Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-08-15 / 184. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925 augusztus 15. szombat. XLII évf. 184 sz. fc MDB?0R‘£9!»&I Előfizetési díj postai szállítással: egg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Takarékossággá 1 sokra lehet menni úgy bz egyéni életben, mint állami viszonylatokban. A takarékosság azonban nem csuda szer, mely egyszerre bárkit is kirántana szorult helyzetéből, hogy rózsákra ágyazza és bőségben fürdesse. A takarékosság orvosiágcseppje által lassú változás áll be annak gondolkodásában, aki rendszeresen él vele. A szeszélyes és nemtörődöm gazdát legalább egy irányban következetességre neveli. Kezdetben csak arra ösztönzi, hogy az eddig figyelemre nem méltatott gazdasági javakat, a gazdaságoknál sokfelé elhulló morzsákat ne hagyja elkallódni. — Azután figyelme kiterjed arra, hogy földjének, udvarának minden talpalatnyi helyét megmunkálja és kihasználja. A legnegyobbrészt minden gazdálkodónak megvan az a megrögzött ős szokássá vált életmódja, életszínvonala, melyen mar nem igen változtat. A takarékosság rendszeres gyakorlása révén gyűjtött javakat azért a legritkább esetben fordítják az élelmezés, ruházkodás javítására bár ez az eset sincs kizárva és végeredményben ép úgy hasznára v3n az állampolgároknak, mióta a megtakarítások uj befektetésekre fordíttat- tak volna. Amint a gazdálkodó befektethető megtakarításokkal rendelkezik, a gazdálkodás módja lassanként megváltozik: előre iá- \ tóvá, körültekintővé válik. Aki j megtakarításokkal rendelkezik, ] az saját érdekében foglalkozik j és érdeklődik az uj mivelési mő- > dók, uj gyártási és kikészitési j eljárások Iránt, hogy pénzét j minél jobban gyümölcse ztesse. A szakítás a maradi gazdálkodási móddal az ujjal szemben vsló idegeskedés szellemével már egyedül oly nagy nyereség, melynek baszna bárkinél kiszámíthatatlan, A takarékosság kiemeli híveit a legjobb tanító mester, a jól felfogott önzés segítségével a máról holnapra élés, a szellemi restség és élhetetlenség mocsarából. A megtakaritáeok szaporodnak ; a gazda lassankint átépíti házát, udvarát, kijavítja gazdasági épületeit, jobb állatokat tart és az anyagi jólét emelkedésével lassanként megszületik az érzék a magasabb szellemi javak megbecsülésével szemben. A vad éB pusizta falu, ahol sem ebédet, Bem szállást nem lehetett kapni, és hol az emberhez csak az álnok komondorok ragaszkodtak kellemetlen szívességgel átváltozik szép községgé, ahol a házak tágasak és tiszták. Lakóik immár nam egyedül a házőrző ebek minél el- ijesztőbb voltában találják örömüket, hanem a falu külső caínjában, kutatottságában. Megbecsülik az eddig elüldözött idegeneket is, mert rájöttek közben arra, hogy vendégszeretet és előzékenység jobb üzlet, mint a bizalmatlanság, az elzárkózás és a ridegség idegenekkel és átutazókkal. A kulturált falvak szaporodása megváltoztatja lassan a megye és ország képét is. Nem világmegváltó programmok hirdetése, de a kicsiny javak megAssziszibe egy éjjelen csodát dobott a Végtelen : piros szivei, szép muzsikásat, táncolt virág, fa, embertársak ... Menjünk Assziszibe! Hallgasd meg ezt a szent zenét: s lelkedben minden gaz, szemét virulni kezd és mennydörögve pokolba fut a szörny örökre .. . Legény leszel s alázatos : élet, halál el nem tapos, hidat versz bánatóceánon, sziklán forrást fakaszt a lábnyom. Testvéred lesz egész világ: a farkas vígan rádkiált, fecskék, virágok, rádnevetnek s főképp : minden ember sziveknek rejtélyes kulcsát megleled . . . Menjünk Assziszibe ! Mécs Lászlónak, az elrabolt Felvidék új magyar lantosának, a premontrei papköltőnek verse csengett, visszhangzott lelkemben, mikor átléptem a ferences barátok egri zárdájának küszöbét. * A folyosón színes ablakok szűrnek bágysdi hangulatú sejtelmes fényt. A néma kertben lila és fehér virágok mosolyognak négy fal közül a nyári égboltra. Odaképzelem közéjük az átszellemült arcú barna kámzsába öltözött barátot. Mint ahogy régi képeken láttam valahol, valamikor. . . Da nem is kell sokat képzelődnöm : mellettem áll és lelkesen, szívesen magyaráz, kalauzol, a finom lelkű ferencrendi testvér: Páter Sserafin. Elnézem: ezt a lelkes, ezt a csupa szívjőság embert tartották börtönben a románok 33 hónapig, mint magyar Összeesküvőt. Kilépünk a rendházből, ahol minden az Istenre, földi kincsekről, földi örömökről való lemondásra emlékeztet. Benn van ez a zárda a városban, de a belseje ezerkilométerekre távol esik a város zajától, a város becsülése az az erő, mely nemzeteket egy-két évtized alatt átformál. Az önzés egyedül nem termékeny erő, az önző csak maga» hoz vonja erővel vagy fondorlattal amit más alkotott, de újat teremteni nem tud. Az egyes politikai pártok által hirdetett osztályönzés csak háborúságot okoz, de nem teremt, nem nevel uj képességeket, nem teszi körültekintővé dolgozó híveit, csak kapzsivá és marakodővá. Ha a magyar pártok a mások elleni izgatás helyett, mindenütt a takarékosság hymnusát zengenék, a sors, a kemény magyar sors, nemsokára jobbra fordulna. életétől. Belül a komor falakon minden a iéleké, csak a léleké. Mintha nem is volna a test. Az udvaron már kész, már teljességében, befejezettségével pompázik az egri ferences barátok büszkesége: a Kulturház, A múlt év szeptember 12-én volt az alapkőletétele. Kőt hónap alatt tető alá került. Ezeknek a drága lelkű barnakámzsáB aranyembereknek vasszorgalma, acélos akarata, Istenben vetett nagy hite emelte ezt az épületet, a jó emberek jő szivének segíi- iégével, áldozatával. Az emeletes új épületet kőfal választja al a zárdától. A megenyhülni, az emelkedni vágyó emberlelkek szanatóriuma lesz itt, amint kiveszem kísérőmnek, a szerénykedő páternek csendes szavaiból. 30—40 ember elvonulhat ide egyszere 2—4—4 napos lelkigyakorlatra ás ez idő alatt egyszer sem kell kilépni a külvilágba: még a templomba is külön folyosó vezet. Az egyszerűen szép termekben pedig napközben szent könyvek olvasásában mélyedhet el a lélek a közös ajtatosságon kivűl. Gyermekek napközi otthona, szivgárdisták, harmadrandasek otthona mind-mind kitelik innen. Az első emeleten pedig díszterem van előadások, ünnepélyek számára. Köröskörül a falat Ungváry Sándor csodaszép festményei tárják elénk a francis- kánus barátok szereplését a magyar történelemben: Tomory kalocsai érsek, Kapisztrán János, Hunyadi János. Majd a rend kiváló alakjai: Assisi Szt. Ferenc, Szent Bonaventura, Dús- kot János, Rogerius Bacon. Kincseket adott ez a rend a világnak, nagy szellemi kincseket. A Kulturház tehát felépült. Száraz leírást akartam róla, bőven, részletesen. Meg akartam írni azt is, hogy az utcai fronton ^kegyszer üzletet nyitottak és a jövedelmet a joghallgatók menzájának adják. De a látottak, a rend szelleme és története annyira megdagasztották lelbe- met, hogy csak Mécs László versének refrain ja szól belőle: »Menjünk Asszizibe !« K. A. Újabb Városfejlesztő részvény vásárlások Eger város részére. A hét folyamán a következők voltak szívesek Városfejlesztő részvényeiket a város részére hozzám juttatni: Domán Vilmos — — 10 drb Babrőczky István — 10 « N. N _______________ 2 0 « Novotny Antal —. — 10 « Freszler Miklós-------5 3 László János _____ 3 € D r. Lipcsey Péter ajándékozás — — 15 « Halasi János ajándékozás — — — — 1 € összesen : 122 drb Ezen részvényeket Eger város részére átadtam. Braun Károly főjegyző kezeihez átadták : Zsíros Lajos — — 10 drb Hibay György — — 10 « Kérem azon részvényeseket, akik a város érdekeit a szívükön viselik, adják át részvényeiket a városnak, hogy a fürdők mielőbb a város tulajdonába menjenek át. Rövidesen a többi helybeli pénzintézetek is átadják a tulajdonukban lévő mintegy 3250 darab részvényt a városnak s akkor a részvények 75°/o-a a város birtokában lesz. A részvények további átadásáról szőlő kimutatást a legközelebbi vasárnapi számban fogom ismét leközölni. Radii Károly. Hordóárak. A Borászati Lapok irja: A megjelent vámmentessőgi rendelet a hordőpiacon nagy kínálatot idézett elő és sokan árcsökkenést remélnek. Különösen osztrák kereskedők árasztják el az országot, sőt még erdélyi kínálat is tömegesen érkezik. Az uj hordó ára 2000 K alá CSUBZOtt. Figyelmeztetjük olvasóinkat, bogy alaposan vizsgáltassák meg a hordókat, amiket felkínálnak, mert valószínűleg sok lesz a selejtes áru. — p. b. — A ferences barátok kulturházában. Eger, 1925. augusztus 14.