Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-08-22 / 188. szám

Ára 2000, vasárnap 2500 koron* Eger, 1925. augusztus 22. szombat. Ä.LII évf. 188 sz. ■uaHBgMMBx 'mzimmmuim&HwmmtmtmaaMmmBm A cionizmus erőteljesen szervezkedik az ösz- ezes országokban és kezd nem­zetközi kérdéssé vélni. A háború előtt még csak sporadikus tár­sadalmi mozgalom volt, amely­nek erősen utópisztikus mellék­íze a praktikus zsidóság legna­gyobb részét visszatartotta attól, hogy a cionizmusban aktiv részt vegyen. Bár álmodozóknak tar­tották a mozgalom apostolait, azért csendben igen nagy pénz­adományokkal támogatták őket. A cionizmus vezetői közben a legnagyobb csendben kiépítették összeköttetéseiket a szabadkő­műves nagypáholyobkal és meg­szerezték a zsidó nemzetközi nagytőke vezetőfórfiainak aktiv támogatását is. Ezen összeköttetések révén az utópisztikus mozgalom egy zse­niális kombinációval bevonult a nemzetközi politikába. A világháború folyamán a gaz­dag angol állam is kölcsönökre szorult és így felvette a tárgya­lások folyamát a nemzetköci bankházakkal is. A bankárok ekkor nyeregben érezték magu­kat és figyelembe véve az angol kincstár szorult pénzügyi hely­zetét, feltételeket szabtak. A feltétel a palesziinai zsidó állam elismerése volt. Balfour akkori angol külügyminiszter elfogadta az ajánlatot, mivel így a cionizmust is beállította az angol világpolitika szolgálatába. Amint az egyezség létrejött, az amerikai német származású ban­károk elfordultak a német poli­tikától. Az amerikai Schiff & Loeb bankház pl. abban a pillanatban, amint az orosz cári kormány különbékét akart kötni a néme­tekkel, óriási összegeket bocsátott Buchanan pétervári angol követ rendelkezésére, aki forradalmat szított Pétervárott és megbuk­tatta a cári kormányt. A békekötés után az angol protektorátus alatt megteremtett Palesztina! állam élére a zsidó Sir Herbert Sámuel került. Az arabok ellenséges magatar­tása miatt, Sir Herbert Sámuelt nemrégiben váltották fel egy ke­resztény katona kormányzóval. A cionizmus megint válságba jutott. Nem volt elég Palesztinát wmmmummmmmmam ■wrramwftrmMBai I zsidó államnak kikiáltani, ha abban az arab és keresztény lakosság többségben van. A le­településre csakis a szegény zsi­dóság vállalkozott és emiatt a telepeseket nemcsak földdel, de lakással, vetőmaggal, mezőgaz­dasági eszközökkel és forgó­tőkével is fel kellett szerelni. Az ilyen telepítés nagy Btílben való folytatására a cionista mozgalom eddigi eszközei elégteleneknek bizonyultak. A most Bécsben óriási ellen- tüntetések között ülésező cionista kongresszus főleg pénzügyi kér­désekkel foglalkozott. Az ame­rikai zsidóság javaslatot tett a Végleges megállapodás a Máv. tarifakedvezmények ügyében. A kereskedelmi minisztérium­ban szerdán az érdekeltségek bevonásával nagy ankét volt, amely a 15-én engedélyezendő árucikkek áilamvasuii tarifaked­vezménye ügyében ült össze. Az értekezleten élénk eszme­csere indult meg mindkét fél részéről és bizonyos megegye­zés alapján máris elhatározták azt, hogy egyes árucikkekre a magyar államvasutak díjszabás- könnyítési engedélyeznek. Az érdekeltségek és a keres- delmi minisztérium álláspontja az engedményezés tekintetében eltérő volt, amennyiben sz ál­lehessen Palesztinában letelepí­teni. Ezzel a telepes kontingens­sel néhány éven belül kisebb­ségbe akarják az arab elemet szorítani. Bár nem vonható kétségbe, hogy sok zsidóban él a zsidó nemzeti öntudat, mégis a zsidó­ság nagy tömege és a telepesek nagyrőszében igen gyenge a nemzeti érzés. A cionizmus vezérei a nemzeti szellem és érzés, az államalkotó képességek hiányát pénzzel akar- j ják pótolni. Az egész világ mél­tán kíséri élénk figyelemmel ezen nagyszabású kísérlet eredmé­nyét, ahol a thézis : lehet-e egy államot főleg pénzre alapítani. p. e. lamvasutak részéről felajánlott 10 százalékos kedvezménnyel szemben 16—20 százalékos en­gedményt kértek. ssseh sssssr Ksasscsss Bases: assess Gvadányi József szobrának leleplezése. Miskolc, MTI. Szent István napján avatták fel Rudabánya község és a Borsodi bánya tár­sulat Kállay Gáza bányaigaz­gató példátlan ügybuzgősága és hazafias lelkesedébe révén Rudabányán 200 ével ezelőtt ott született Gvadányi József gróf lovas generális. »Egy falusi nó­tárius budap. utazása« szerzőjé­nek szobrát, díszes közönség jelenlétében. Ott voltak a hon­védség, a tudomány valamint a politikai élet notabilitásai úgy Borsod mint Gömör vármegyé­ből és Budapestről. Az ünnep­ségen a Magyar Tudományos Akadémia, a Petőfi társaság, és a Kazinczy irodalmi kör is képviseltette magát. Szent István napja Párád- gyógyfürdőn. Fenkölt ünnepi érzés hatotta át Parádfürdön az ország min­den részéből összegyűlt fürdőző közönséget Szent István király napján. Már 19-én, szerdán este, .a Szociális Miasiő Társulat javára rendezett hangversenyen meleg hangulat uralkodott, hiszen Far­kas Edith főnöknő beszéde, dr. Székelybidy Ferenc és Szemere Árpád operaházi művészek re­mek énekszámai, valamint [Ho- dola István zeneszerző zongora játéka sok ujrát és frenetikus tapsot arattak. A Szent István napi ünnepé­lyes istentiszteletek az üveg­gyárban kezdődtek, ahol a tá­bori mi&én a munkások és hoz­zátartozóik teljes számban jelen­tek meg. Mély hatást gyakorolt reájuk, amikor egy meglett korú, tekintélyes úriember látta el a minietráns teendőit az egész mise alatt dr. Székelybidy Fe­renc személyében. Bent a fürdő telepen Fucsek Gábor fürdő lelkész végezte az ünnepi misét, közben Dr. Kuu- dela Géza egyetemi karnagy orgonáit és ugyancsak ö mon­dotta gyönyörű stílusban a ha­zafias, vallásos meggyőződés i hangján a szent beszédet, me- , lyet mintegy kiegészítettek dr. • Székelyhidy Ferenc és Szemere í Árpád művészek régi magyar \ egyházi énekei, s bizony nem csoda, hogy sokaknak könDy szökött a szemébe, mikor a mise végén felcsendült Esterházy Pál herceg könyörgése és a Himnusz imádságos melódiája. Parádfürdő közönsége ünne­pelt és hírét viszi szanaszét az országba, hogy vallásosan óini ős hazafinak lenni minden ma­gyarnak legszentebb köteles­sége. zsidóság oly mérvű megadózta­tására, hogy havonta 4—5 zsidót —»ff »ffMMUSHHHSOO»SWNMWtO—« —»»» »WO W Lényegesen csökkentették több termény vasúti viteldíját. A kereskedelmi minisztérium­ban a mezőgazdasági cikkek vasúti szállítási dijának mérsék­lése ügyében újabb értekezlet volt, amelyen Schandl Károly földművelésügyi államtitkár, Ke- lety Dénes, a Máv. elnöke, Sza- bóky Lajos pénzügyminiszteri államtitkár, Dezsőffy Aurél és Mátray Elemér kereskedelem­ügyi államtitkárok vettek részt. Az értekezlet a vámkülföldre menő teljes kocsirikományu bur­gonyára 47, a borra 35, az öm­lesztve szállított szilvára 27 szá­zalékos kedvezményt adott. A kivitelre kerülő hagyma vitel­diját, a cirokszalma viieldiját IMIIM)—< ■ I a belföldi forgalomban is lénye- j gesen csökkentették. > A gabonára, őrleményekre, ) olajpogácsára, olajos magvakra, | burgonyára és vöröshagymára í a belföldi forgalomban 10 ezá- j zalékos fuvardíjleszállitásí ad­tak. Az engedélyezett díjmérséklé­sek az államvasutak bevételeit az érdekeltségek által bejelentett várható forgalom alapulvételé­vel évi mintegy 9 6 milliárd pa- pirkoronával csökkentik. A díjmérséklések és könnyi- ! tések augusztus 23 án lépnek ! életbe.

Next

/
Thumbnails
Contents