Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-08-04 / 174. szám

Ára 2000, v&sarn&p 2500 Korona

Eger, 1925. augusztus 4. kedd XLII évt 174 sz.

POLITIKAI NAPILAP.

Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor.

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11.

mniwmiim ■T——M mimmMssamsaK^saam

Kultúrharcot

provokálnak a csehek, elrabol- ják az egyház birtokait a románok és megnyomorítják a tanszabadságot. A szerbek a gör. keleti egyháznak kétszer akkora államsegélyt juttatnak, mint a kathoiikus egyháznak, holott híveik száma ugyanakkora. A hu szita és balkáni szellem vak dühhel rombolja a nyugati szellemű kath. egyház évszázados intézményeit. Rágalommal, gya- lázkodással és elnyomással igyekszik híveit renegátokká nevelni. Az állam és egyház már nem egyszer ütközött ötjsze 2000 év óta. Bármily balkáni módszerekkel dolgozzanak is a csehek, románok és szerbek, a kath. egyház életereje minden megpróbáltatást kiáll.

Nem kell a messze múltba mennünk, hogy tételünket bebizonyítsuk. A mai életben érvényes bizonyítékokkal is rendelkezünk.

A francia kath. egyház évszázadokon át az állam dédelgetett gyermeke volt. A francia állami élet degenerálódása és el- züllése a nagy francia forradalom -iótti időkben megfertőzte az egyház és állam között lévő szoros kapcsolatok következtében az egyházat is. A francia forradalom rémségei után csendesebb idők következtek ugyan, de az állam nem gondolt arra, hogy az állami gyámkodást, mely főleg az egyház akció-szabadságának korlátozásában állott, megszüntesse. Amint a francia politika irányítása a szabadkőművesek kezébe került, az általános roham az egyház ellen csak idő kérdése volt már. A francia szabadkőművesség hosz- szas előkészítés után, 1905-ben akarta az egyházat teljesen megalázni. Elkobozta az egész egyházi vagyont és a tanszabadság elvének megcsúfolásával kiüldözte a tanítőrendeket, a kath. iskoláktól megvonta a nyilvános- sági jogot, valóságos becstelen kémkedést vezetett be a hivatalnoki karban és pretereálta a kath. tisztviselőket. Messze menne, ha mindazokat az intézkedéseket felsorolnők, amelyekkel az egyház fáját meg akarta a francia állam dönteni.

Azóta 20 év telt el. Az egyház megszabadult az állam béklyóitól és vagyontalansága dacára nagyobb munkát fejtett ki ezen idő alatt, mint azelőtt egy-két évszázad alatt.

Franciaországban az utolsó 25 év alatt több templom épült, mint azelőtt — 200 év alatt, Párizsban magában több, mint a concordatum 100 éve alatt, mely idő alatt 23 plébániát állítottak fel, míg az egyház és állam szétválasztása óta 33-at, nem számítva az 58 kisegítő kápolnát.

A kath. szervezetek rendkívül megerősödtek: az ifjúsági szövetség 120,000 tagot számlál, a patroaags-Bzövetfég 200,000-et. A főiskolai ifjúság a tanárképzőben 55% -ában, a műegyetemen 88°/o-ában hithü kathoiikus és tüntetőén végzi húsvéti gyónását és áldozását.

Az összes ifjúság (beleszámítva a protestánsokat és zsidókat

is) 77®/# járul már a jobb és 55°/o j a gyengébb plébániákban az első áldozáshoz, holott azelőtt a pogányság szélesen terjeszkedett.

A keresztény munkásszervezetek megteremtése után 140,000 tagra emelkedett létszámuk, holott azelőtt csak a szociáldemokrácia uralkodott egyedül a munkások lelkén.

Az állam az üldözéssel az ellenkezőjét érte el annak, mint amit szándékolt. Az egyház tekintélye 25 év alatt óriásit nőtt.

A még el nem adott egyházi vagyonrészekre — a püspökök tilalma folytán — nem akad vevő, a szociáldemokrata szervezetek is a kath. püspököket kérik fe^ előszeretettel döntőbírónak bérharcokban, stb. stb.

Az állam mindhiába csak a test, a külsőségek ura, a lélek az egyházé és minden kísérlet, hogy elvitassa tőle, kudarcot vallott.

— Pe —

——— U.V» ftOOSW ft»«» Wist —»t Qi«, iS»

Előreláthatóan csak augusztus hetedike után kezdődnek meg a városi beruházások.

A szombati kongresszuson megválasztották a kölcsönkötvény kibocsájtó bizottság delegátusát. — Csak a magyar gyári ipar támogatásával lehet a gazdasági életet fellendíteni.

Budapestről Írják : A városok országos kongresszusának elnöksége szombaton délelőtt azoknak a városoknak részvételével, amelyek a kormány által közvetített külföldi kölcsönben részesülni őhajtanak, ülést tartott, amelynek tárgysorozatán a legfontosabb, a külföldi köl- csönkötvény kibocsátó bizottság kiküldetési delegátus megválasztása volt.

Az értekezleten a városok Farkas Mátyás győri polgár- mestert választották meg a kölcsönkötvény kibocsátó bizottság tagjává. Az ülésen ezután a városok megbízottai azokat a nehézségeket és kifogásokat tárgyalták, amelyek a kölcsön felvételének formája és ez eljárás módozatai ellen nyilvánultak meg a városok részéről, illetve amelyeket a városok nehézményez- nek.

A városok megkérték a delegált Farkas Mátyás győri polgármestert, hogy ezen nehézségek, illetve kifogások ügyében

járjon el a pénzügyminiszternél, illetve azokat juttassa kifejezésre a pénzügyi kormányzatnál.

Várhidy Lajos;, a Városok Kongresszusának igazgatója a kölcsönügy jelenlegi helyzetéről a következőkben nyilatkozott:

— A kölcsön folyósítási akcióban a rendezett tanácsú városok és törvényhatósági váro- Bok vesznek részt, de a városok csak úgy kaphatják meg a kölcsönt, ha betartják a hivatalos utat a különböző főrumokon keresztül.

— A rendezett tanácsú városoknál először a megyéhez megy a felterjesztés és az igénylés. Azután 15 napos közszemlére teszik ki a törvén; szerint a város felterjesztését és ezután kerül a dolog a megyétől a belügyminiszterhez, aki azt közli a pénzügyminiszterrel is és erre megtörténhetik az intézkedés a minisztérium részéről az illető város kölcsönének jóváhagyása iránt.

— A miniszterhez való felterjesztésre természetesen a törvényhatósági városok is kötelesek, Ilyen módon a hivatalos ut betartása miatt előreláthatóan még az augusztus 7-ikí terminus után is belekerülhet pár nap, amíg az átutalás megtörténtével a szükséges jóváhagyások esetén a kötvénykibocsátó bizottság az egyes városok rendelkezésére bocsáthatja és szétoszthatja a kölcsönt.

— A kötvénykibocsátó bizottság különben a Városok Kongresszusának elnökségén kívül három tag foglal helyet. Az egyik tagot a belügyminiszter, a másik tagot a pénzügyminiszter nevezi ki. Ezek a kinevezések azonban eddig még nem történtek meg, legalább is nem publikáltás a két kinevezett tag nevét. A harmadik tagot a vidéki városoknak kell megválasztanak a bizottságba.

— Fontos szempont, hogy a vidéki városok beruházásánál a munkákat magyar gyáraknak és vállalkozóknak juttassák.

— Jelenleg hajlandóság van enek az ellenkezőjére és Debrecen például legutóbb a német- országi Krupp müveknél tett megrendelést öntözőkocsik szállítására vagy 400 millió korona értékben és értesülésünk szerint jelenleg Újpest és Pesterzsébet is a Krupp-gyárral tárgyalnak, hogy Budapest példáját követve a német cégtől vásároljanak öntözőkocsikat.

Kétségtelen, hogy a városok kölcsöne utján az országba jutott 10 millió dollár igazában csak úgy kapcsolódhatik bele a gazdasági élet fellendítésébe, ha a pénz nem vándorol ki az országból a külföldi gyáraknak és vállalkozóknak.

Cenzúra alá kerül minden Magyarországról Romániába érkező sajtó termék.

A belügyminiszter elrendelte, hogy minden Magyarországból érkező nyomtatványból, könyvekből, árjegyzékekből, reklámokból stb. előzőleg két-két példányt a belügyminisztériumi sajtó és propaganda osztályhoz kell bemutatni cenzúrázás végett, mielőtt az illető sajtótermék forgalomba kerülne.