Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-08-06 / 176. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. augusztus 6. bort termelünk, amennyi elfogy, a többi szőlőterületet pedig ki- irtjuk és bevetjük búzával vagy más hasznosabb terménnyel, Hacsak a mostani politika meg nem változik és hozzáértéssel olyan külkereskedelmi egyezsé­geket nem köt, mely a magyar bort a külföldnek adja el. . . Statisztikai adatok a harmadik méhészeti kerületről. E kerülethez tartozik Nógrádi, Hont, Borsod, Gömör, egyesí­tett, továbbá Heves, Abauj és Zemplén vármegye. A kerületben sz 1924. évben 3906-an foglalkoznak méhte- nyésztéisel és pedig: Hontban 89-en, Nőgrádban 1000-en, Hevesben 704-en, Aba- ujban 937-en, Borsodban 924-en, Gömörben 76-an, Zemplénben 276-an. Még mindég van 1968 olyan egyén e területen, ki a méz elvétele alkalmával méh­családjait lekénezi. Az összes méhészeknek ez még mindig több mint 30%-a. A méhcsalá­dokban levő vagyon vármegyék «zerint így oszlik meg : Hontban van 410, Nőgrádban 4991, Hevesben 2884, Abaujban 840, Borsodban 1303, Gömörben 148, Zemplénben 756 összesen 11.832 család. Ezekből 7279 van kasban a többi kaptárokban. A kasos méhek az egész állomány 615%-át teszik. A statisztikai veszteségi ro­vata az elmúlt évről 1563 elpuiz- tult méhcsaládról tud. A vesz­teség tehát több, mint 13%, ezt túlnyomó részben az 1923. évi száraz nyár okozta. Költés, rot­hadás gyanús méhcsaládot 69 et jelentettek. A hét vármegyéből 12 község jelez «kiváló» méh legelőt, 350 jót, 158 kedvezőtlent. A többi községekből részint nem érkez­tek be az adatok, részint nincs egyáltalán méhtenyésztés. Mint látjuk, már most is te­temes vagyon van méhben, túl­nyomó részben kisemberek kezén de mindenki tudja, hogy a fog­lalkozási ágban még tág tere nyilik a terjeszkedésnek és több termelésnek és egyáltalán nem tulzunk mikor ezt mondjuk, hogy e területen nem 11,000, hanem néhány százezer méh­család volna tenyészthető és a családonként termelt 7 kilogram méz annak duplája is lehetne. wmmnmasmamamaBBammm Olaszország északi vidékeit elverte a jég. Róma, augusztus 5. MII. Fel­ső Itáüából az a hír érkezett, hogy ott jégveréssel vegyes ret­tenetes viharok voltak, amelyek nagy károkat okoztak. Velencé­ben számos csónak felborult. Veronában az egész termés kü­lönösen az oltott szőlő-termés teljesen elpusztult. Turinban és Páduában több ház súlyosan megrongálódott. A dublé órák és dublé karkötők... A tombola-játék rendezői szerint véletlenül kerültek az olcsó tárgyak a főnyeremények közé — Viszont egy-két értékesebb tárgy a kisebb nyeremények közé került. Eger, 1925. augusztus 5. A tombola-ügy egyre kisebb szenzációvá zsugorodik össze. A rendőrség ugyan ma dél­előtt nem ért rá az ügyben sze­replő személyek kihallgatására, munkatársunknak mégis sikerült megtudni a következőket: A kérdéses tombola-estét jó­tékonycélra, a csendőrség sport­alapja javára rendezték Stég Menyhért és Groszmann Géza ékszerészek. A tombola-estét a Korona vendéglőben tartották meg. A pénzügyi hatóságnál 16 mil­lió korona értékben szerepeltek a kitombolázandó tárgyak, me­lyek után csak az adó 4.800.000 koronát tett ki. Este azonban csak 9 millió korona értékű jegy fogyott el. A rendezők előbb vissza akar­ták adni a jegyekért a pénzt azzal, hogy 11 millió koronás veszteséggel nem tarthatják meg a tombola-játékot, de a presztízs érdekében mégis úgy határoz­tak, hogy, ha veszteséggel is, végigcsinálják a tombolázásí. A 10. és a 15 ös kihúzott számok­kal lehetett nyerni. A 10-es nye­reménytárgyak, azaz a kisebb értékűek között szerepelt a dublé őrá, és a női karkötő. A karkötő darabja 75 ezer, a dublé óra pe­dig 130 ezer koronával szerepelt azon a lisztén, amely szerint az adót fizették a tárgyak után. A 15-ös nyereménytárgyak között 4 darab férfi aranyóra, 6 darab női arany karóra, ezüst tárcák otb. szerepeltek 350 ezertől egymillió koronás árig. A tom- bolázác lázas izgalmaiban kissé összekeveredtek a tárgyak. A 10-es tárgyakat 'a 15-östöl egy kis szalag jválasztotta el, mely eltolódott ős csak így magya­rázható meg a rendezők előadá­sa szerint, hogy a 3 dublé tárgy a főnyeremények közé jutott, de ugyanekkor kettő, a főnye­remények közé iktatott tárgy két ezüst, lovagló bot, darabja 550 ezer K értékű az olcsóbb nyeremények közé került. A tombola rendezők hangsú­lyozzák, hogy a dublé-tárgyakra sehol sem írták vagy mondották, hogy azok valódi aranyból valók. Ezzel kapcsolatban Groszmann Géza ékszerész a következők közlését kérte tőlünk : Igen tisztelt Szerkesztő Űr! Sajnos, az én nevem is forga­lomba került azzal az — úgy látszik soha el nem múló tom­bola — üggyel kapcsolatban. Pedig itt csak kenyér harcról van sző, mit titkos kezek irá­nyítanak. . . Az én nevem tisztán áll a közvéleményben és rólam, aki engem ismör, törvényellenes cse­lekedetet bizonyára nem tudna feltételezni. Akik nevemhez hozzá merész­kedtek nyúlni, azok ellen, az ügy teljes tisztázódása után rágalma­zás ős hitelrontás címén meg­teszem a büntető feljelentést. Szerkesztő úrnak igaz tisztelője Groszmann Géza. SHWwKUN.a »«mu I m »'MSI in*>SWiH*M *•••••••••••••**••»«#<»#> A tengerfenék emelkedése. Parisból ma a félhivatalos /Tavas-ügynökség utján a kö­vetkező távirat érkezett. Mint a lapok jelentik, a Bi&cayai-öbölben egy olyan helyen, ahol a térkép eddig 5000 méter mélységet jelzett, csupán 40 méter mélységet mértek a tengerben. Ez a jelentős nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a Biskayai- öbőlben a nemrég még ötkilo­méteres mélységű tengerfenék 40 méter hijján öt kilométerrel fölemelkedett. Ez a változás rendkívüli jelentőségű s bizo­nyára maga után fogja vonni azt, hogy más területen is mély­ségmérőiteket fognak végezni az emelkedés megállapítására. Nyilvánvalóan érdekes geoló­giai változásokkal állunk szem­ben, amelyek a legutóbbi hóna­pokban mentek végbe az emberi szem elől rejtett tengerfenekén. Az 1925. év a tudomány elő­zetes megállapítása szerint úgy­nevezett földrengési év. Olva­sóink emlékeznek, hogy a távol keleti nagy földrengésektől el­tekintve, úgyszólván egész Eu­rópát érintette a földrétegeknek megmozdulása. Kezdtek a sort magyarországi f ö Idrengések Eger központtal. A földrengés végigvonult Ausz­trián, Csehországon, majd több- izben különös erővel jelentkezett az Atlanti Óceán partján lévő országokban, Belgiumban, Fran­ciaországban, Spanyolországban, Portugáliában. Legutóbb pedig Észak-Amerika nyugati partvi­dékén volt ismét nagyobb ará­nyú földrengés. Kétségtelen, hogy a tengerfenéknek a Biskayai- öbölben észlelt ez az emelkedése ezzel függ össze s valószínű, hogy ilyen emelkedést nemsokára a földrengés által érintett terü­letek egyéb pontjainál is fognak jelenteni. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni őrök igazságban; Hiszek Magyarország feltámadásában!» A Polgári Dalkör a nagy verseny előtt. Hónapok szorgalmas munkája után az Egri Polgári Dalkör úgy a verseny darabjával, (Lá­nyi : Esti-dal), mint a szabadon választott versenykarával (Po- gatsohnigg : Dal a dalról) elké­szült, s már csak a végső simí­tások munkája folyik. Akik a próbákon meghallgatták a ka­rokat, teljes megelégedéssel nyi­latkoztak úgy a hanganyagról, mint a precíz tudásról, nemkü­lönben a finoman átérzett ás visszaadott nüánszokről, melyek­ben a két nagy veesenydarab bővelkedik. Az egri közönségnek módjá­ban lesz ezt a két nehéz kart meghallgatni augusztus 9 én 12 órakor a Líceum dísztermében. A Dalkör az akkor tartandó matinéján a már összeállított versenykarral lép föl. Minthogy a soproni szereplés nagy anyagi alátámasztást kíván, kívánatos, hogy Eger áldozatkész közön­sége ott legyen a bemutatón > önkéntes adományával járuljon hozzá a nagy vállalkozás meg­valósításához. Ezzel kapcsolatban közöljük, hogy a Dalkör kérelemmel for­dult a helybeli pénzintézetekhez ős testületekhez anyagi támoga­tásért, s az adományokat 3 tagú bizottság fogja összegyűjteni augusztus 10-ón. Ugyancsak tá­mogatást kérelmez az Érsek- Főpásztortól és a Főkáptalan­tól is. A Dalkör a legszebb remé­nyekkel tekint a verseny elé, mert mindent megtett, ami tőle kitelt, viszont bizó reménység­gel várja Éger közönségének anyagi támogatását, mely nékül lehetetlenség volna a versenyen való rősztvétele. Csonka hazánk minden vá­roskája becézéssel veszi körül dalosait, kiktől semmi támoga­tást nem tagad meg, csakhogy diadalra segítsék őket. Hisszük, hogy ez a köteles- ségszerü támogatás nálunk sem marad el, s a közönség szívesen nyújtja Begitő kezét azoknak a derék fiainak, akik teljesen ön­zetlenül, tisztán a művészet iránt érzett lelkesedésből fáradnak, tanulnak, pihenő idejüket aján­dékozzák a kultúrának, csak­hogy városuknak újabb dicső­séget és hirnevet szerezzenek. Ezért a törekvésükért a leg­nagyobb elismerés illeti őket, melyet most, mindnyájunknak pénzre kell váltani. — A máramarosszigeti rét. jogakadémia, mely Hódmező­vásárhelyen székelt, négy évi működés után most, augusztus végén megszűnik.

Next

/
Thumbnails
Contents