Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-01-28 / 22. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925. január 28. szerda. XLII évf. 22 sz. Előfizetés! di} postai szállítással *38 hdra . 40.000 K | Égés* és félévi eiSflxetést t«med(Ttc 120.000 K _ .. nem tagadnak cl. ■Bffaag—B ■MBHMHHHHBMMHMHHBHMB POLITIK HI NÄPSLÄP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Fojtogató a drágaság az egész vonalon. A malom- koncentráció ég a szeezkartell és a cukorkartell és a bőrkar- tell és a sörkarteil és az izző- lámpakartell és a petroleum- kartell és a cementkartell s a magyar ipari és kereskedelmi élet többi mammuíh alakulásai alapos munkát végeznek. Ezen az elnyomoritott darabka földön, melyen alig nyolcmillió magyar tengeti sivár életét, szorosabb és kérlelhetetlenebb a nagyvállalatok monopolisztikua szervezete, mint a kartellek és trösztök igazi hazájában, sz Egyesült Államokban. Nyolc-tiz hatalmas kartell nyújtogatja felénk polypkarjait s öldöklő ölelésük irgalom nőkül szorítja ki a maradék Magyarország maradék lélekzetőt. Manipulációik közepette sohasem meredez eléjük a tőkehiány gátja, pénzt a nagybankok utján szinte korlátlan tételekben kapnak. Hogy is ne kapnának ? Hiszen reális firmák. Éles szemmel, szív nélkül kalkulálnak ; az elsőrendű szükségleti cikkeket drágítják, tehát mindnyájan adózunk nekik s nincsen menekülés harapófogójukból. Egymást sohasem bántják. Az árva, kizsarolt fogyasztó bőrén pedig mindenikük megtalálja a maga számítását. Az elkeseredés hulláma nem csap fel a piedesztálig, melyet a nagy vagyoni erő emelt a talpuk alá. A nyomorért mi egymást okoljuk. A városi ember a falu népét, a földműves a hivatalnokot, a munkás az egyház szolgáját méregeti vasvilla - tekintettel ; a közös ellenség : a mohó és könyörtelen merkantil nagytőke a maga megvásárolt sajtójával alibit bizonyít. Stux és társai, a mindenható malomkoncentráció vezető hatalmasságai, eddig kivitték a búzánkat és lisztünket Becsbe. Nem volt rossz üzlet. Most — fölfüggesztetvén a buzavám, — majd visszahozzák Bécsből a magyar búzát. Erre a tranzakcióra sem fognak ráfizetni. A gyűlölet villámai mégsem feléjük irányulnak. A pesti kabarékban a magyar gazda, mint a kapzsiság torzképe, tétetik nevetség és utálat tárgyává s szerte az országban a nagybirtokot akarja nadrág- szijakra hasogatni a félrevezetett zsellér. Legyen hát végre világosság! C. J. Az Alföld problémája a nemzetgyűlés előtt. Gazdasági és szociális kérdések a költségvetés vitájában. Budapest, 1925. január 27. A nemzetgyűlés mai ülését Zsitvay Tibor alelnök nyitotta meg. Folytatták a kcltiégvetés tárgyalását. Erődi Harrach Tihamér az első felszólaló. Kijelenti, hogy a napi politikától eltérően gazdasági és szociális kérdésekkel akar foglalkozni. Az Alföld problémáját veti föl. A régi kormányok a nemzetiségi politika miatt teljesen elhanyagolták az Alföldet. Az Alföldet meg kell erősíteni gazdasági és kulturális szempontból. Erre szükség van, mert az Alföldön olyan gazdasági erők vannak, amilyeneket sehol sem találunk. — A népiskolai fejlesztését sürgeti s rámutat arra, hogy a földreform során sok családnak juttattak ugyan földet, de ez maínme-* Ű4MM, -Ham. 4W» #MM> «<3K gában véve nem elegendő. Gondoskodni kell arról, hogy az új birtokosok új gazdasági életet folytathassanak. Termelő és hitel szövetkezetek révén lehetővé kell tenni a gazdálkodást. Nagy súlyt kell helyezni a konzerv gyártásra. Rátér az anya és csecsemő védelmére. A születések száma háború óta megdöbbentő visszaesést mutat, ezzel szemben a gyermekhalálozás ijesztően növekedett A háborús években született gyermekeknek egyötöde halt meg. A baj orvoslásánál a megerősödésre kell fokozatosan a fősulyt helyezni. De a gyermekekről továbbra i* gondoskodni kell. Az ovodák nem egészen fe lelnek meg hivatásuknak, szükségesnek tartja az óvónő képzés fejlesztését. ^ mm** Pastes francia csapatokat kér Bácska és Horvátország megszállására. Jugoszláviából érkező hírek szerint Pasics kormányelnök azzal a kéréssel fordult a jfrancia kormányhoz, hogy a köseljövő- ben lezajló választások időtartamára és [a választást követő idők bizonyos részére, a rend fentsrtására és az esetleges zavargások lokalizálására és elnyomására francia megszálló csapatokat küldjön Jugoszláviába. A jugoszláv kormány minden bácskai és horvátországi városba, valamint nagyobb községekbe francia megszálló 'csapatokat akar helyezni. E kérelem oka volna a jugoszláv hadsereg megbízhatatlansága. A francia kormány határozatáról még nincsenek híreink. A proletárdiktatúra alatt napről- napra hiába vártuk a fegyveres entente - beavatkozást, melyet pedig olyannyira emlegettek. Különben ez úgyis másodrangu kérdés. Akár küldi csapatait Franciaország, akár nem, a jugoszláv államhatalom lázas vergődéseit, kétségbeesett kapkodásai kapcsán lezüllött belviszo- nyokat nem hozhatja rendbe. Horv&iország autonom törekvése feltartóz hatatlan erővel halad minden elnyomás és terror ellenére a megvalósulás felé és testvérként kapcsolódik ezen törekvésbe a megszállott magyar Délvidék. — A francia megszállás nyomán serkenhet könny s vér, de az a haszna okvetlenül meglesz, hogy a helyzetet a kirobbanás felé érleli. Vámfelfüggesztés helyett vámmérséklést kérnek a malmok. Budapestről jelentik: A malmok a vámfelfüggesztés helyett vámmérséklést kérnek a lisztre és ettől is olcsóbbodást várnak. A tanácskozások ez ügyben a pénzügyminisztériumban megindultak. Még két-három hétig eltart a költségvetés tárgyalása. Budapestről jelentik: A költségvetés vitájában még lO—12 egységespárti '.képviselő akar rásztvenni. Az ellenzék oldaláról Gaál Gaszton és Strausz István iratkoztak fel a szónokok közé. Általános vélemény szerint a költségvetési vita még 2—3 hétig eltarthat. Betiltott szociáldemokrata gyűlés. Pécsről jelentik : A pécsi szociáldemokrata párt február l-én népgyűlést tervezett. A rendőrség azonban a közrend és nyugalom megóvása érdekében a népgyű- lést nem engedélyezte. Nem lesz elég a 15 milliárdos kisipari hitel. Budapestről jelentik : A kisiparosok tömegesen veszik igénybe az ipari hitelt. Nem lesz elég a 15 milliárd korona, amit az állam erre a célra kölcsön adott. Csak száz hold földet hagytak a románok Tisza István gróf unokáinak. Nagyvárad, január 27. Tisza István gróf pusztara.dványi birtokát, amely az első határmegállapítás alkalmával magyar területen maradt, mint ismeretes, a határkiigazítő bizottság döntése alapján 1923-ban Romániához csatolták, még pedig Atyás községhez. Tisza István grófnak és fiának, ifj. Tisza Istvánnak halála után a birtok ifjabb Tisza István gyermekeire maradt. A járási agrárbizottság az átcsatolás után a ki nem sajátítható 300 hold erdő, halastó és öntözött rétek kivételével a kiskorú örökölök részére egyenkiat 300 hold művelhető szántóföldet hagyott meg. E határozatot az atyáéi parasztok több ízben megfelebbezték s az ügyben most hirdették ki a jogerős döntést, amely szerint kisajátítottak 200 hold erdőt és a szántóföldekből minden kiskorúnak csak 100—100 holdat hagytak msg.
