Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-08-07 / 177. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG ■ riirínwrrrin " irTniWimiiiiTr Gunn im ihuiihhhiiih'i Adócsalásnak minősül, ha valaki nem jelenti be alkal­mazottját a kereseti adó levonása miatt. Az adózás terén már hozzá van szokva a közönség a leg- ■zigorubb rendeletekhez is, igy alig kelt feltűnést, hogy egyik- másik rendelet szigorúbb pénz­bírságot helyez kilátásba a ké­sedelmes adófizetők részére. Egy most kiadott rendelet azonban, mely az alkalmazottak kereseti adójának befizetését szorgalmazza, méltán kelthet feltűnést, mert a késedelem adó­csalásnak minősül. Ne hogy az adózó közönség elmulassza azt a nevezetes dá­tumot, amelyen túl adócsalás miatt vonják felelősségre, ha elkésik az alkalmazottak kere­seti adójának a lerovásával, közöljük, hogy minden alkalma­zott után akár ipari, köz vagy magánalkalmazottről van sző, sőt még a cselédek után is, — amely kategóriába benne fog­laltatik a mindenes, szakácsnő, nevelőnö, inas, komornyik mi­nőségben alkalmazottak is, au­gusztus 15 ig a városi adóhiva­talban le kell róni a megfelelő kereseti adót. Az illető alkalmazottak kere­seti adójának alapjául szolgál az élvezett fizetés, bér, napidíj, lakpénz személyi pótlék, korpőt- lők, működési pótlék, vagy bár­miféle jutalom és egyéb címen járó állandó jellegű illetmény. Továbbá mindennemű jutalék, igy a részesedési jutalék is, to­vábbá a darabszám szerint járó dij ős más egyéb, a szolgálati viszonyból, illetőleg a hivatás­szerű foglalkozásból eredő más természetű járulékok is. A természetben járó illetmé­nyek pénzbeli értéke a helyi vi­szonyoknak megfelelően számí­tandó át. A munkaadó az alkalmazot­takat a szolgálatbalépés napjá­tól számított 8 nap alatt tarto­zik az adóhivatalnál bejelenteni. Az alkalmazottak kereseti adó­ját, úgy mint eddig a munka­adó vonja le az illető jövedel­méből és a munkaadó fizeti be az adóhivatal pénztárába. Az adóhivatalnál megállapí­tást nyert, hogy igen sok mun­kaadó úgy a háztartási, vala­mint az ipari és magánalkalma­zottak kereseti adóját még nem fizette be, sőt sokan még alkal­mazottaikat sem jelentették be. Az augusztus 15-i terminus tehát igen könnyen zavaros helyzetet teremthet a jóhiszemű adófizetők között, ha a késede­lembe esnek, mert mint köztu domásű, adóügyekben rövide­sen eljárásnak teszi ki magát az adófizető. 1925. augusztus 7. A kormány mérsékeli a borfogyasztási adót A hét végén megjelenik a mérséklésről szóló rendelet a hivatalos lapban. Budapestről jelentik: A meg­hiúsult osztrák—magyar gazda­sági tárgyalásokon Magyaror­szág nem kért egyebet Ausztri­ától, mint néhány gyümölcsféle nél és zöldségfélénél vámmér- séklést, csupán egy cikkre a csemege-szőllőre kértük a beho­zatali tilalom felfüggesztését. A borfogyasztási adó mérsék­léséről a szőlősgazdák memo­randuma a pénteki miniszterta­nács elé kerül. Az adók mér sékléséról szőlő rendelet még e hét végén megjelenik a hivata­los lapban. Az összes mezőgazdasági termények vasúti tarifájának leszállításáról tárgyalnak a kereskedelemügyi minisztériumban. részéről Vantsó Gyula. Dezsőffy elnök bevezető sza­vaiban hangoztatta, hogy úgy a kereskedelemügyi minisztérium, mint a MÁV. igazgatósága, egy­formán sürgősnek tartják a tarifa- revizió kérdését. Már ki is dol­gozták az új tarifatervezetet, de még nem készültek el vele telje­sen. Kérte ezért, hogy az ankét csak azoknak az áruknak tarifa- leszállításával foglalkozzék, me­lyekre vonatkozóan már készen vannak a tervek. Több felszóla­lás után úgy határozott az érte­kezlet, hogy az összes mezőgaz­dasági termények tarifájának mérséklését most kell letárgyalni. A magyar bortermelés és borkereskedelem válsága. Budapest, 1925. augusztus 6. A kereskedelmi minisztérium­ban ma délelőtt kezdődtek meg a M. Ä. V. tarifa-revízióról a nagyfontosságú tárgyalások — Dezsőffy Aurél miniszteri taná­csos elnöklete alatt. A tanács­kozáson résztvettek: Mdtray Elemér kereskedelemügyi állam­titkár, Kelety Dénes államtitkár, dr. Szabóky Alajos pénzügyi államtitkár, Almássy Imre gróf az Orsz. Mezőg. Kamara elnöke, Mutschenbacher Emil az OMGE, Balkányi Kálmán az OMKE elnöke, dr. Bartha Ernő föld- mivelésügyi miniszteri tanácsos ée a Magyar Gazdaszövetség A legsürgősebb követelmény a fogyasztási adó leszállítása, mert teljesen tarthatatlan hely­zet az, hogy 2000 koronás bor­árak mellett a bor literjét 2380 korona fogyasztási adó terhelje. Fontos továbbá úgy a borra, mint a borosbordókra nézve a iegkedvezményesebb vasúti szál­lítási díjtételek soronkívüli élet- beléptetése. Grosz Oszkár indítványára a bizottság elhatározta, hogy mind­addig, míg a bortermelés és a borkereekedés jogos panaszai orvosolva nem lesznek, perma- nenciában fog maradni. Az ülés berekesztése után a bizottság testületileg átment a földműve­lésügyi minisztérium borászati osztályába, hogy ott közvetlen eljárással eszközöljön ki meg­felelő intézkedéseket. Magyarország is résztvesz a nemzetközi lövészversenyen Saintgallban. Saintgallban augusztus 7-én kezdődik meg a nemzetközi lö­vészverseny, amely 6 napig tart. Eddig a következő országok je­lentkeztek részvételre: Belgium, Dánia, Egyesült-Államok, Fran­ciaország, Hollandia, Lengyel- ország, Magyarország, Olasz­ország, Portugália, Spanyolor­szág és Svájc. A tárgyalások még folynak Litvániával és Jugo­szláviával, mig a Balti csoport visszavonta jelentkezését. Augusztus 5 én a Magyar Sző lősgazdák Országos Egyesületé­nek, a Magyar Szállodások,Ven­déglősök és Kocsmárosok Orsz. Szövetségének és a Magyar Bor- kereskedők Országos Egyesüle­tének kiküldötteiből alakított vegyes bizottság a Magyar Ke­reskedelmi Csarnokban Drucker Jenő dr. elnök vezetése alatt ülést tartott, amelyen beható megbe­szélés tárgyát képezte a magyar bor értékesítésének ügye. Az ülés tárgyát Gráf Ferenc,' a Magyar Borkereskedők 0*zá- gos Egyesületének társelnöke ismertette, rámutatván arra, hogy a kereskedelmi szerződések hiá­nya, a bornak a kivitelét viszont a túimagas fogyasztási adó és a bort terhelő egyéb közterhek, a bornak a balföldi fogyasztását a minimumra csökkentik le. Az Ausztriába való exportnak 13 Malligandfokhoz való kötése u- gyancsak egy jelentőségű az ex­port kizárásával, mert ilyen ma­gas szeszfok tartalmú borok a kivételek közé tartoznak. Grosz .Oszkár egy inonstre- deputáció szervezését tartja szükségesnek, amelyben az or­szág minden figyelmbe jövő ré­szének szőlősgazdái és borke­reskedői, nemkülönben a ven­déglős és szállodai ipar képvi­selői is bevonatnának. Baross Endre dr., a Magyar Szőlősgazdák Országos Egye­sületének igazgatója előadja, hogy a most nevezett egyesület egy nagyszabású akciónak az előkészítésén fáradozik, amely­nek érdekében az ország összes szőlősgazdáit mozgósítja. Ezen akciónak első etapja egy legkö­zelebb tartandó nagygyűlés lesz az OMGE-ban, amelynek leg­főbb tárgyát a bor értékesítése fogja képezni. Malosik Ferenc a Vendéglős Ipartestület csatlako- záeát jelenti be. Gipsz Lipót dr. titkár a fogyasztási adó tárgyá­ban a pénzügyminisztériumban beszerzett információkról szá­mol be. \ Keszey Vince szigorúbb bün­tető intézkedések életbelépteté­sét tartja szükségesnek a bor­hamisítások meggátlása érdeké­ben. Kimutatja, hogy az italmé­rési illeték sok esetben egyma­gában akkora összegre rúg, mint amennyit az iparüzők összes ál­lami egyenes adói agyütteeen kitesznek. Staub Elemér dr. ál­lamtitkár a mezőgazdasági érde­keltség nevében jelenti be a csatlakozást és kifejti, hogy a legfontosabb két exportcikkünk a liszt és a bor közül az előbbi helytelen tarifális intézkedés miatt nem versenyképes és ezért minden rendelkezésére álló esz­közzel a bornak az exportját kell előmozdítani. Jelentések a marokkói harctérről. Paris, augusztus 5. Fezből jelentik: Salsab vidékén az ellen­ség erős akciót fejt ki. A Tan­gerbe valamint Quezzanba vezető út teljesen járható. A tafranti őrállomást ellátták élelmiszerek­kel. Terméseredmények Heves­vármegyében. A járási és a m. kir. gazda­sági felügyelőknek folyó hó 5-én a központhoz beérkezett jelenté­sei alapján a vármegye termés­kilátásai megyei átlagban javu­lást mutatnak föl. Részletes ter­méseredmények : Búzában 5'2 q. (régi 5 q), rozs­ban 4-8 q (régi 47 q.), árpában 4-9 q (régi 4 4 q.), zab változat­lanul 39 q. kataszírális holdan­ként, megyei átlagban. A kapások, kerti vélemények­nél a javulás annyira szembe­tűnő, hogy ezeknél az előbbi kö­zepes eredménnyel szemben jó eredmény várható. A takarmány- hiány is jelentékenyen enyhült. A vármegye legtöbb részén az utóbbi zivatarok, jégverések kárt tettek, különöseu a gyümölcsö­sökben. Az átlagos termésered­mények azonban meglehetős e- redménnyel biztatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents