Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-07-31 / 171. szám

L EGRI NÉPÚJSÁG lőcsök és mindenféle gazdasági eszközök találtak régi gazdá­jukra, akik örömmel szedték össze megtalált holmijaikat. Farkas István eleinte mindent tagadott s kijelentette, hogy a holmikat csak úgy dobálták be az udvarába. Később azonban bevallotta, hogy hét esztendeje lopkodja Mező­kövesd gazdáit olyan módon, hogy ünnepnapok estéj én megállt kocsijával egyes elhagyatottabb porta előtt és mindent felrakott rá, ami a keze ügyébe került és elmozdítható volt. Amit nála megtaláltak, meg­haladja a harmincmillió korona értéket. A csendőrség azonban nem elégszik meg a hét év óta folyó tolvajlások kiderítésével. Megin­dították a nyomozást abban az irányban is, hogy Farkas István Mezőkövesd legmódosabb gazdája esztendők óta lopta a matyó várost. Mikor rábizonyították a lopásokat, a fia szégyenében felakasztotta magát. — Vízmentes ponyvák, nyergek, gazdasági szerszámok a föld alatt —Az egész község Farkas István portáján kereskedik. Mezőkövesd, julius 30. Mezőkövesden 1918 óta napi­renden voltak a kisebb-nagyobb lopások. Ismeretlen tettesek éj- jelenkint állandóan fosztogatták az elhagyatottabb portákat, de hiába nyomozott ellenük a csend­őrség. Itt-o‘.t házkutatást tartot­tak a gyanúsítottaknál, megmo­tozták a cigánysor muzsikásait és vályogvetőit, de sohasem si­került a tetteseket elfogni. Az elmúlt héten Márton Albert gazdálkodótól vízmentes pony­vát és ostornyelet loptak el. A kárvallott gazda hordás köz­ben megpillantó! egy ostornyelet a kocsijával arra haladó Farkas István kezében, amelyben saját­jára ismert. Azonnal a csendőr­ségre sietett s jelentést tett az esetről. A mezőkövesdi csendőr ség négy csendőre mintha csak járőrbe mennének, Farkas István portája felé vették útjokat. Amint a porta közelébe értek, észre­vették, hogy nagy mozgás van a szénaboglyák tetején. Az egyikről, épen mikor arra felé kanyarodtak, Farkas István egy vízmentes ponyvát dobott le. A csendőrök az udvarra érve, hiába keresték a ponyvát, de hiába keresték mgát Farkas 1st- ánt is. Egy negyedórái keres­gélés után azonban ráakadtak a pelyváéban Farkasra, aki ott csendesen szendergett. Faggatni kezdték, de Farkas méltatlan­kodva mindent tagadott. A csend­őrök erre felhányták a pelyvát és ott, ahol Farkas István pár perccel előbb aludt, megtalálták a Márton Alberttól ellopott víz­mentes ponyvát. Ekkor azután a csendőrök tovább kezdtek ku­tatni az udvarban. Az udvar sarkát felásatva — szenzációs felfedezésre bukkantak. A mezőkövesdi gazdáktól évek során ellopkodott rengeteg hol­mi került napvilágra. Eke, bo­rona, ásó, lőcs, balta, fúrók, ka­lapácsok, ponyva, nyereg, edé­nyek és még igen sok gazda­sági eszköz és ezerszám került ki a föld alól. A lopott holmi legnagyobb része már tönkre ment, annyira elette a rozsda. A felfedezés híre futótűzként terjedt el Mezőkövesden s a la­kosok seregestől vándoroltak Farkas portája felé. Akitől az utóbbi évek alatt valami eltűnt, mind keresett-kutatott az udvar­ban és a felásott holmik között egymásután ismertek a gazdák holmijaikra, amit az utóbbi évek­ben elloptak portájukról. 134 és 56 literes hordók, ved­rek, kerékpár, csizmák, edények hogyan jutott a 40 holdas bir­tokhoz s nem terheli e lelkét súlyosabb bűn is. Farkas István családja annyira szivére vette a dolgot, hogy Jóska nevű fia nagy szégyené­ben felakasztotta magát s úgy kellett levágni a kötélről. Azóta betegen fekszik. Mező­kövesd lakossága különben élénk érdeklődéssel tekint az ügy fej­leménye elé, amely ki fogja de­ríteni, hogy hogyan szereztek Farkasék vagyont és tekintélyt, A tolvajgazda összesen 16 lo pást ismert be a csendőrségen s az ellopott tárgyak értéke meg haladja a 100 millió koronát Farkas Istvánt a esendőrség át szállította a mezőkövesdi járás bíróságra, ahol Francia Kis László dr. büntető járásbiró hall gatja ki a tolvaj gazdát s e ki hallgatáson dönt majd a felett, hogy szabadon bocsátja-e Farkas Istvánt, vagy pedig fentartja az előzetes letartóztatását. Ebben az esetben Farkas Istvánt be­szállítják a miskolci kir. ügyész­ség fogházába. Nagy izgalom Tombola-országban. A diadalittas nyerők kiábrándulása. — Este azt hitték, hogy aranyórát, aranykarperacet nyertek. Reggelre észrevették, hogy mindez csak réz, csak réz ... — Eddig három bűnvádi feljelentés történt Egerben az aranynak kiírt réz-órák és réz-karperecek miatt. — Elkeseredtek a „szerencsés“ nyerők. Eger, 1925. julius 30. Motto : Nem mind arany, ami sárga réz ... Kezdettől fogva nem jő szem­mel néztük azt az egészségtelen tömeg izgalmat, mely az egri vendéglőkben néhány hónapja az úgynevezett tombola-estéket kisérte. Mintha hipnotizálták vol­na az egri közönség egy nagy részét: se színház, se mozi, sem más szórakozás nem vonzotta úgy a tömeget, mint a tombola. Egyes estéken szinte példátla­nul sűrűn megteltek a tombola- estét rendező vendéglők, kávé­házak, vagy más helyiségek asz­talai azzal az egri közönséggel, mely az utóbbi időben többnyi­re Közönyösen szokott viselked­ni minden akció iránt. Szánal­mas példát mutattunk ezzel a szokatlanul nagy érdeklődéssel az iránt, hogy mennyire erőt vett rajtunk a nyereség-vágy, ez a nem túlságosan nemes tu­lajdonság. Most a jobbak, a bölcsebbek, bizonyos önelégült kézdörzsölés­sel mondják a tombolázőknak: Vigyázz, többet fizettél már a tombola-cédulákért, mint ameny- nyit egy egész estén nyerni le­hetne. Vigázz, nem mind arany ami — sárga réz ... Eleinte csak suttogták, hogy nem egészen kőser üzlet az a tombola mindenütt. Szárnyra kelt a hír is, hogy az a kitom- bolázásra hirdetett őre, a kar­perec, meg miegymás, ami 14 karátos aranynak volt kiírva a kirakatban, nem arany. Eleinte nem vették komolyan a hírt, de az egyre hitelesebb formában keringett. Ma végre három fel­jelentés érkezett az egri m. kir. államrendőrséghez a rézzé vál­tozott arany órák és arany kar- perecek ügyében, melyeket »sze­rencsés« tulajdonosaik mint ara­nyat nyertek meg. Még nem tudni, hogy ki a bű­nös ezekben az ügyekben. Csak azt tudjuk, hogy a rendőrség megkezdte a nyomozást és a vizsgálóbíró ma kihallgatásokat eszközölt több egri ékszerész­nél. Holnap mindenesetre már többet tudunk a rézzé vált arany rejtelmes történetéről. Addig is szeretnők hinni, hogy a tombola láz Egerben megszűnt, s most már csak elmélkednek a volt tombola-hiénák: Ki nyert töb bet, az-e, aki arany helyett re zet nyert; az-e, aki folyton tóm bolázott, de nem kedvezett neki a szerencse, csak néha egy ter- nóig vagy kvaternóig; vagy az nyert, aki egyáltalában nem nyert, mert nem is játszott ? Tisztelt tombola-lázba esett kö zönség, mi a legutábbinak kiált juk örömmel, hogy »Tombola /< 1925 július 31. „Menjenek Abd el Krímhez fegyvereket kutatni!“ Szombathelyen újból eszébe juttatták a magyarságnak, hogy még mindig nem téptük dara­bokra a trianoni papirrongyo- kát. Az ántánt katonai ellenőrző bizottsága ismét fegyverek után kutatott Mikes püspök kies vá­rosában. A szombathelyi magyar­ság nem tudta türtőztetni ma­gát a megszégyenítés ellen. Szombathelyi testvéreinknek ar­cukba szökött a vér, amikor látták, hogy magán házaknál akarnak kutatni az idegen ka­tonatisztek. A nemzeti öntudatra ébredt tömeg ezer számra vette körül a fölényes nyugalommal kutató ántánt bizottságot. Kö­vekkel dobálták meg az autó­jukat és az elkeseredés hangján kiáltották: — Miért nem mennek fegyvert kutatni Abd el Krímhez ? — Marokkóban keressenek puskát! Az ántánt-missziő egyébként csak karhatalmi kirendeltségek védelme alatt tudott szabadulni ép bőrrel Szombathelyről. A ma­gyar hatóságok, természetesen hivatalbő!, sajnálkozásukat fe­jezték ki a történtek fölött. A kincstári házhaszonrészesedés leszállítása. A kincstári házhaszonrészese- dás kulcsa folyó év május 1-től kezdődő hatállyal 25 °/s-ről 12. 5 °/o-ra szállíttatott le. Az olyan épületek melyek legfeljebb három lakrészből állanak, ha azokat a tulajdonos és családja használja, augusztus 1-től a kincstári ház­haszonrészesedés alól mentesek, Napimádók és tiizimádók lettek a reformátusok a megszállott Baranyában. Baranya, julius 28. MTI. Ba­ranyában a lelkészek nélkül ma­radt reformátusok tűzimádók let­tek. A szerbek kiűzték a prédi­kátorokat, mire a magukra hagyott kálvinisták elhatározták , hogy visszatérnek az ősi magyar val­láshoz, a napimádáshoz. A nap- imádás egyre terjed. A lakosság mindent elkövetett a szerb kor­mánynál, hogy papoknak és teo­lógusoknak a beutazást engedé­lyezzék, de a szerb kormány mereven elzárkózott a kérés tel­jesítése elöl. Biciklisták terrorja rémítgeti napről-napra jobban az egri ut­cákat. Tegnap este a várállo­másról jöttek hazafelé a Vécsey- úton az eger-putnoki vonat uta­sai, mikor teljes iramban vad csengetéssel rontott közéjük négy elszánt bicikliző. Szegény utasok azt hitték, hogy valahová a riff- kabil frontra vitte őket a kávé- daráló nem pedig a csöndes Egerbe. Rendőrt pedig sehol sem láttak.

Next

/
Thumbnails
Contents