Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-07-04 / 148. szám
2 EGRI MEEUJSAU iaao puma 4 BBflBBäii' OE3B magyarorszägot, hanem egész Bécset is és igy a nyugatmagyarországi bortermelők rövidesen tönkremennek. Az osztrák föld- földmívelésügyi miniszter megígérte, hogy méltányolni fogja a kívánságot, azonban még aznap a parlament változatlanul elfogadta az uj bortörvény tervezetét. Szőlészeti és borászati kiállítást terveznek Egerben. A Vármegyei Gazdasági Egyesület felhívása. Eger, 1925. julius 3. Fölkértek bennünket a következők közlésére: Boros gazdák! A Hevesvár- megyei Gazdasági Egyesület a folyó év szeptember havának első felében szőlészeti és borászati kiállítást rendez, amelyen a vármegye bortermelői szerepelhetnek, mint kiállítók. Ezzel azt akarja az Egyesület elérni,, hogy a szőlőgazdálkodás legújabb újításait minden különösebb fáradság nélküi megismerhessék szőlősgazdáink és a vásárló közönség is könnyebben találjon összeköttetéseket a termelőkhöz. Nagyszabásúnak van a kiállítás tervezve, amely az ország minden részében gondos propaganda utján lesz tudomásul adva. Minden szőlősgazdának elsőrangú érdeke, hogy a kiállításon résztvegyen. Ezen kiállítás előkészítésére é# megszervezésére szükséges, hogy az Egyesület kebelében megalakuljon a szőlészeti és borászati szakosztály. Az igazgató választmány f. hó 15-én tartott ülésében úgy határozott, hogy a szakosztály megalakulása akkor válik aktuálissá, ha elegendő érdeklődés mutatkozik ezen mozgalom iránt. Elhatároztatott továbbá, hogy a szakosztály elnökét az Egyesület tagjai közül egy értekezlet jelölje ki, amely értekezlet egyszersmind az előzetesen mutatkozó érdeklődést is hivatva volna megállapítani. Ezen értekezletet julius hő 5-én, vasárnap délelőtt tartjuk meg a vármegyeháza kistermében fél 11 órakor, amely értekezleten szívesen látunk minden szőlősgazdát, tekintet nélkül arra, hogy tagja-e a Gazdasági Egyesületnek, vagy nem. A Hevesvármegyéi Gazdasági Egyesület Elnöksége. Levelek a táborból. A Koháryak cserkésztábora. A kedden szép időben indult víg cserkészfiubat Tiszafüreden hatalmas eső fogadta. Szerdán reggel indultak útnak a tábor utolsó állomásáról Tiszaszent- ímréről, de mindabban a meggyőződésben, hogy a nagy esőzések miatt tanyai tábort kell verniök, amelynek megteremtését nagy mentoraink, Öméltósága özv. Návay Kálmánná az ő agilis fiaival, Baghy István föld- birtokos, őnagysága Baghy Margit úrnővel nagy előzékenységgel és áldozatkészséggel tették lehetővé. Most négy tanyai szobában helyezkedtünk el, hatalmas fedett konyhát készítettünk és két tizszemélyes sátor rejti magába élelmiszereinket. A cserkészfiuk türelmetlenül várValamikor, 1913 körűi azt a bölcs határozatot hozta Eger vároB képviselőtestülete, hogy *a vízvezeték kérdését pedig egyszersmindenkorra leveszik a napirendről.» Ez lehetett nagyon böíci határozat, de nem *egy- szersmindenkorra.» Mert egy város nem lehet város, vízvezeték nélkül sohasem. A vízvezeték hiánya megakaszthatja a fejlődést, a gyarapodást, az idegen forgalmat, különösen olyan helyen, mint Eger, ahol állandó a panasz a vízinség és az ivóvíz- hiány miatt. A Cifrahőstyán és a város különféle részein az idén is több kút apadt vagy száradt ki majdnem teljesen. Ez a vízinség indította annak idején, 1909 táján, Csekó Gábor prelátuskanonokot arra, hogy mozgalmat indítson az egri vízvezeték megépítésére. A prelátus kanonok 10000 koronát adott azonnal az artézi kűt-fűrás céljaira Meg is kezdték a fúrásokat. Az Esíerházy-téren és több helyen megkezdték a fúrásokat, de azok nem vezettek eredményre. Beigazolódott tehát Halavács Gyula geológus véleménye, amely szerint Eger alatt a talajviszonyok olyanok, hogy nagyobb vízforrás jelenléte valószínűtlen. A melegvízforrásokra pedig azt mondotta Halavács, hogy azokat fúrás által felkeresni nem érdemes, mert a melegvíz nagyfokú mésztartalmánál fogva nem alkalmas a vízvezeték céljaira. Erre támadt az a gondolat, hogy a felsőtárkányi Tőmalom- forrásokből látnák el a felépí- ' tendő egri vízvezetéket és kéI sőbb, szükség esetén, a berva- völgyi forrásokkal bővítenék azt ki. Az idevonatkozó vízvezetéki tervezetet részletesen is kidolgozták. E terv szerint a vizet nem gravitációval hoznák be, hanem alkalmas helyen szivattyútelepet állítanának be és úgy nyomatnák fel a városi csőhálózatba. Több közgyűlés is tárgyalta akkor ezt a tervet. A költségek azonban tűlmagasak voltak. Megpróbálták apasztani. Redukálták a tervezetet is, moly így néhai Hanák Gyula városi főjegyzőják a Tiszamentére való kiköltözködést, melyet a tábor szigorú orvosa Horváth Géza bácsi kellő terepszemle után bizonyos esőzések megtiltásával, csak szombat reggelre engedélyezett, így szombaton a táborápités miatt vendégeket nem fogadhattunk. Biztos fedél alól, cserkészszülők megnyugtatására közli ezt és közöl a jövőben is mindent a cserkész parancsnokság. Tiszaszentimre, 1925. julius 2. nek nyomtatásban is megjelent ismertetése szerint 900.000 K-ba került volna. A költségvetés teljesen kidolgozott tételei szerint azonban l millió 250 ezer koronába került volna a teljes víz vezeték. Ez utóbbi összeg ma körülbelül 25 milliárd koronának felel meg. Eger város a magyar városok külföldi kőlcsönakciőja alkalmából 700 ezer aranykorona kölcsönt jkap beruházási célokra. Mit lehet ezzel a pénzzel csinálni? S®k, nagyon sok ügy vár még itt megoldásra: a villanytelep átépítése, fürdőszálloda építőse, városi bérházak építése stb., de egy sem olyan égetően szükséges, mint a vízvezeték ügyének megoldása. A felsőtárkányi forrásokkal való vízvezeték tervezete készen áll, de ennek költségei horribilisek. A városnak közelebb kell keresni forrásokat. Bővebb forrás sehol sincs az egri melegforrásoknál. Naponta, 206 ezer hektoliter víz bugyog itt föl a föld gyomrából! Ennek egy tizedrésze is elegendő a vízvezeték céljaira! Az áz aggály, hogy a víz meleg és nagy a mésztartalma, talán még el is tűnhet. Meg kell vizsgáltatni a tudomány avatott embereivel, hogy oly nagy-e a víz mésztartalma, hogy a lerakődott mész bedughatja a csöveket. A melegség az nem lenne baj, az inkább előny. Egyébként az Erzsébat-fürdő udvarán fűrott artézi kút melegvize lehűtve a a legegészségesebb ivóvíz ma Egerben. Ha a bővizű melegforrások felhasználásával sikerülne megoldani az évtizedek óta húzódó égető kérdést, az egri vízvezeték problémáját, sokat nyerne a város és olcsóbban jutna a nagy műhöz, melynek megvalósítását kell, hogy minden egri polgár ezívvel-lélekkel őhajtsa és elősegítse. Szurkálás, A verpeléti csendőr- őrs jelenti, hogy Horman Kálmán egerszóláti lakost feljelentették, mert a műit hó 24 én táncmulatság alkalmával két társát összeszurkálta. Az eljárás megindult. Dr. Setét Sándor meghalt. Ugyancsak ma reggel hunyt el az öccse is. Eger, 1925. julius 3. Ma délelőtt futótűzként terjedt el a városban a hír, hogy dr. Setét Sándor kir. tanácsos, ügyvéd, reggel 5 órakor Budapesten a Po/or-szanatoriumban várat- ianűl elhúayt. Ezzel együtt kelt szárnyra az a másik gyászbír is, hogy ugyancsak ma reggel, 7 őrá tájban, meghalt dr. Setét Sándor öccse is : Palócz Géza volt vármegyei tisztviselő. Dr. Setét Sándor 60 éves volt. Teljes testi és lelki erőben. Kora ifjúsága óta tevékeny munkása a köznek. Mint ügyvéd, mint lapszerkesztő, mint politikai pártjának egyik helyi vezetője, serényen. szívósan, éles ésszel, nagy körültekintéssel, mély tanulmányokkal megalapozott gazdag tudással, állandóan a legelső vonalában áll a közélet küzdelmeinek. Több mint 30 éven át szerkesztője volt általa alapított a forradalomig fennállott Egri Újságnak, mely mint a munkapárt helyi lapja a Tisza- kormány sugalmazott egri szócsöve volt. Széleskörű működését állandó siker és szerencse kisérte. Kir. tanácsosi címet nyert még 15 évvel ezelőtt. Vagyona is egyre gyarapodott. Megalakította a Hevesmegyei Hitelbank r. t.-ot, mely csakhamar szépen felvirágzott. Jött a forradalom, a kommunizmns. Miat exponált Ttszapárti politikusnak, sok üldöztetést kellett kiállnia és egyszer menekülni is kényszerült. A Hevesmegyei Hitelbank váratlan összeroppanása s az ezzel járó anyagi felelősség, melyet korrekt gesztussal a legcsekélyebb vonakodás nélkül vállalt, sok izgalmat okoztak az életerős férfiúnak és a megpróbáltatások, úgy látszik egészségét is aláásták. Halálát özvegye és három gyermeke gyászolják. Holttestét pénteken délután autón szállították haza Egerbe. A kettős halálhír városszerte általános mély részvétet keltett. Német fiúk és német leányok magyar vendégségben. A Mansz egri csoportja azon fáradozik, hogy 20—22 éves német urilányokat és fiatalembereket helyezzen el néhány heti vendéglátásra megértő magyar családoknál. A német leányok és fiúk Münchenből jönnek, ahol négy évvel ezelőtt az ottani magyarság, páratlan áldozatkészséggel magyar iskolát alapított. Ebben a magyar iskolában nemcsak az ottani magyar gyermekek tanulnak, hanem az érdeklődő németek is oktatást nyernek a magyar nyelvben. Több Az egri vízvezeték. Eger, 1925. julius 3.
