Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-01-25 / 20. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona § Eger, 1925, január 25. vasárnap. XLII évf. 20 sz. Előfizetési díj postai szállítássá!-.jjg tadra . 40.000 K | Égéi* ét félévi előfizetést tSeggedévre 120.000 K I nem fogadnak el. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Licenm. kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám II. Akik ismernek, természeteinek fogják találni ast a kijelentésemet, hogy ennél is hamarább lekerül nevem az Egri Népújság homlokáról, ha kötelessógiudás- ból és a legjobb szándékkal vállalt szerepem a legtávolabbról is ellenkezésbe kerülne azoknak a politikai ideáloknak szolgálatával, melyekhez a msgyar ju- riita tudományos meggyőződésével s az elvek emberének megingathatatlan hűségével ragaszkodom. Eger, 1925. január 24. Dr. Óriás Nándor. Az Egri Népújság ankétje a villamos vasutak tervéről. Bárány Géza ny. városi főmérnök hozzászólása. Ábrándnak tartja egyenlőre a tervet. Ä főszerkesztő programmja. A magyar közéletben aktiv szerepet vinni: ma hálátlanabb feladat, mint valaha. Egy harmincezer lakosú vidéki varos közvéleményét irányítani éa kielégíteni ; egy különböző politikai felfogású, egymástól távol- áilő rétegekből összetett, népes társadalomnak napról-napra szellemi táplálékkal szolgálni; egy ösztövér lapocska törékeny bordáit a napi politika zátonyain s a helyi ellentetek örvényein napről-nspra átmenteni: verej- tékes munka. Nem csoda tehát, hogy az »Egri Népújság« parancsnoki hiúján is egyik szerkesztő a másiknak adja át a helyét s a kipróbált régi erők fáradt csapatát időről időre új emberek hasonlóan elmúlásra Ítélt osztaga váltja fel. A legutóbbi őrváltozásnál pedig — s idestova haunadfél hónap telt el azóta — már egyenesen csonka maradt a háromtagú szerkesztőség: az egri keresztény intelligencia egyelőre az áldozatul szánt gladiátoroknak még ezt a hármas turnust sem tudta kiállítani s épen a főszerkesztő nevének helye azóta is üresen tátongott a lap homlokán. Ilyen körülmények között, — többoldalú elfoglaltságom ellenére, sem térhettem ki az Egri KereizténySajtőizövetkezet azon megtisztelő felhívása elől, hogy a lap szellemi irányítását magamra vállaljam. A rombolás és széthúzás szellemével szemben annak a teremtő munkának akarom útját egyengetni, mely a a nagy nemzeti megújhodás érdekében minden értékes erő ősz- szefogására törekszik s mely a személyi ellentétek bppáliáifőlé emelkedve az ezeréves hagyományok kultuszában, a testvéri együttérzésnek és az áldozat- készség szellemének általánossá tételében és nagyra növelésében látja az erkölcsi és területi integritás kulcsát. Hiszem, hogy városunkban, a sok vihart ó* még több személyes torzsolkodást látott, tipikusan magyar végvárban, az azonos világnézeti alapon álló lelkek mélyén elevenen él a becsületes koalició vágya s boldog volnék, ha a konstruktiv erők együttműködését — egyébként rövid időtartamúnak szánt — újságírói tevékenyiégem során hathatósan előmozdíthatnám. Vállalkozásom ugyanis, magától értetődően, ideiglenes természetű. Csak addig maradok helyemen, még a Sajtőszövetkezet- nek a főszerkesztőül alkalmas embert megtalálnia sikerűi. Eger, 1925. január 24. A sskat emlegetett villamos vasutak ügyében az Egri Népújság városunk legtöbb vezető férfiét meghallgatta. — Bárány Géza ny. városi főmérnök, a Városfejlesztő R. T. vezérigazgatója, a következő érdekes hozzászólást tette munkatársunk előtt: A dologgal voltaképpen nem is volna érdemes foglalkozni, mert vasutat megcsonkított országunkban belátható időn belül építeni akkor,*amidőn az államvasút is csak úgy képes az óriási forgalmú Győr—Hegyeshalom szakaszán második vágányt kiépíteni, hogy más csökkeni forgalmú szakaszról szedi fel a vágányt az építkezés céljára, — nem lehet. Annak az elhitetésé- hez pedig, hogy a külföldi tőke jő elhelyezkedés céljából éppen Pétervásárának Budapesttel való összeköttetését várja — nagy naivság kell. Hogy azután végül egy absolute nem jövedelmező pályát összekössenek szép izőra egy igen nehéz vonalvezetésű szakasszal (Verpelát—Eger) csak azért, hogy szegény városunkat is bekapcsolás ebbe a hálózatba, ez meg éppen a mesék országába tartozik. Egyetlen indok sem áll meg jelenleg a vasútépítés szükségessége mellett, amelyet az ügy mozgatói felhoznak. Ezen a vonalon megfelelő teherforgalmat várni nem lehet, ózdnak ugyanis nem 80 ezer vsggon évi forgalma gravitál erre, nanem legfeljebb ennek tized része. Hogy ez így van, azt hiteles helyről szerzett adataimmal bárkinek bebizonyíthatom. Hogy a vasútra a Pátervására környékén majd feltárandó szénbányák miatt van szükség, ezt nem lehet elhitetni azokkal, akik tudják, hogy a szén-konjunktura a legközelebbi világháborúig meghalt. Arra sincs pénz és belátható időn belül nem lesz, hogy a gombamődra keletkezett szénbányák üzemét fenntarthassák, honnót legyen akkor új bányák nyitására, amelyek megint csak gyenge kalorikus értékű olyan szeneket adhatnak, amelyek a drága vicinális fuvarbért nem bírják ki. Az szerintem nem elég forgalom egy építendő vasút számára, hogy majd a felső vidék iskolás gyerekei, azok szülői és általában az igen gyér lakosságú és iparban teljesen szegény palócvidék ezen a vonaton fog Egerbe és Gyöngyösre járni. Hogy pedig a Rimamurányi R. T -nak nem ez az öiszeköttetós, hanem a Nádasd—Mátraballa közötti kell, azt felesleges magyarázói azoknak, akik tudják, hogy az ózdi gyár a cseh megszállás miatt elvesztette összeköttetését Salgótarjánnal, amire pedig feltétlen szüksége van. Ezt mutatja az a körülmény is, hogy ezen itt jelzett összekötő vonal létesítése érdekében a nevezett vállalat tényleg dolgozott is. Most ez is elmaradt bizonytalan időre, mert hiszen az ózd—Nádasdi gyártelepek egy harmadrészre redukált üzemmel dolgoznak. Végül Gs. y. s. urat kell figyelmeztetnem, hogy amikor vasutját védi ne vádoljon meg olyanokat, akik azt egyáltalán nem érdemlik meg. Vonatkozik ez arra, hogy szerinte az egri mértékadó körök a putnoki vasút építésénél nem állottak a talpukra. Ezt mi egriek kikérjük megunknak. Hiszen Eger már a kilencvenes években kidolgoztatott egy tervet a nádasdi összeköttetésről. Mikor azután jött a csehi kőszénbánya és Vessely. Eger akkor is Ja nádasdi kapcsolást akarta. De mivel a vasútépítéshez a pénzt mégis csak Vessely adta, akinek Szilvásra kellett a vasút, sjezen- kivül gróf Serényi a putnoki földbirtokos, akkori államtitkár, gedig a Putnokkal való összeköttetést akarta, ennyi hatalommal szemben Eger város gyenge volt akaratának keresztülvitelére, Még örülnünk kellett, hogy gróf Serényi a putnoki kapcsolatot akarta inkább, mert ha a Vadnán keresztüli összeköttetés létesül Sajőszentpéterre, akkor ez a felső vidék Miskolchoz való közelsége következtéken teljesen elvesz Egerre nézve. Nem szeretném, ha a vasútépítés szorgalmazói szerény észrevételemet gáncsosbodásnak vennék, de szükeégesnek tariot- tam mindezeket a közönség fel- világosífáea végett előadni. Hiszen azon, hogy vasút egyáltalában épül mindnyájunknak örülnünk kell, habár ez a vasút egyenesen városunknak érdeke ellen van is. Mert hiába szólalnánk fel mi egy olyan vasútépítés ellen, amelynek szükségességét a helyi és forgalmi viszonyok kívánják, mert az a mi minden ellenzésünk dacára is létesülni fog. Arra azonban semmi körülmények között se számítsunk, hogy városunkat Verpelétiéi ösz- szekötve kapcsolják bele ebbe a vonalba, mert ezen a terepen át vasutat építeni igen nehéz és nagyon költséges feladat. Ez a vasút igen nagy áldozatokat követelne Eger városától, ezt meghoznia egyáltalán nem szabad, mert a vonal kiépülése esetén sem nyerünk vele semmit. Miért menjek én vicinálison Verpelétre, onnét Gyöngyösön át Hatvanba akkor, amidőn sokkal rövidebb utón már Füzesabonynál megkapom a fővonalat. Ezzel szemben ugyan a vasút tervezői azt állítják, hogy a vonal majd valamikor el*ő- rendű ős villamos vontatásra berendezett lesz, de azt hiszem ez meg éppen olyan ábránd, amelyet nekik maguknak sem szabad belátható időnbelül komolyan venni. cxauj BäraS Tüntetés az ántánt-misszió ellen. Pécsről jelentik, hogy ott ma reggel, mikor az ántánt katonai ellenőrző bizottság autója elindult, az utcán járókelők ipontán tüntetést rendeztek a misszió ellen. Az autóban ülő ántánttisztek- nek nem történt semmi bajuk. Mikor az autó visszatért, a hatóság sajnálkozását fejezte ki a tüntetés fölött. sarai SSS3SK ksme2S3 as canes essa sa Kié lesz a Kóburgok felvidéki vagyona ? Prágából jelentik: A koalíciós pártok tizes bizottsága ma foglalkozott többi között a Kőbur- gok felvidéki milliós vagyonának sorsával. Az óriási vagyonért nem csupán a németországi Kő- burgok harcolnak, hanem a bolgár ág is. Tegnap Bulgáriából Prágába érkezett Cirill herceg, aki a bolgár ág jogait akarja érvényesíteni.
