Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-07-30 / 170. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925 júliu* 30. Evvel szemben a cieh parlament a benyújtott javaslatoknak csak mintegy 42%-val végzett. Hasonló arányt mutat a szerb és oláh parlament munkája. A régi házszabályok idején az interpellációk halmaza miatt, 350 interpelláció maradt válasz nélkül, az új házszabályok életbelépése óta 92 interpelláció hangzott el, amelyek közül 73-ra választ adtak, tehát 79%-ra válaszoltak, ami rendkívüli haladás. A jegyforgalomnak hatvan százalékos ércfedezete van. A Magyar Nemzeti Bank jegyforgalma a julius 23 iki kimutatás szerint a julius 15-iki állománnyal szemben 112.3 milliárd korona csökkenést mutat. A zsi- rőállomány 23.5 milliárd emelkedést tüntet fel, úgy, hogy a vir tuális jegyforgalom csökkenése 88.3 milliárd korona. A váltótár- ca-állomány az elmúlt üzleti héten 2.1 milliárddal apadt. A deviza és valutaigénylések kielégítése révén 42.9 milliárd és az »Egyéb követelések« csökkenése folytán 44 milliárd korona folyt be a bank pénztárába. A telje* jegyforgalom a kimutatás szerint 415 billió korona. Az érckészlet viszont kereken 2 6 billió, úgy, hogy a jegyforgalomnak kereken 60 %-os ércfedezete van. A belgrádi cseh követ megkoszorúzta Ferenc Ferdinánd trónörökös gyilkosának sírját Berlin, júl. 29. MTI. A Deutsches Allgemeine Zeitung írja : Csak most vált ismeretessé, bogy Jean Seban belgrádi cseh Követ junius 28-án Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös meggyilkolása napján a trónörökös gyilkosának, Principnek sírjára hatalmas koszorút tett le. Seban aki állandóan azon fáradozik, hogy a csehek és a szerbek barátságát előmozdítaa, saját kezdeményezéséből végezte ezt, mert a szerb hatóságok nem vettek részt az aktusban. Kiváncsiak vagyunk, Írja a lap, hogy mit mond a belgrádi kormány Csehország képviselőjének ehhez a tettéhez, annál is inkább, miután a legutóbbi leleplezések beigazolták, hogy a szerb kormány előzőén tudott a merényletről. Alpáry Imre tb főszolgabírót visszahelyeztek állásába A hevesi főszolgabírói választás után Alpáry Imre gyöngyösi tb. főszolgabírót felfüggesztették állásától és fegyelmi eljárást indítottak ellene. A fegyelmi eljárás nemrég fejeződött be, i ennek eredményeképpen Alpáry Imrét visszahelyezték állásába. Isaák Gyula, a főiepáni teendők ellátásával megbízott alispán, a pátervásárai járás főszolgabírói hivatalához osztotta be a rehabilitált tb. főszolgabírót. Az atkári Odisszeusz. Kilenc évi bolyongás >viszontagságai után hazakerült a világgá bujdosott legény. — Orosz fogságba került édesapja után indult 1916-ban a 9 éves Hajnal János. — Aradi lelencház, küzdelmes cselédsor és a lipovai kórház szenvedései után két derék lelkész jó szive hozta haza Magyarországra a megszökött gyermeket Atkár, julius 29. (Az Egri Népújság alkalmi tudósítójától.) A Vámosgyörk mellett fekvő Atkár községnek szenzációszámba menő eseménye volt vasárnap, július 26-án délután, midőn Hajnal János atkári lakos út- kaparőnak a világháború alatt eltűnt János nevű fia 9 esztendei távoliét után visszakerült ismét a faluba. A csodarabbiknak sem igen van több látogatójuk, mint amennyi látogatója akadt az oláh ruhában visszaérkezett 18 éves ifjü Hajnal Jánosnak julius 26-án. A szenzációs esemény szálai visszanyúlnak a világháború idejére, amikor Hajnal János útkaparő a harctéren teljesített katonai szolgálata alatt orosz fogságba esett. Abban az időben a 9 éves Hajnal János az atkári elemi iskola II. osztályába járt. A kalandos természetre hajló fiú elhatározta, bogy ő itthonról elmegy, itthagyja mostohaanyját, a kis testvéreit. Elmegy az apja után és felkeresi őt Oroszországban. Az 1916. év szeptember havának egyik napján azután csak- ugyad búcsút mondott a kapufélfának s tiz korona útiköltséggel a zsebében elindult a 9 éves Hajnal János a nagyvilágba. Vámosgyörkön jegyet váltott Budapest felé. Budapesten feltűnt a bizonytalanul ődöngő kis fiú s így rövidesen a lelencház- ba került. A budapesti lelenc- házból kéthónapi tartózkodás után Aradra szállították el, az ottani lelencházba, A kalandos természetre hajló fiú nem tudta megazokni a lelencházi rendet 6 fegyelmet, miérti* onnan rövidesen megszökött. Bolyongásai közben Makóra került, hol egy szódagyárban kapott valami alkalmazást. Itt sem sokáig bírta ki, miérti* búcsúzáé nélkül odébb ment. Az egyik vasúti állomáson egy detektív a lelencházi ruháról felismerte a kis szökevényt és visszaszállította Aradra. Mint szökött lelencnek, természetesen az eddiginél is rosszabb lett a helyzete. Az élelmezés megvonása és szűkebb adagolás volt számára többek között a büntetés. A ki* Hajnal Jánost nagyon elkeserítette az ő szabad természetével ellenkező intézeti szigorúság s az élelmezés *zűk volta, azért elhatározta, hogy ha valami kapun nem tud megszökni az aradi lelencházból, hát ö fölakasztja magát. Már ki is szemelte magának a szükséges drótot, hogy végezzen magával. Közben azonban kilátás kínálkozott a szökésre, mi- értistervével,öngyilkossági szándékával felhagyott. A Bzökés után több románoktól lakott faluban Berzaván, Kaprueán meg- fordult, járt, Máriaradnán is, végül Dombravicára került, hol az egyik erdésznél kapott mint tehénpásztor alkalmazást. Két évig szolgált itt mint tehénpásztor. Egy alkalommal az egyik tehén elbolyongott az erdőben s elveszett, csak másnapra került elő. Gazdája akkor irgalmatlanul elverte, úgy, hogy orrán-száján ömlött a vér. A durva bánásmód miatt otthagyta a szolgálatot s más alkalmazás után nézett. Közben megtanult oláhul s így 8z álláskeresés és alkalmazás már köny- nyen ment. Eleinte ugyanis az oláh gazdák nem tudták hasznát venni, mert nem tudtak vele beizélni. Garos-nevű faluban fél évig szolgált az egyik oláh gazdánál mint cseléd. Itt azonban a puliszkát, máiét, az oláhok nemzeti eledeleit nem tudta megszokni, meg nagyon gyenge i* lehetett az ellátás, miért is fél év múlva visszament Dombrávicára, ahol egy Szteponyeszk \ Vazul nevű oláh gazdánál kapott alkalmazást. Úgy látszik, itt tűrhető sora lehetett, mert öt évig egyfolytában megmaradt a gazdájánál. Valószínűleg kalandra hajló természete is megváltozott. Az oláh nyelv elsajátítása után a helyzete mindig javult. 1924. december havában súlyos betegen a lippai (lipovai) kórházba került. Az orvosok tífuszt konstatáltak s lemondottak róla. Bermel József lippai [kórházi lelkész el is látta a haldoklók szentségeivel. A betegségből szerencséjére kigyógyult A kórházi orvos tetszését — úgy látszik — megnyerte az egyálfként szimpatikus, megnyerő külsejű fiatal legény s kikérdezte öt családi körülményei felöl. Mikor megtudta, hogy a hevesmegyei Atkár községből bolyongott el még a vi lágháború alatt, levelet írt Atkár községben lakó apjának, Hajnal János útkaparónák, jelezvén, hogy a fia a lippai kórházban van és haza kívánkozik. Hajnal János útkaparő a községi elől/ járőság útján próbálkozott a fiú sorsáról további értesítést szerezni, azonban választ sem kaptak. Az idegenből hazakivánkoző legény sorsát ekkor Ulviczky Ferenc atkári lelkő»z vette a kezébe, kinek sikerült is Bermel József lippai kórházi lelkész » káplán segítségével a fiú számára — a szükséges iratok eljuttatása után — az útlevelet megszereztetní s részére a haza juthatást lehetővé tenni. Julius 25 én szombaton végre lehetővé vált számára a hazautazás. A határállomáson Kur- tics-nál az egyik román katona meg akarta őt utoljára zsarolni s ezer lei pénzbüntetésre ítélte. Mikor az ifjú Hajnal János a román kapitányra hivatkozott s kérte, hogy öt a kapitány elé vigyék, az ezer lei pénzbüntetést nagy kegyesen elengedte a román katona: «Menj, menj, de ne szólj erről senkinek! I» A lökösházai határrandőrség útbaigazítása alapján sikerült neki julius 26-án délután hazaérkeznie. Az atkáriak nem győztek betelni a gyerekből legénnyé serdült hatalmas szál férfinek s román nemzeti viseletének a szemlélésével. Ifj. Hajnal Jánosnak, 9 évi távoliét gtán, Atkár községbe való visszaérkezésével, a világháború egyik epizódjának a végére tett pontot az isteni Gondviselés. Tiszaparti. Az idén már nem lesz új pénz A szanálási akció pénzügyi sikere és a korona stabilizációja ebben az évben a valutareform ügyét annyira megérlölte, hogy amint tudjuk, nemrégen maga a pénzügyminiszter is odanyilatkozott, hogy ezt a kérdést még ez év végén dűlőre viszi. A pénzügyminiszter ezen kijelentését általában úgy értelmezik, hogy ez a kérdés a legrövidebb időn belül megoldást is nyer. Aki a kérdéssel szakszem- pontból foglalkozik, teljesen tisztában van vele, hogy ezt a kérdést ebben az évben tető alá hozni két okból lehetetlen. Elsősorban a legnagyobb körültekintést és beható tanulmányozást igényli annak a kérdésnek eldöntése, hogy az új valutát mily idegen egység torsához akarjuk kötni. Jóllehet, ebben a kérdésben a külső faktorok és érdekeltségek már bizonyos eszmecseréket folytattak és igy bizonyos irányban mutatkozó szükségszerűséget megállapították, hivatalos részről ebben a kérdésben még eddig semmi sem történt * ősz előtt nem is történik. Nyilvánvaló tehát, hogy a tárgyalások az őszi hónapokat is igénybe veszik, vagyis legjobb
