke, minden tőle telhetőt elkövetett, bogy az évszázados török uralom alatt visszamaradt horvát népe műveltségi és anyagi színvona­lát -emelje. Eszközei nevetségesen cseké- lyek voltak, de tiszta látása, meleg, népéért érző szive és soha nem lankadó ügybuzgalma, 30 év er- nyedetlen munkája, hőskölte­ménnyé szőtt számtalan apró tényt, kis jótéteményt, kezde­ményezést stb. Lehetetlen sokoldalú életmun­káját részletesen ismertetni, csak egyes jellemző vonásokat ragad­hatunk ki tevékenységéből. Fra Didak nem elégedett meg azzal, hogy diákjait latinra és görögre tanította, programújá­ban az ifjúsági testnevelésre nagy súlyt helyezett, mindig maga is tornászott tanítványaival. Hasz­nos testi munkára is befogta őket. A gimnázium gyümölcsösé­ben megtanította őxet fákat ol­tani. Szép tavaszi napokon fű­résszel és fejszével kivonult ve­lük a falvakba és beoltottak minden vad füge, szilva és cse­resznyefát. Évzáró beszédeit a következő jellemző szavakkal szokta befe­jezni: Menjetek haza, fiaim, a Szentlélek nevében. Vigyetek a népnek világosságot^ szsretetet. Szüksége van rájuk, vágyakozik utánuk ős nem szabad bennetek csalódnia. A szünidő végével minden diákjának be kellett számolnia arról, hány gyümölcsfát oltott be, hány röpiratot osztottak szét, hány embert tanítottak meg írni olvasni. Előadás alatt gyakran rámutatott arra-arra menő sze­gény, csak félig emberi sorsban élő parasztokra : «Látjátok őket: ők segítséget várnak tőletek és nektek meg kell azt adnotok. Ameddig országunkban csak egy ilyen nyomorult pária él, senki­nek sem szabad gondtalanul aludnia.» De Fra Didak nem elégedett meg ennyivel. Köztudomású,hogy Boszniában és Hercegovinában a lakosság 80% analfabéta. — Buntic célul tűzte ki magának, hogy az egész népet megtanítja írni-olvasni. Addig nem nyugo­dott, mig egy uj sajátságos, de annál eredményesebb módszert ki nem eszelt. A kormány segítségével egé­szen újszerű tankönyvet terjesz­tett tömegesen a nép között. Minden falut rábírt lelkes be­szédeivel arra, hogy egy-két ér­telmesebb lakót kijelöljön tanító­nak. Ezeket néhány nap alatt megtanította írni-olvasni és haza küldte őket. A kiképzettek erre sorba tanították a falu többi lakóit. Valóságos tanulási láz vett erőt a népen. Pünkösdkor pedig alkalmat adott tanítványai­nak, hogy előmenetelét nyilvá­nosan bemutassa. Tanítóik vezetése mellett tíz­ezrével gyülekeztek Hercegovina minden vidékéről Siroki Brijeg- ben. Rendesen Sarkotic tar- tományfőnökkel tartották meg együtt a vizsgát és osztották szét a jutalmakat. Az írni-olvasni tudó nép el­árasztotta őt levelekkel és Fra Nyolc törvényhatósági és nyolc alatt már kézhez Budapestről jelentik: A városok külföldi köícsöné- nek jelenlegi állásáról Lukács Ödön miniszteri tanácsos, aki a kölcsöntervezetet annak ide­jén Búd János pénzügyminisz­terrel és Ssabóky Alajos állam­titkárral együtt kidolgozta a kö­vetkezőket mondotta a sajtó munkatársának : — Negyven város, — nyolc törvényhatósági és harminckét rendezett tanácsú város — ha­tározta el, hogy az egyesített városi kölcsönt az egyezmény feltételei szerint felveszi. Az egyezmóoy értelmében a Speyer amerikai bunk-cég már perfektuálta is a megállapodás első részét: tolyósitotta a köt­vényemisszió fél összegét öt­millió dollárt. A pénz a Nem- ! zeti Bankban var, illetőleg a j Nemzeti Bank számláján a kor- ; mány rendelkezésére álí. Didak egynek S9 maradt adós a válasszal. A háború folyamán ; az egész hadi levelezést ő köz- ! vetítette, ö intézte el a lakosság minden, de minden ügyes-bajos dolgát. Ő járt el a hatóságnál, posta állomások szervezése, is­kolák, utak építése stb. ügyében. Szervezte a termelő szövetkeze­teket, gondját viselte a szegény gyermekeknek, szóval mindenki­nek mindene .volt. Ahhoz, hogy valaki népével és hazájával szemben köteles­ségét teljesítse, nem kell sem kormányzónak, sem miniszter- elnöknek, sem főispánnak lenni. Szívvel és akarattal mindenki megtalálja a munkát, mely rá vár. Rendkívüli időket élünk s csak rendkívüli munka, heroikus munka segíthet rajtunk, hogy szétroppanthassuk ellenségeink gyűrűjét, mert most még erőtlen széthúzó nép vagyunk. Tanulatlanok, pazarlók és ke- ményazívűek, restek és gőgösek, holott csak az a nép nagy és erős, hol a szív egyet dobban ős az elme egyet akar. Hol vagytok magyar Fra Didak Buntic-ok ? I — p. e — rendezett tanácsú város tíz nap kapja a kölcsönt. — A pénzügyminisztérium te­hát mindazoknak a városoknak a kérelmét, melyek a kölcsön felvételéra vonatkozó határoza­tokat eddig benyújtották, soron- kivül felülvizsgálta és vélemé­nyével elllátva a belügyminisz­terhez küldte. A belügyminiszter fogja ugyanis a törvény értel­mében a pénzügyminiszter hoz­zájárulásával engedélyezni a kölcsönt. A pénzügyminiszté­riumba eddig beérkezett ilyen határozatokat máig mind érdemben elintézték és valamennyit átküldték a bel­ügyminisztériumba. A kölcsön felvételére vonat­kozó határozatát eddig benyúj­totta a Dyolc törvényhatósági város: Baja, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged és Székesfehérvár; a rendezett ta­né c*u városok közül pedig Haj­dúnánás, Pápa, Esztergom, Sá­toraljaújhely, Nagykanizsa, Sal­gótarján, Mohács és Szekszárdi — Hogy a többi rendezett ta­nácsú városok határozatai még nem kerültek fel a pénzügymi­nisztériumba, annak valószínűleg az az oka, hogy a vármegyei törvényhatóságok — mint közbe­eső fórumok — szintén elbírál­ják a kölcsön ügyét és mégnem terjesztették fel a határozatokat. Amint azonban ezek beérkeznek, késedelem nélkül, soron kívül intézi el őket egymásután a mi­nisztérium. — Amint a városok kézhez kapják a belügyminisztérium en­gedélyező leiratát, jelentkeznek a kötvénykibocsátó bizottság el­nökénél, Vargha Imre államtit­kárnál és a kötvénykibocsátó bizottság azután kiutalja a Nem­zeti Banknál levő számláról az összeget az illető város javára. — A kormány részéről min­den intézkedés, emely a városok kölcsöaügyével összefügg soron- kivüi történik és ha valamely város késedelmesen jut hozzá a kölcsönhöz, ennek oka nem a kormány. — A kölcsönök engedélyezé- zésánél első sorban arra lesz figyelemmel a belügyminiszter, hogy a városok milyen beruhá­zásokra kívánják fordítani a kölcsönt. A köicsönügyi egyezmény ér­telmében ugyanis a kölcsönösszeget háromnegyed részben jövedelmező beruházá­sokra kell fordítani és csak negyedrésze használható fel, nem jövedelmező beruházá­sokra. A városoknak kölcsön­kérelmekkel egyidejűleg meg kell jelölniök azokat a célokat is, amelyekre a fölveendő ösz- szeget fordítani kívánják. — A kölcsönösszeg megszava­zásánál a városok jövedelmét vették tekintetűé. Minden város olyan összegű kölcsönt kaphat, hogy a kereseti és forgalmi adóból eredő jöve­delme kétszeresen fedezze a köl­csön kamatát és évi törlesztési hányadát. Kivételes esetekben még e feltételtől is el lehet te­kinteni és — ha szociális, vagy kulturális szempontok kívánják — tel lehet emelni a kölcsön- összegűt egészen addig, hogy az évi kereseti- és forgalmiadójö­A városok külföldi kölcsöne.

Next

/
Thumbnails
Contents