Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-08-09 / 179. szám

Ára 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925. augusztus 9. vasárnap XLÍI evf. 179 sz POLITIK: HI NBPILÄP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. A takarékosság hiánya az az eredendő bűn, amelyik a magyar intelligenciát, a magyar nagybirtokost, a magyar va­gyonos középosztályt, sőt a ma­gyar gazdákat is a bölcsőtől a •írig elkiséri. Takarékosság alatt nem fukarságot és zsugoriságot kell érteni, mert ezek már beteg agyvelő szülöttei. Talán nem be­teg az az ember, aki magatói még az ételt is megvonja és halomra gyűjti azokat a java­kat, amiket el nem vihet magá­val? Gyermekeit is izükén tartja az ilyen: kenyérhéjon és vízen. Amire meghal, nagy vagyon száll rájuk, mellyel bánni nem tudnak. A szabadság, az élvezetek le­hetősége megkábítja a zsugori körmeiből és embertelen bánás­módjából kiszabadult örököst és az oktalan nélkülözésekkel ösz- szekuporgaiott vagyon alig egy év, két év múlva az ördögé. A takarékosság más és a zsugori­ság más. A zsugori úgy félti a pénzét, hogy semmiféle még oly jő vállalkozásba se mer bele­menni, ha az egy kicsit is koc kázatce. Ha egy adósa hirtelen meghal, megkóaül kínjában. Feje állandóan rémlátomáEokkai van tele, melyek holtáig gyötrik. A zmgori Önmagának vau legin­kább terhére és még a legsze­gényebb ember is mulat rajta. A takarékos ember semmi szűk ségtelen dologra nem ád ki pénzt, éppen azért midég meg van a tényleges szükségletek kielégí­tésére a már éppen hiányzó ga­rasa. A takarékos ember min­dent számítva, megfontoltan vé­gez. A pénzt megbecsüli és ezért nem hagyja a láda fiában pe- nészedni. A pénz nem azért van, bogy a sötétben elrothadjon, hanem hogy tulajdonosénak tisz­tességes hasznot és megélhetést, másoknak munkát és kenyeret biztosítson, a hazának pedig a ezükségee technikai, kulturális és szociális alkotásokat biztosít­sa, melyek nélkül az ország csak elmaradt félbarbárok ta­nyája, amilyen országokról a nyugaton azt mondják : ez Ázsia. A takarékosság az előteram- tője azoknak a pénzösszegeknek, melyek nélkül nincs nagyarányú termelés, nincsenek nagy techni­kai és kulturális alkotások, me­lyek egy országot naggyá és dicsövé tesznek. Takarékosság nélkül csak nagy eszom-iszomok, dobra kerülő birtokok, földara­bolt országok és utánuk sírás- rívás van. Takarékosság nélkül az egyé­ni életben sincs beosztás, terv­szerűség, nem lehetnek messze­menő életcélok, de van nem em­beri sorra méltó tenyészélet. (p. e) Az Egri Városfejlesztő R. T. részvénytöbbsége Eger város birtokában van. Határtalan örömmel veszem a tollat a kezembe, hogy ezt az eseményt Eger város közönségé­nek tudomására adjam. Hihetetlennek látszott, amikor a mozgalmat megindítottam, hogy a fürdők ismét a város tulajdo­nába kerüljenek vissza; hogy első vágyunk, a réezvénytöbbség megszerzése, ily rövid idő alatt megvalősúljon. Megszereztük.Gyorsabban.mint magam is gondoltam. Megértéssel fogadta a részvénytulajdonosok tekintélyes része, hogy a fürdő­ket vissza fogjuk, vissza kell j szereznünk; hogy Eger város í tulajdona legyen az, ami jogosan csak Eger városát illeti meg. Hiszem, hogy most már a többi pénzintézetek is át fogják adni a tulajdonukban lévő nagyobb részvénymennyiséget; úgyszin­tén a többi részvénytulajdono­sok is, hogy még ebben az évben az összes rézzvésyak a város birtokába jussanak. Kel), hogy megértéssel törekedjünk ezt a célt minél előbb elérni, hogy inagvalőííthöBSuk míDdazt, amit j eddig egy meggondolatlan lépés j miatt meg nem valósíthattunk. > Nem elégedhetünk meg a rész- vénytöbbsőg megszerzésével és nem is fogok nyugodni addig, amíg az összes részvényeket meg nem szereztük a városnak. Azok pedig, akik azt hiszik, hogy kisebb mennyiségű részvé­nyeiket megtartva, ebből bármi előnyt is élvezhetnek netalán, igen nagy tévedésben vannak. Ha a réizvények 80—90°/«-a a város tulajdonában lesz és ezek a részvénytulajdonosok még ak­kor sem fogják kötelességeiket teljesíteni, majd módját fogjuk találni annak, hogy ezeket a kis akadőkoskodőkat «elintézzük.» Hogy hogyan? Azt majd annak idején — azt hiszem 2—3 hónap alatt — meg fogják tudni. Nagy tévedés —mint hallom — egyeseknek abban reménykedni, hogy a fürdőszálloda, téli-nyári uszoda, gőzfürdő, népfürdő, stb. stb. megvalósításához szükségeit milíiárdokat — bár a Város- fejlesztő részvények legnagyobb része a város tulajdonát fogja képezni — a Városfejlesztő r. t. cége alatt ujsbb részvények ki­bocsátásával fogjuk biztosítani. * Ebben a hitben ne ringassa ma- . gát senki sem, mert ezt a szűk- ■ séges összeget nem részvények ' kibocsátásával fogjuk előterem- ! teni, de Eger város kölcsönképen j fogja felvenni 10 évi időtartamra, teljesen függetlenül a Városfej' tesztétől. Nem részvényt ad a város és osztalékot a kölcsönért, de adós­levelet és becsületes kamatokat. Jövedelemre, haszonra a város­nak van szüksége, hogy köz­célokra felhasználhassa. Hogy Eger város ezt a 8—10 milliárdos kölcsönt, mint város, sokkal kedvezőbb feltételek mel­lett meg fogja kapni ily üd­vös és hasznothajtó befektetésre, mint a kormány az amerikai városi kölcsönt, az kétségtelen. Sőt mc»g vagyok győződve, hogy az összeg ig»u tekintélyes részét itt a városban és vármegyénk­ben meg fogjuk kapni és nem leszünk teljesen külföldi kölcsön­re utalva. Lehet-e ennél előnyösebben elhelyezni egy 10 évre szóló ily rövid lejáratú kölcsönt? Nem. Nem pedig azért, mert egy vá­ros, mint Eger városa, minden vagyonával, kizárólag a kincse­ket képviselő fürdőibe befektetett kölcsöntőkével együtt a legna­gyobb biztosíték". Odaadjuk a mostani legkisebb értékű pénzt 10 évre, biztos és jő kamatra, a legbiztosabb helyre, Eger városának és kapunk érte félévenként biztos és jó kamatot és megkapjuk 10 év múlva a kölcsönadott teljes összeget az akkori már feltétlenül jő pénz­ben ; olyan jő pánzt, amilyet talán sohasem reméltünk. Ezért bízom ón a köiciőn te­kintélyes részének elhelyezésé­ben itt városunkban és várme­gyénkben. Ennél biztosabb be fekietés nincs. Itt van előttünk az amerikai városok kölcsöné nek a példája, ahoi nem az állam jótállását kívánták, de a városok jótállását önmagukért. A városi képviselőtestületnek egy üzleti és kereskedelmi ér­zőkkel birő, rátermett, a városért dolgozni akaró, akadályokat nem ismerő bizottsága fogja ezt a kitűzött célt a kezébe venni, és megvalósítani. Vas akarattal, kitartó munkával, akadályokat leküzdve fognak törekedni ezt megvalósítani, nemcsak mindég szónokolni, mint tettük eddig, de alkotni, megvalósítani 2—3 év alatt mindazt, amit célul ki­tűztünk. Meg vagyunk győződve, ha a képviselőtestület látni fogja, hogy a város polgárainak boldogulá­sára és jólétére törekszünk, ami mindannyiunk közös érdeke és kötelessége; akkor a képviselő­testület összessége egy szívvel, lélekkel segítségünkre lesz min­denben, hogy hálaérzettel gon­doljanak reánk utódaink is és lássák, hogy igenis tudtunk al­kotni nemcsak magunknak, de Eger város jövendő generáció­jának is. Meg kell és meg fogjuk való­sítani régi álmunkat, hogy Eger egy szép, kedves fürdőváros legyen. Megvalósítjuk mindezt a legrövidebb időn belül, 2—3 év alatt. Felépítjük első sorban a fürdőszállodát, mint az ége­tően legszükségesebbet; utána a nőiuszodát átépítjük téli és nyári fedett uszodának egy zárt folyosóval összekapcsolva ; egy modern gőzfürdőt és egy nép­fürdőt, hogy a szegény ember is megfürödhessen 1000 koronáért. Alig hiszem, hogy akadjon ember, aki ezt ne akarná. Aki ne óhajtaná, hogy egy hatalmas idegen forgalom biztosítása mel­lett a lakosságnak jólétei, a városnak egy olyan jövedelmet biztosítsunk, ami mentesítene minden polgárunkat a súlyos adőterhsktől és lehetővé tennénk, hogy mainkat, járdáinkat jókar­ban tartsuk, városunkat fejleszt­hessük. Egy szóval minden szük­ségletét, az összes beruházáso­kat polgáraink megterhelése nél­kül a fürdők jövedelméből fe­dezhessük. És ha a szinte hihetetlennek vélt 2—3 évi lankadatlan szor­galmunk, fáradalmaink, alkotá­sunk nagyságát, egy gyönyörű park és legszebb virágos sétá­nyaink dús illata között, elterülő kedves fürdővárosrészt hálatelt örömmel fogjuk szemlélhetni ; utolsó kötelességünket is telje­síteni tartozunk." Csak akkor lesz alkotásunk nagysága teljes, ha a fejedelmi adományért legnagyobb jóte­vőnkkel szemben, aki ezt a ter­mészeti kincseket Eger városá­nak ajándékozta; aki lehetővé tette, hogy ezt a nagy müvet megalkothattuk ős Eger városát egy isteni szép fürdővárossá varázsolhattuk, hálánkat lerójuk azzal; hogy Érsek Főpásztorunk nevét egy márványba vésett emléktáblával és alapitőokirattal megörökítjük Eger város közön­ségének örök hálája jeléül. * Az elmúlt héten ismét a követ­kezők voltak szívesek részvé­nyeiket a város részére hozzám juttatni: Dr. Mészáros Béla 100 darab, Szakácsi Gyula __ 4 darab, S chvartz József__ 20 darab, B őta Antal — — 4 darab, összesen: 128 darab. Ezan 128 darab részvényt a városnak átadtam.

Next

/
Thumbnails
Contents