Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-01-24 / 19. szám

Ára 2000, vasárnap 2500 korona. * Előfizetési díj postai szállítással igg hóra . 40.000 K | Égés* és lélévl elóllzetést Slegfledévre 120.000 K I nem logsdank el. ---­E ger, 1925 január 24. szombat. XLII évf. 19 sz. POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség: Eger, Líceum, kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. A legnehezebb napok. Néhány éve mindennap azt mondtuk magunkban : No, ez már a legalsó foka, a Közgazdasági lejtőnek, ennél lejebb már nem juthatunk, a helyzet már csak javulhat, j,minthogy tovább nem rosszabbodhat. És láttuk, hogy csalódtunk ős csalódunk, mert amint tapasztaltuk, még a leg­rosszabb viszonyokra is követ­kezhetnek annál is rosszabb vi­szonyok. Ma megint azt mondhatnánk ha kis gazdasági számvetést’ csinálunk, hogy ezek a legnehe­zebb napok és ha még fezeket megűsszuk, akkor azután való­ban jobb helyzet következik. É a egyszer igazunk lesz. Mint ahogy igaza lett annak is jegyszer, aki a háború kezdetétől mindig azt felelte, ha kérdezték tőle: »mikor lesz már vége a háborúnak?« hogy «két hónap múlva«. Hisz’ volt egy nap, amelytől számítva igazán két hónap telt el a há­ború végéig. Kívánjuk, hogy egyszer már azoknak is igazuk legyen, akik azt mondják, hogy ennél rosz- szabb már nsm következhetik. Egy hetivásár, egy kis látoga­tás az üzletekben, ijesztőbb ké­pet fest közgazdasági helyze­tünkről, mint Verescsagin a há­borúról. Az ipar pang, halódik. A ke­reskedők ásítoznak, regényeket olvasnak apuitok mögött. A szől­ősgazda borvevőr8 vár hiába. A tisztviselő és a munkás, mint valami szemkápráztató cirkuszi mutatványra, úgy néz a kenyér, a liszt, a cukor és minden élelmi­szer naponként ismétlődd magas ugrási mutatványaira, melyeket csak a szemével tud követni, de zsebével nem, mert az lyukas és üres. A mezőgazdaság, mint fuldokló a levegő után, úgy kapkod min­denfelé hitelért. De a hitel helyett csak anké­tek jönnek, tanácskozások, ter- vezgetések. Ez is olyan már mint a tisztviselők államsegélye, fizetésjavitása, előleg kölcsöne : mindennap írnak róla, de a köz­alkalmazottak csak az újságban látják az előleget, mert a mar­kukba még egy krajcár sem ju­tott belőle. Már vannak olyan kereskedők, akik a nagy üzlet pangás miatt moratorium kérésére gondolnak. Az iparosok nemcsak az adó, de még a forgalmi adó kötele­zettségeteknek sem tudnak ele­get tenni. Azt mondják : Már minden jó lett volna. Stabil volt a koro­nánk, fjavult a közgazdasági helyzetünk, közeledtünk a nor­mális viszonyok felé. És egy­szer csak elkezdett emelkedni a búza ára. Miért emelkedik j hatszázezer fölé a búza ára, mikor szt mond­ják, hogy még az amerikai búzát A nemzetgyűlés mai ülését 3/4ll órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az ülés megnyitása után áttérnek a költségvetés tár­gyalására. Hoyos Miksa gróf ráműtat arra, hogy a koronánk 'stabili- zálása egyik legfőbb eredménye a kormányzati intézkedéseknek, — A korona stabilizálását más­ként, mint külföldi kölcsönnel, nem lehetett elérni. — Foglalkozik ezután avval a váddal, amely azt állítja, hogy a földbirtok, [különösen a nagy­birtok, nem fizet adót. Konkrét adatokkal bizonyítja, hogy a nagybirtok óriási adót fizet, a- mellett rengeteg földet le kellett adni vagyonváltság címén. Kü­lönben ez is nagy katasztrófába helyzetbekerül még egy az elmúlt évhez hasonló rossz termés ese­Budapestről jelentik : A ma­gyar városokat a háború aka­dályozta meg abban, hogy meg­valósítsák azt a programmot, amelyet városfejlesztési és kul- turhigieniai szempontból ki­tűztek. A magyar városok állandó jellegű szervezete, a városok kongresszusa közvetlenül a há­ború befejezése után elhatározta, hogy a szükséges építkezések is idehozhatjuk ennyi pénzért? Azért, mert mi agrár-állam vagyunk. Csődök, bukások egész tömege szemünk előtt. Már nemcsak a könnyelmű egzisztenciák mennek tönkre. Már oda jutottunk, hogy az áradatot jó volna megállítani. Egy bizonyos: Ha a leron­gyolt középosztályt talpraállíta­nák, megélénkülne hazánkban a kereskedelem, az ipar és ennek nem vallaná kárát a mezőgazda­ság sem. Meddig megyünk még lefelé ? Mikor lesz már igaz, hogy sor- Bunk rosszabb már nem lehet? tén.Öeszeroppan és tönkremegy. A forgalmi adót antiszociálisnak tartja, mert lázítő hatása van. — Örül annak, hogy a pénz­ügyminiszter a forgalmi adó te­rén lényeges könnyítéseket kíván életbe léptetni. A mezőgazdasági hitei sürgős megoldását kéri. A pénzügyminiszter kövessen el mindent, hogy a külföldi tőke belekapcsolódjék a mezőgazda­ságba. A 600.000 koronás búza­ár magas és a gazdákra is káros hatással van, mert a rossz ter­més miatt a gazdák maguk is kénytelenek búzát venni. — Végül az öaszeférhetetlen- ségi törvény és a numerus clau­sus revízióját követeli. A javas­latot elfogadja. Beck Lajos szólal föl ezután. Beszéde elején sajnálatát fejezi ki, hogy az ellenzék tekintélyes ré­sze távol maradt a tárgyalásokról. és berendezések keresztülvite­lére nagyarányú hitelakciót in­dít meg. A kommunális jövedelmek ugyanis már nem elégségesek arra, hogy nagy beruházó prog- rammoi lehessen végrehajtani, sót a bevételek a kiadásokat sem fedezik, úgy, hogy a mult I év közepéig az állam volt kény- ’ télén fa városok tisztviselőinek illetményeit részben fedezni. A háború alatt az utak meg­rongálódtak, a csatornavezeté­kek fölmondták a szolgálatot, ám nemcsak hogy ezek kijaví­tására nincs pénz, hanem a leg­minimálisabb újításokat sem tud­ják alkalmazni. Egerben péidául még ma sincs vízvezeték, de nincsen csatorná­zás sem: az elpusztult Gyöngyös újjáépítése sem fejeződött be az eredeti terveknek megfele­lően. Más megoldás nem kínálkozik tehát, mint hogy kölcsönt ve­gyenek fel vidéki városok, itt azonban szintén súlyos nehéz­ségek merültek fel. Miután az állam a szanálási törvény értel­mében nem vállalhat anyagi ga­ranciát, a hitelt nyújtó pénz­ügyi körök az összes városok egyetemleges garanciáját kötöt­ték ki. Ez a megoldási terv volt leg­tetszetősebb, amikor váratlanul néhány kivételesen tőkeerős és gazdaságilag jól megalapozott város kijelentette, hogy nem hajlandó anyagi felelŐGségetfjvál- lalni a többi szegényebb váro­sokért. Ez a maradi felfogás újból megakadályozta a ^vidéki váro­sok talpraállását, úgy hogya vá­rosok kongresszusa a pénzügy- miniszter sürgős közbelépését kérte azzal az indokolással, hogy ha belátható időn belül nem ad­nak módot a városok újjáépíté­sére, úgy számolni kell az elha­nyagolt városok további sulyoe visszaesésével. Értesülésünk sze­rint, a pénzügyminiszter csakis erkölcsi garancia nyújtására vál­lalkozik, amit a hitelnyújtók haj­landók is elfogadni. Most ezen az alapon folytatódnak a tanács­kozások és ha megegyezés sike­rül, akkor rövidesen megk dődnek a vidéki városok re strubciős munkálatai. A februári nr részletekben is h? Budapes4 jóléti nr niszter arra kp Hoyos Miksa gróf a nagybirtok adójáról. Antiszociálisnak tartja a forgalmi adót. Budapest, 1925. január 23. » Rövidesen megkezdik a vidéki városok rekonstrukciós munkálatait. Kedvező mederben folynak a kölcsöntárgyalások.

Next

/
Thumbnails
Contents