Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-08-19 / 186. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925. augusztus 19. szerda XLII évf. 186 sz. Előfizetési díj postai szállítással: egg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITI&ÄI NÄPILÄP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Kezd kibontakozni, kezd már rügyezni a magyar kultúra fája. Az a néhány c«on- kán meredező ág, amit a nemzet törzsén a törökdúlás, az elnem- zetietlenedés több százada meghagyott, most újból lombosodik, terebélyesedik. A Mátyás király uralkodásával kifejlődött reneszánsz kultúrára hosszú évszázadokon át csak tüzes pernye hullott, török lovak patái, wallo- nők csizmái taposták. A keserűségek és nélkülözések századaiban magunk is megfeledkeztünk róla. A m8gyar szegénységnél a mindennapi kenyérért való küzdelem, a magyar gazdaságoknál a szellemi érzéktelenség, a kultúrától való irtózás ős a vastag élvezetek elnyomták az iit-ott felpattanó rügyeket. Az általános műveletlenség és tájékozatlanság nemcsak a legelemibb kulturális szükségletek, de a gazdasági képességek kifejtése terén is, ... legjobb szövetségese volt mindazoknak, akik a magyar nép kihasználására törekedtek. E sivár és tartalmatlan magyar élet csalta a legnagyobb magyar Széchenyi István tolla hegyére a «magyar ugar» szállóigét. A kiegyezés utáni liberális korszak felfokozta ugyan az ország gazdasági erejét, de téves ideológiája és beteg, önző és anyagias moralitása megrohasz- totta a nemzet jellemét és elpu- hányositotta gerincét. Most, hogy lefolyt már valahogyan a világháború vérözöne és lecsapolődik az erkölcsi mocsár is, amit az emberek várt javulása helyett örökségül hátrahagyott az ugar, a «magyar ugar» szerelmesei egymásután tisztogatják meg az iszaptól és hernyóktól a fákat és javítják fel a virágos, elöntött réteket. A virágok, a kultúra virágai egymásután nyílnak. Eleinte csak a folyton nagyobb arányú iparkiállítások tanúskodtak a meginduló életről, most már az ifjúsági testnevelési mozgalom országosan kibontakozó arányai, a magyar dalt művelő 117 egyesület felvonulása Sopronban, a magyar diákság külföldi tanulmányainak lehetővé tétele szerte Európában, a muzeális ügy felkarolása, az újra meginduló tudományos szaklapok, nagyközségeink városiasodása, a kisgazda társadalom felnyomuláaa azokba a rétegekbe, ahol érdeklődéssel viseltetnek az országos ügyek iránt, mind oly szimptómák, amelyek sejtetni engedik, hogy egy uj termékeny korszak elölt állunk, mely tényleg valóra fogja váltani eddig csak szóval és papiroson hirdetett kulturfölé- nyünket. p. e. .-üw; w Az egri hévvizeket ivásra alkalmasnak találták. Megérkezett a városhoz dr. Varga Géza egyetemi tanár szakvéleménye. Eger, 1925. augusztus 18. . Tegnap érkezett meg Eger városához dr. Varga Géza műegyetemi tanár és vegyész, valamint dr. Braun Géza egyetemi adjunktus, vegyészmérnök szak- véleménye a vegyvizsgálat céljából megküldött hévvizekröl, az Erzsébet-fiirdő artézi feutjá- ről és a városi közkutakről. A laboratóriumi vizsgálat mind a két esetben egyezik. Az artézi kút és a férfi-uszoda vizében sem kórokozó, sem szennyezésre mutató baktériumot nem találtak. A vízminták nyers állapotban való állapotát nem lehet kifogásolni. Ammóniák, nitrát és nitrit nincs egyik vízben sem. Az Er- zsébetfürdő artézi vize és a férfi uszoda vize csaknem azonos összetételű. Mindkét viz kristálytiszta, üledékmentes, jőizü, szagtalan, keménységüket illetően a közép-keménységű vizek közé tartoznak. A keménységet okozó vegyületek túlnyomó része változó keménység alakjában van a vizekben, a változó keménységet nagyobbrészt a kalciumkarbonát, kevésbé a magnézium-karbonát okozza — írja Varga László dr. műegyetemi tanár szakvéleményében. Az aluminium és vasoxid mennyisége együttesen csekély. Vasat mindkét vízben csak nyomokban sikerült megállapítani. Különösen fontos ez a megállapítás az Er- zsébet-fürdő vízvezetéken át folyó vizénél, mert arról tesz bizonyságot, hogy a cső anyagából a viz nem old ki kifogásolható vasmennyiságet. A vizek chlor és szulfát tartalma szintén csekély, meg sem közelíti azt a határértéket, amelynél a víznek ivásra való felhasználását aggályosnak lehetne minősíteni. A vizekben nincsen agresz- sziv szénsav, még a betonokra és őlomvezetékekre sem gyakorolnak oldó hatást, az elnyelt oxigén sem sok, tehát a vasak nem fognak gyorsan rozsdásodni. A beküldött vizek élvezeti célokra alkalmasok, a vezetékekből nem fognak az egészségre káros anyagokat kioldani, sem a vezetékek rohamos rongálódását nem mozdítják elő. Dr. Braun Géza egyetemi tanársegéd, vegyészmérnök a női uizodát vizsgálta meg s minden szempontból teljesen kifogástalan ivóvíznek' találta. 12» Csra lehűtve kellemesen űditő ivó víz. Megemlíti, hogy ahol a víz a levegővel érintkezik, ott huzamosabb idő múlva mész-kiválás észlelhető, de a csőberendezésben mászlerakődást nem talált. A felnémeti Oreg-hegy déli lejtőjén fúrt 160 m mélységű artézi bút vizét is vegyeiemezte, de úgy találta, hogy talajvízzel keveredik, épen ezért a kutat tiszta artézi vízre újból meg kell vizsgálni. Az Érsek-kút vize chemiai ösz- szetétele alapján a legnagyobb mértékben kifogásolható és igy ivásra egyáltalán nem ajánlatos. Nagy mennyiségű chlort, gipszet és salétromsavat tartalmaz. Megvizsgálta a Braun Károly városi főjegyző ciglédi szőlőjében lévó kutat is. Jő ivóvíz, kis chlor tartalma a megengedett határon van. »Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban; Hiszek Magyarország feltámadásában!» Fellebbezések a vagyon- és jövedelemadó ellen. Útban vannak a fizetési meghagyások. A jövedelem és vagyonadó kivetését megállapító fizetési meghagyás ellen, amelyet már a legtöbb adózó kézhez vett s a hét folyamán mindenki megkap, annak kézbesítésétől számított 15 nap alatt lehet felebbezni. A felebbezés a magyar királyi adóhivatalhoz nyújtandó be. Amennyiben az adózó már az általános kereseti adó kivetése ellen fellebbezéssel élt, ez a felebbezés a jövedelemadó kivetése ellen benyújtottnak is tekintendő annyiban, hogy ha a kereseti adó alapját leszállítják, ugyancsak [hivatalból helyesbítik a jövedelemadó alapját is. Az adózó a felebbezéaben foglalt állításait ugyancsak a feleb- bezésében bizonyítani is köteles. Ha ezt a bizonyítást elmulasztja a felszőlamlási bizottság feleb- bezését érdemben nem tárgyalja és ebben az esetben az elsőfokú fizetési meghagyás jogerőre emelkedik. így például abban az esetben, ha a vagyonadó kivetése során az adózó üzleti vagyonát túlságosan magasan állapították meg, a felebbazéshez csatolni kell leltárát, az 1924. december 31-i árak feltüntetésével. A beadott felebbezés annyiban van felfüggesztő hatállyal, hogy az adózó csak vagy az előző évre kivetett jövedelem- és vagyonadót tartozik befizetni, vagy azon adót, amely bevallásnak elfogadása esetében jár. A kettő közül az fizetendő, amelyik magasabb. A másodfokú határozat ellen a határozat kézbesítésétől számított 15 nap a közigazgatási bírósághoz lehet panasszal élni. A panasznak felfüggesztő hatálya nincs. Egy falusi szövetkezet 25 éves jubileuma. Az Aldebrő és Vidéke fogyasztási és értékesítő szövetkezet f. hó 20-án ünnepli fennállásának 25 éves jubileumát. Az ünnepséget szentmise, Te Deum, majd díszközgyűlés keretei között tartják meg a derék aldebrőiek.
