Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-08-02 / 173. szám
Ära 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925. augusztus 2. vasárnap XLII évf. 173 sz. ESI HHBK3WGW»« Előfizetési díj postai szállítással: egg hóra 40.000 E, neggedévre 120.000 K. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Gázháború a jövő hűborűja. Puska, gépfegyver, ágyú, aknavető lángszóró pusztításai és rombolásai mind eltörpülnek azok mellett a borzalmak mellett, amiket a mérges gázok használata jelent. Nesztelenül, észrevétlenül terjeszti ki a halál szárnyait a modern mérges gázok használata révén egész vidékek fölött. Országrészekben kiirtanak válogatás nőikül nőket, aggokat csecsemőket szemrebbenés és lelki- ismeretfurdaláa nélkül. A Versailles! béke megtiltotta a legyőzött országoknak a mérges gázok gyártását, sőt az ellenük való védekezés előkészítését is. Tilos a gázmaszkok készítése. Egyéb hadianyag előkészítése is szigorú korlátozásokhoz van kötve. A győzők ezzel szemben nem teljesítik a leszerelés tekintetében hozott határozataikat. A fegj'verkezée, különösen Franciaországban hallatlan arányokban folyik. Már Amerika is meg- sokalotta, hogy Franciaomág sem adósságait sem annak kamatait nem fizette, de a maga és szövetségesei felfegyverzésére fordítja minden pénzét. A fegyvargyárak, nagy kémiai laboratóriumok és más állami boszorkányműhelyek száz ős ezer alkalmazottja nap-nap mellett azon töri a fejőt évek óta, hogyan lehet minél biztosabban pusztító és gyilkoló készülékeket, vegyi készítményeket, robbanó anyagokat, öldöklő gázokat feltalálni. A jövö háborújához tartozik még különböző halálos betegségeket okozó baktériumok tenyésztése és rászabadítsa az ellenfélre. Az emberi értelem rosszra használva a pokol rémségeit tudja a földön fölidézni. Amely □ép nem igyekszik lépést tartani a tudomány szédületes fejlődésével, nem sajátítja el azt az ezerféle technikai és chemia tudást elméletben és gyakorlatban az nem tudja magát megvédeni a hatalmasak erőszakoskodásai val szemben. Egy kis nép már szőrt is majdnem védetlen a nagyokkal szemben, mert a modern háború uj eszközeinek alkalmazása, a különböző újszerű hadiszerek gyártása rettentő összegekbe kerülnek. Arra sincsen pénze, hogy azokat gyártassa, arra még kevésbbé, hogy saját gyárakat tudjon alapítani. Az az állam pedig, amelyek a külföldről kénytelen a hadiszereket beszerezni, már félig elvesztette a küzdelmet. Ha ehez a hátrányhoz hozzá vesszük a kis népek elmaradottságát a technikai haladás terén az erőviszonyok már katasztrofálisan tolódnak ei a kis népek hátrányára. Az uj hadiszerek elemi hatalma páni félelmet idézhetnek elő a tájékozatlan csapatokban. Az ellenség kíméletlenül kihasználja a legkisebb fejvesztettsé- get is és a végleges vereség nem soká várat magára. Ha a magyar közoktatás, az iskolánkivüli népnevelés n em fogja a legmesszebbmenő erőkifejtéssel a magyar nép műveltségi színvonalát jelentékenyen emelni, úgy járhatunk az ellenséggel való összeütközésnél, mint az indusok, akik először hallották a puskát dőrrenni és a puszta ijjedelem elismertette velük az ellenfél magasabbren- düségőt. — p. e. — „Eger város elveszett kincse“ | nem veszett Eger város részére a Városfejlesztő r. t. j részvénytöbbsége rövid idő alatt biztosítva van. Cáspárdy Gyula, a Hevesmegyei Takarékpénztár vezérigazgatója tette ezt lehetővé 1269 darab részvény átadásával. Eger, 1925. augusztus 1. Márciushő 15-őn jelent meg az Egri Népújságban *Eger város elveszett kincse» cím alatt első cikkem, amelyben rámutattam Eger város háládatlanságára, hogy felbecsülhetetlen kincseket érő fürdőinket, Érsekfőpászto- runk fejedelmi adományát, meggondolatlanul, oly könnyelműen eladtuk. Eladtuk semmiért, mert az a 955.000 korona, amit a Városfejlesztő R. T. adott érte, csak alamizsna volt azért az Istenáldotta kincsekért, amihez köny- nyebben hozzájutott, mint ő maga íb gondolta volna. Szinte hihetetlen esemény volt, amibe igen-igen sokan, ügy szólván az egéBZ város sehogy sem tudott belenyugodni. Sajnos megtörtént. Fejedelmi ajándékot kapott Eger váró: a, hogy ezt a gyógyvizet jobban hasznosítsa. Azért kapta, hogy a fürdőket kiépítse, fürdőszállodát, gőzfürdői, népfürdőt, téli uszodát, stb., stb. építsen; azért Kapta, hogy a mi kedves kis szép városunkból, a terméazeti kincseket kihasználva, fürdővárost varázsolhassunk ős ezzel Eger városának örök időkre egy tekintélyes jövedelmet biztosítsunk*; hogy egyszersmin- j denkorra mentesítve legyenek polgáraink a súlyos adóterhek alól, hogy ne kellessen soha pót| adót sem fizetnünk és a legboldogabb városok közé tartozzunk. Es mi volt a hála jótevőnkkel szemben ? Az, hogy eladtuk. Ez indított arra, hogy a fürdők visszaszerzése ügyében a mozgalmat megindítsam, különösen azért; mert sajnálattal kellett megállapítanom, hogy a Város- fejlesztő r. t. még a csillagokat is beígérte, mint cikkembon jeleztem is; oly sok mindent Ígért — papíron, hogy még egy szép álomnak is sok lett volna. Erős akarattal tettem magamévá az ügyet abban a biztos tudatban, hogy a fürdők rész- \ vénytöbbségót, illetve a fürdőket még ebben az évben vissza kell szereznünk, hogy háládat- lanságunkat jővátehessük. És íme, a mit nem reméltem, idő előtt megtörtént. Eger városának a Városfejlesztő r. t. részvénytöbbsége biztosítva van. Hálás elismeréssel adózunk ezért Gáspárdy Gyula, a Heves- megyei Takarékpénztár vezér- igazgatójának, aki többszöri tárgyalásom alapján szeretett városának boldogűlását, fejlődését ős jólétét szívén viselve, megértéssel fogadta Eger városának azt az óhaját, — hogy kincses gyógyfürdőinket visszaszerezhesse. Ta- nujelét adta nagylelkűségének azzal, hogy az intézet tulajdonát képező 1269 drb. részvény- ; nek az átadását kilátásba he- ! lyezte, sőt meg is valósította. Hálás köszönet ezen legrégibb és legnagyobb pénzintézet igazgatóságának is, hogy vezérigazgatójuk jóságos szándékát, előterjesztését egyhangúlag magáévá tette és a tulajdonát képező 1269 drb. részvényt Eger városának 40.000 koronás árban átadta. Gáspárdy Gyula vezérigazgató és a Hevesmegyei Takarék- pénztár igazgatóságának ezen nemeslelkű tette fordulópontot jelent városunk életében, város- fejlesztés szempontjából; mert ezzel lehetővé tették Eger város részére a Városfejlesztő r. t. rósz- vénytöbbságének a biztosítását, megszerzését. Nincs még megállás. Egész munkát kell végeznünk és ha törik- szakad meg kell és meg fogjuk szerezni a többi részvényeket is, hogy csak a miónk legyen az, ami a mienk volt. A mienk volt az a kis csecsemő, amit ajándékba kaptunk, hogy gondozzuk, ápoljuk, neveljük ; tegyük széppé, nagygyá. És ha ezt elértük, mutassuk meg nemcsak a mi gálád módon megcsonkított szép hazánknak, de mielőbb Nsgymagyarország- nak is, eőt az egész világnak; hogy ime mivé lett az a kis csecsemő, akit oly könnyelműen és meggondolatlanul eldoblunk maguuktól, de megtaláltuk, megöleltük, szerető csókokkal halmoztuk el, hogy soha többé másé ne legyen,kizárólag csak a miénk. Hogy mindég láthassuk a mi kircaas fürdőink Istenáldotta, kristálytiszta víztükrében. Rajtunk a sor. Mutassuk meg a képviselőtestületnek üzleti, kereakedelmi érzékkel bíró és rátermett tagjai, hogy igenis tudunk alkotni, fáradhatlanul dolgozni, hogy a mi szép kis vá- rosunkkől fürdővárost teremthessünk, polgártársainknak boldogulást és jólétet biztosítani. Igenis bizonyságot fogunk tenni, hogy a kitűzött célt: a fürdőszállodát, gőzfürdőt, egy fedett téli uszodát a fürdőszádodával összekapcsolva és egy népfürdőt, 2—3 év alatt megvalósítjuk. Elvárjuk mod már a többi nagyobb részvénytulajdonosoktól különösen, hogy a Hevesmegyei Takarékpénztár példáját követni fogják és tanújelét adják ők is nagylelkűségüknek; átérezve Eger város érdekeit, lehetővé teszik azt is, hogy nagy jótevőnkkel szemben háládat- lanságunkat minél előbb jóvá- tehessük. Mutassuk meg, hogy szép álmainkat megvalósítjuk. És ha vasakarattal, fáradságot nem kiméivé, a magasztos célt elértük; fáradalmaink gyümölcsét jóleső
