Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-08-20 / 187. szám

L 2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. augusztus 20. ............................m «arogsan — E griek Sopronban. Eger, 1925. augusztus 19. A soproni országos dalver­senyre több lelkes egri polgár elkísérte dalos egyesületeinket, ezzel is megmutatva azt, hogy dalosaink szereplését reményke­dő figyelemmel kiséri a város közönsége. Dutkay Pál prelálus kanonok, Trak Géza polgármes­ter, Barsy István dr., Ruzsin Bertalan, Kálnoky Viktor dr. tisztán csak dalegyesüieteink iránt érzett meleg szeretetüknél fogva utaztak el a messzi Sop­ronba a dalverseny napjaira. Az Egri Dalkörnek Marossy József, a Polgári Dalkörnek Hammel Árpád népművelési titkár volt a ezálláscsinálőja. Ők néhány nappal előbb utaztak el a nyugati magyar végvárba, ahol kellemes szállást csináltak az egri dalosoknak. Sopronban egyébként lelkes földiekre is akadtak az egriek. Gallasy rendőrtanácaos, Mundy Gyula, az »Első Magyar« sop­roni fönöke és több más Sop­ronba került egri vérünk állan­dóan dalosaink társaságában tartózkodtak a három nap alatt szeretetük minden jelével elhal­mozták őket. Kellemes ismeretség fejlődött ki a daloeegyesületek és a ko­szorús leányok családjai között is. Thurner polgármester pedig több alkalommal lekötelező elő­zékenységet tanusitott Eger vá­ros polgármestere iránt, aki mellé Sopron város egyik taná­csosát osztotta be és a város fo­gatát bocsájtotta rendelkezésre, hogy polgármesterünk szaksze­rű vezetés alatt szemlélhesse meg a csodaszépen fásitott és parkírozott ódon várost. Az egri dalosok társaságában egy bájos egri hölgy is volt: Németh írónké urleány, akinek éppen ötéves talákozőja volt ez alkalommal a soproni leányne- velő intézetben. Érdekes, hogy Németh írónké­val együtt három szép Irénkéjük volt az egrieknek: Mihályi Irénke az Egri Dalkör koszorús leánya és Markovits Irénke az Egri Polgári Dalkör koszorús leánya. Az a kedves kapcsolat, mely a dalverseny alkalmából az Eger mellett lelkesen tűntető soproniak ét az egriek között ’kifejlődött, bizonyára csak erősödni fog a közeli hetekben Sopronban ren­dezendő úszóversenyen és a jövő évi országos tűzoltó versenyen, amikor az egriek szintén szép számmal — és bizonyára szép sikerrel i® — jelennek meg a «Civitas Fideiissima»kedves ódon falai között. Megkezdték a kényszerkölcsön kötvények kiadását. A kényszerkölcsön ügyében hosszú halogatás után végre fordulat állott be. A kormány véglegesen rendezte ezt a kér­dést, úgyhogy rövidesen birto­kába jut mindenki a kötvényé­nek. Alig érkezett meg Egerbe a pénzügyminiszter leirata, mely­ben a kényszerkölcsönkötvények kibocsátásáról rendelkezik, az adóhivatalban nyomban hozzá­láttak az előmunkálatok meg­kezdéséhez. Most a kötvények kiállításán dolgoznak és a mai napig az össze» kötvénytulajdo­nosok mintegy 75 százaléka már ki a kötvényt, akik teljes ősz- birtokába jutott kötvényének, szegben befizették a kényszer­Minden kötvénytulajdonost névre kölcsönt. szőlő idézővel idéznek be az a kötvények után 5 százalék adóhivatalba, ahol nyugta eile- kamat jár, amelyet a posta fizet nőben nyomban megkapják köt- ki, úgyhogy a kötvény átvétele vényeiket. után mindenki felveheti az 5 Azonban csak azoknak adják százalék kamatot. Tíz nap múlva folyósítják a városok kölcsönének felék Budapestről Írják: A várótok kölcsöne ügyében ma délelőtt döntö fordulat történt. Megérke­zett a newyorki bankár távirata, hogy az ideiglenes kötvény elle­nében a városok kölcsönének felét, ötmillió dollárt, a Keres­kedelmi Bank fizesse ki. Ma délelőtt még két részletkérdést intéznek el, ezután az ideiglenes kötvényt még ma átadják a Kereskedelmi Banknak. így a Bank a kölcsönösszeg felét rö­videsen rendelkezésre bocsátja. A városok kölcsönének bizott­sága sürgősen felülbírálja a vá­rosok kérvényeit. Illetékes he­lyen kijelentették, hogy azok a városok, amelyeknek határozata már a bizottság előtt fekszik, tiz nap múlva megkapják a kért kölcsön felét. Az egri vízvezeték. Mikor ül össze a vízvezetékügyi bizottság? — Miért nem volt városi közgyűlés két hónap alatt? — A vízvezeték külföldi kölcsöne. Eger, 1925. augusztus 19. Közöltük, hogy az egri ivó­vizek chemiai vizsgálatának ered­ményei kielégitőek az egri me­legvizű forrásokra nézve. így most már teljesen aktuálissá vált a vízvezeték felépítésének kérdése, illetve ebben a tárgy­ban a városi vízvezetéki bizott­ságának összehívása. Trak Géza polgármesterrel munkatársunk ma délelőtt be szélgetást is folytatott ebben az ügyben. A polgármester oda­nyilatkozott, hogy mindenekelőtt a város teszi beható tanulmá­nyozás tárgyává a leérkezett szakvéleményeket és a chemiai vizígálat eredményeit s csak azután hívják össze a vizveze tékügyi bizottságot, melynek vé­leményét és indítványait a ké­sőbben összehívandó városi kép viselő testületi közgyűlés elé tér jesztik. Braun Károly városi főjegy­zőnél, mint a mai napig szabad­ságon lévő polgármesternek a helyettesénél az iránt érdeklőd­tünk, hogy miért nem volt az utolsó kőt hónap alatt közgyű­lés, azt ugyanis már tudjuk, hogy augusztusban sem tart közgyűlést a képviselőtestület. A főjegyző azt felelte, hogy *csak egyetlenegy ügy volt, ami a képviselőtestület elé tartozott és ezért az egy ügyért nem akarta összehívni a városi kép­viselőket e nagy nyári munka­időben. Trak polgármester a vízveze­ték ügyében még azt is kijelen­tette, hogy tájékozódni őhajt a városok külföldi kölcsönének ügyéről s azután el fogja ren­delni a műszaki közegek által a részletes terv szerinti munkák kiírását. Az angol pénzpiac kedvezően ítéli meg pénzügyi helyzetünket. Londonból jelentik : A nagy angol napilapuk és a közgazda­sági újságok, ha csak pár sor­ban is, de szinte naponta újabb és újabb jelentésekben ismerte­tik a nagyszerű magyar termés­eredményeket. A Manchester Guardian jvéle- mónye szerint a várható borter­mésnek csak egyötödét fogja felvenni és elfogyasztani a bel­földi piac. A magyar cukorter­mésről megállapítja a kitűnő angol újság, hogy nagyszerűnek Ígérkezik. Egymillió nyolcszáz­ezer tonna cukorra számítanak és ebből Megyarorezág csak hétszázezer tonnát fogyaszt. A nagy gabona-, gyümölcs- ős zöld­ségfelesleg értékesítéséből oly nagy bevételt vár a Manchester Guardian, hogy Magyarország pénzügyi helyzetét a kővetkező esztendőre igen előnyösnek tartja.5 A magunk részéről erre nézve csak azt jegyezzük meg, hogy a bőséges termés megfelelő ér­tékesítése még függő kérdés s ha a magyar gazda gabona­fölöslegének árát megint kónye­kedve szerint fogja megszabni a mindenható malom kartell, ak­kor a termelő is, fogyasztó is megint csak rosszul járnak. A pénzhez jutni külömben nem tudó gazda hiába fogja ősszel olcsón elkótyavetyélni gaboná­ját. A szegény ember bizony csak nem képes abból hosszabb időre szőlő készletet gyűjteni s a tömérdek gabona Stux úrnak és társainak mérhetetlen raktá­raiban fog áttelelni, hogy ta­vaszra — mire a kisemberek ládájából az utolsó szem is ki- | f°gy — megduzzadt áron lépjen ismét a piacra. — Ami pedig bortermésünk kilátásait illeti, csak azt kívánhatjuk, vajha túl ne becsülné termésünket a de­rék ánglius. (Az egri szőlők képe a legutóbbi jégverés óta bizony már kevésbé biztató). No meg azt te igon-igan fontos­nak tartanák hogy kormányunk végre-valahára tudjon módot találni a magyar bor külföldi piacainak megnyitására.. Enél- kül a bőséges bortermés csak sok részeg embert és tömérdek verekedést jelentene. Nagyon érdekes külömben, hogy az angol bankárok, amióta tudomást szereztek a szerintük nagyszerű magyar terméskilá­tásokról, mennyire igyekeznek Magyarországgal üzleteket kötni. Főleg az amerikai konkurrencia idegesíti őket. Az utóbbi időben az angol pénzemberek nagyon hangoztatják, hogy a magyar gazdasági körök legyenek óva­tosak az amerikai pénzügynö- kökkel szemben. Egy londoni nagy bankvezér szerint már többszáz amerikai és magyar ügynök árasztja el Budapestet dollárhitel ajánlatok­kal. Az angolok azt állítják, hogy ezek az amerikai kölcsö­nök a legtöbb esetben nem bír­nak kellő alappal, csak «levegő üzletek«, amelyek azért sem va­lósíthatók meg. mert az ameri­kaiak nagyon magas kamatot kérnek. Bizonyítják, hogy a magyar iparvállalatoknak és bankoknak sokkal előnyösebb, ha első kéz­ből kapják a hitelt, mintha még a magas amerikai kamatlábon kívül közvetítői dijat is fizetnek. Az angol amerikai versenynek igen nagy előnye, hogy a lon­doni pénzpiac állítólag már 8 és félszázalékkal hajlandó kölcsönt nyújtani magyar cégeknek. Tagadhatatlanul ilt volna az ideje, hogy egyszer már csak­ugyan olcsón lehessen hitelhez jutni. Mert ma olcsó ugyan a pénz, de nincs. Nem lesz téli menetrend a miskolci üzlet vezetőség területén. Miskolcról írják : A Máv., mint tudvalevő, két év óta a békéi szokásoknak megfelelően vál­toztatja menetrendjét. A nagy­menetrendek júniusban lépnek éleibe évente, mig a téli hely­zetnek megfelelő menetrend no­vemberben lép érvénybe. Tekin­tettel arra, hogy az üzletvezető- ségek augusztusban szokták elő­terjeszteni javaslataikat a téli menetrenddel kapcsolatos válto­zásokat illetőleg, Kérdést intéz­tünk illetékes helyen arra vo­natkozólag, hogy a miskolci üz- letvezetőség téli menetrendje fog-e hozni nagyobb változáso­kat? A következő felvilágosítást kaptuk: — A miskolci üzletvezetőség területén az időn nem lesz kife­jezetten téli menetrend, hanem a jelenlegi nyári menetrend ma­rad érvényben. A menetrend meg­változtatása ugyanis a kereske­delem, ipar és mezőgazdaság, általában az utazók szempontjá­ból hátrányt jelentene. Már ta­valy sem volt üzletvezetőségünk területén téli menetrend, mind­össze néhány mellékvonalon szüntettünk meg egy-egy vonat­párt. Az idén legfeljebb menet­idő változásokról lehet sző, ezek­nek mértéke azonban nem fogja meghaladni a rendes időközi menetrendi módosításokat. Ily körülmények között nem is készítünk semmiféle javasla­tot s a téli menetrendet tárgyaló konferencián való részvételünk is csak formai lesz. Úgy tudjuk egyébként, hogy az idén más üzletvezetősőgek területén is csak lényegtelenebb változások lesznek a téli időszak alatt. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban; Hiszek Magyarország feltámadásában 1»

Next

/
Thumbnails
Contents