Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-08-23 / 189. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG gazdaság, ipar és kereskedelem, földmivelés és a közönség mindazon érdekeinek teljesülését, melyek a nemzeti megerősödés és köz Megelégedés céljából szükségesek. Mindezek elérésében teljes biz tossággal támaszkodhatom az állami, vármegyei, városi, községi | szervek éa tisztviselőknek eddig | is ismert kiválóan hazafias, köz- becsülésre méltó munkásságára. • A trianoni béke fájdalmai kö- ■ zötí is egyik legfájdalmasabb az, i hogy országunk majdnem véde- j lem nélkül áll a környező ellenségekkel szemben, de bármilyen kicsiny is hadseregünk iéíszáma, igaz magyar érzésű tisztikarunk nevelése által elért eredmények világosan mutatják azt, hogy ez a csapat erős magyar érzésével és fegyelmezettségével nagy erősségűnk. Gondoznunk kell j e kicsiny hadsereget és fejlesz- j tésükben támogatásukra kell j lennünk. i Egyik fő gondoskodásom tárgya lesz még a véres háború rokkantjai, árvái és özvegyei jobb sorsának -elősegítése, valamint a közegészségügy és a népneveié« fejlesztése.» Az új főispán programmja leírhatatlan tetszést és helyeslést keltett. Mayer János föld mívelésügyi miniszter beszéde. Ezután Mayer János földmive- lésügyi miniszter a főispánhoz fordulva többek között a következőket mondotta: — Méltóságod hosszú közéleti múltja nyitott könyvként fekszik előttünk. Ebből a szép ős gazdag múltból nem is kővetkezhe- tík más programm, mint az, amit Méltóságod az imént olyan helyesen megjelölt. A m. kir. kormány nevében melegen üd vözlöm és mint a megye legelső dignitáriusára az Isten áldását kérem Méltóságodra. (Harsogó éljenzés.) Babocsay Sándor m. kir. kor- mányfőtanácsoe, mint a törvényhatósági bizottság nesztora fejezte ki ezután ékes szavakban magyaros, közvetlen szívből fakadó jókívánságait. Török Kálmán prépost-kanonok beszéde. ejthetett a felől, vájjon az egyesített bizalomnak meg tudok-e felelni; de hazámat, vármegyémet és népét rajongőan szeretem én ez az érzés megacélozza lelki erőmet arra, [hogy hazám, vármegyém és a közérdek javára még szolgálhassak. Mélyen tisztelt közgyűlés ! Akkor, mikor szegény Nemzetemet összetörve látom, és amikor azt látom, hogy van az országnak egy oly politikai egyesült pártja, amely egyedül az ország viszonyainak rendezését, gazdasági megerősödését munkálja, magyar lelkem egy percig sem habozhatik azon, hogy e politikai egyesülést ne támogassam. Természetem hozza magával, hogy békét szeretnék minden téren, de nem a megalkuvás békéjét, hanem azt a békét amelynek ereje a [magyar lelkeket ösez9 tudja hozni arra, hogy az Ország erős, újból nagy és boldog legyen! Mert általában az emberiséget szeretem, az ellenzékben t'a becsülni ;tudom azt, aki tisztán a hazaszeretet által vezéreltetve más y módon, más politika mindenkor békés utján gondolja a haza boldogulását elősegíteni; de nem becsülöm azokat, akik önzők egyéni vagy politikai érdekek elérése céljából, nem tekintik a haza szent érdekeit, sőt annak újból való felbontásától sem irtóznak. Ezekkel szemben — mert az ilyenek, mint hazaárulők, csak gyűlöletre érdemesek — a megengedett megtorlás legszigorúbb eszközeinek alkalmazását is indokoltnak tartom. A lelkek nemességét a vallás adja meg. Magyarország állami léiéi a keresztény vallásnak köszönheti. Ez ország tehát keresztény állam, amelyet mint ilyent kell fenntartani, hacsak azt nem akarjuk, hogy államunk újból felboruljon. E gondolkodás nem zárja ki azt, hogy az országban éló más vallásnak hazafiságáí kétségbe vonjuk, vagy azt bennök ne becsüljük. A főispánnak szerintem egy percig eem szabad úgy működnie, hogy csak az állása bisto- sísátára törekedjék, hanem tudása legjavával, szive legtisztább érzéseivel meg kell szereznie területe egész közönségének bizalmát, rokonszenvét meg kell ragadnia minden - alkalmat ás módot arra, hogy a bajok orvoslását, ha lehet már hatáskörében és ba szükséges, mint a kormány külső képviselője a kormánynál kieszközölje. Ezeket átérezve, nem akarok csak azon némileg sablonos kifejezéssel élni, hogy ajtóm mindenkinek számára nyitva van, hanem hozzáteszem, hogy mindenkinek dolgát szivvel akarom kezelni. Úgy hivatalos, mint egyéni törekvéseim oda fognak irányulni, hogy a vármegye közviszonyait rendezzem, a biztonságot, kőzrendéuzetet úgy a vármegyei, mint városi és községi közszolgálatot emeljem; elősegítsem az állam,"a vallás, a köz- igazgatás, a törvényhatóság, közEzután Török Kálmán prépost-kanonok emelkedett általános figyelem [közepette szólásra: — A vármegye tisztes szolgálatában eltöltött negyven esztendő fordulóján, midőn a pálya újra emelkedik, a közlelkesedés őszinte örömszava ünnepelve köszönti vármegyénk főispáni székében azt a férfiút, akihosz- szű pályafutásában mindnyájunk becsűiéire érdemesült. Ezért ha a kormány jogosult bizalma éa az ebben gyökerező magas kormányzói elhatározás közjogi dísszel, méltósággal ős hatalommal övezi a főispáni tisztet, minden tekintély tiszteletünk mellett is úgy élezzük, hogy ennek az installációnak és ünnepnek, ennek a székfoglaló napnak legszebb disze a mi szivünk ra gaszkodásának és örömének összesúg ár zása a férfiú iránt, akit immár beiktatott főispánunkul üdvözölhetünk. (Éljenzés ) így szép a közjogi disz, méltóság és hatalom a szivek nemes érzéseinek drága foglalatában, mely erkölcsi súlyt ad a hatalom képviselőjének s bizalmat előlegez a hatalmi erő gyakorlására. A vármegye közönségének e ragaszkodása ős bizalma nyomon kísérte a ritka szép őe hosszú pályafutást; mert e pályafutás nemcsak a magasabbra emelkedésnek egy-egy kitüntető állomását jelenti, hanem ez emelkedéssel együtijárő kötelességek példás betöltésének s igy vármegyénk hűséges szolgálatának is bizonysága. Természetes tehát, hogy örvendező megnyugvással fogadjuk a magas kormányzói elhatározást, mert jői- esően magunk látjuk és tudjuk, hogy a főispáni kinevezés oly férfiú pályájára tette fel a koronát, aki e méltóságra gazdag tudásával, közigazgatási ismereteivel, böíc* tapasztalataival, igazságos és folttaian egyéniségével egyképpen hivatott és érdeme». (ügy van!) A próbáltság őa hivatottaág ily mértéke jogos reménységgel tölt el bennünket a székfoglaló ünnepen aziránt, hogy a főispán ur ő méltósága, aki vármegyénkkel jó és balszerencsében összeforrt a jól ismeri annak minden ügyét-baját, kormánybizalmi állásában továbbra is igazi atyja lesz a vármegyének és megér testei támogatja minden ügyeinket, melyeket a jog, törvény ás igazság meghallgatásra érdemesít. A telkeknek még mindig észlelhető forrongásában az országos rend és a társadalmi békés együttélés, egyszóval a konszolidáció megszilárdításának nincs is biztosabb alapja, mint a szabadságjogok tisztelete, melyeknek a téteies jog és törvény szab okos határt azon mértékig, mig a szabadságjogok az állami, társadalmi és egyéni érdekek áldáso* összhangját meg nem zavarják. »E határok között: Suum cuique — min- denkinsk megadni a magáét, ha kicsi, ha nagy ; ha szegény vagy gazdag. A hatalomnak ez a mértéke és elbánása legbiztosabb eszköz a megtévesztett lelkek forrongásának elenyész- tetéeére; de jogot ad arra is, hogy az ellenszegülők az igaz ságos hatalom megtorlását érezzék. De érezzék is! Mert mi ma nem ismerüok nagyobb politikai, gazdasági éa társadalmi szükséget mint azt, hogy ennek a csonkaorezágnak minden polgára megtegye a magáét és nyugodtan végezhesse hivatásának azon feladatait, amelyek az ország .erkölcsi és anyagi erőgyarapodását mozdítják elő. A jobb jövőnek, az elbusulí magyar lélek vigasztalődhatásá- nak ez a záloga. Csak e zálog bírásában van jogunk olyan reményeket ébreszteni, amelyeknek valőeulására is számíthatunk mi, vagy a serdülő nemzedék. Annyi lidérc fény csilian-lobban itt is ott is még napjainkban is. .. Törött hajónkat csalóka délibábként kápráztató eszmeáramlásek hullámaira akarják téríteni azok, akik szt végvaszödelembe sodorták . . . De nekünk már egy életre sok jutott a keserűségből s nemzetünknek általuk okozott vesztesége ma még pótolhatatlannak látszik. Ezért nem tudjuk, de nem is akarjuk feledni a múltat! . . . »UGY VANI« — Méltőságos főispán ur! Méltóságod erős magyar lelke a nemzet életfájának gyökerei köré fonódott s azokból táplálkozott hosszú, áldásos pályafutásában. Most, midőn közjogi állásában a kormányhatalom képviselője, fokozott hatalmi erővel őberaedhetik azon és éber- kedik is, hogy e vármegye minden fia a vármegye ősi hagyományainak tiszteletében megállja az igaz magyarság és hazafisőg legerősebb próbáját. Lobogtassa meg előttünk, ha a visszavonás akarna közénk éket verni, a béke és testvéri megértés zászlaját, hogy miként ma egy szív- vel-lélekkel köszöntjük vezérül, oly összetartással követhessük azon az utón, mely a vármegye és haza boldogságához vezet. Ezzel a kívánsággal [kérem a mindenható Istent, árassza Méltóságod főispáni működésére bőséges áldását. (Általános hosszantartó éljenzés zúgja be a termet a nagyhatású íbeszédre és a szónokot számosán üdvőzlik.) Isaák Gyula főispán ezután meleg köszönetét mondva az üdvözlésekért, bezárta a diszgyü- lést. A főispáni lakban ezután egymást követték a tisztelgő küldöttségek. Huszonhét küldöttség tisztelgését sikerült feljegyeznünk. Egy órakor a Koronában 300 terítékes bankett volt, rawlyen Isaák főispán, Keglevich Gyula gróf, Ridárcsik Isisre prelátu*- kanonok ős Mayer János föld- mivelesügyi miniszter mondottak pohárköszöntőkel. 1925. augusztus 23. Újabb Városfejlesztő részvény- vásárlások Eger város részere. E hét folyamán a következő részvény tulajdonosok voltak szívesek a tulajdonukban lévő Városfejlesztő részvényeket Eger város részére átadni: Mácsay Jőzsefoá — — 2 drb, özv. Gesätes Lájosnó _ 8 « ifj. Kar József ____ 5 « dr. Barsy István ____ 62 « özv, dr. Akantisz Juszt. 12 « Gergely László ajándék. 5 « N. N. ajándékozás- — 2 « Összesen 96 drb. A 96 drb részvényt Eger város részire átadtam. Ismételten kérem a t. részvényeseket, kövessék ezt a szép példát és adják át a városnak részvényeiket. Minden polgártársunknak kötelesség» városunknak azt a törekvését támogatni, hogy a fürdőket visszaszerezzük és Egert mielőbb egy kedves kis fürdővárossá varázsolhassuk. Amikor ezt elérhetjük, hálásan fogunk megemlékezni mindazokról, akik részvényeik átadásával segítségünkre siettek kitűzött célunkat megvalósítani. Radii Károly.
