Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-01-03 / 2. szám

EGRI NÉPÚJSÁG 1925 január 3 4 Engedély nélkül tilos a mellék­telefonállomások felszerelése. Budapest, M.T.I. Az utóbbi idő­ben többször elófordúlt, hogy e- gyes távbeszélő előfizetők a bir- tokukbanlévő telefonállomásokra önhatalmúan külön mellék ké­szülékeket szereltettek fel. Mint­hogy a távbeszélő előfizető állo­mások használatának feltételeit tartalmazó távbeszélő szabályzat határozmányai és a belépés al­kalmával jogérvényesen aláirt kötelező nyilatkozatban vállalt kötelezettség szerint az előfize­tők a távbeszélő készülékeken önhatalmúan változásokat nem eszközöltethetnek, a távíró- és távbeszélő igazgatóság ezután is felhívja az érdekeltek figyelmét, hogy minden változást az igaz­gatóságtól kell kérnie, mert ellen­kező esetben az igazgatóság az üzletszabályzat értelmében a táv­beszélő állomást kikapcsolja és véglegesen leszerelteti. A gazdasági krízis a borpiacra is kiterjedt. A Borászati Lapok Írja : A karácsonyi ünnepak nem hoz­ták meg a várva-várt áremelke­dést. A fogyasztóhoz inkább a kereskedelmi készletek kerültek, mig a termelőktől kevés vásárlás történt. A pillanatnyi pénzszűke séglet sok termelőt arra ösztö­kélt, hogy áron alul is megváljon borától. Ilyen olcsóbb eladások az egész országban előfordultak és az igy elkelt borok 8—9000 koronán is cseréltek gazdát.Hogy -ezek a vásárlások nem tükrözik vissza a valódi értéket, az ter­mészetéé és a kényszereladások­ból legföljebb csak arra lehet következtetni, hogy a pénzszűke erősebben érezhető is, hogy a gazdasági krizis immáron a bor­piacra is kiterjedt erősebben. Megnyugtatőiag hat az a kö­rülmény, hogy az utolsó napok­ban a külföldről (olasz és francia piac) magasabb árakat jeleznek. Tekintettel arra, hogy ezeknek befolyása mind erősebb és erő­sebb lesz, ezen áremelkedések és szilárdabb üzleti tevékenységek nálunk sem maradhatnak hatás nőikül. A nyugati államok ked­vező kereskedelmi szerződései előmozdítják ezen államok köny- nyebb borelhelyezéseit főleg az északi államokba és így ezeknek nagyobb kereslete biztosítva lé­vén a mi boraink ős szilárdab­ban fognak állni. Az olasz é francia borok Lengyel, Finn- és Németországfelé élvezik majd a kedvezményes vámtételeket, tehát kilátásunk van arra, hogy a mi közvetlen szomszédaink piacait kevéabbé fogják erőszakolni és igy mi boraink is kelendőbbek lesznek, addig is, mig nekünk is sikerül kedvező kereskedelmi szerződéseket kötni a többi ál­lammal. Forgalmiadé, kisipari hitel és költségvetés. Uj szakcsoportok alakítása a miskolci Kereskedelmi és Ipar­kamarában. — Az 1924. évi utolsó teljes ülés (Az Egri Népújság tudósítójától.) A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara december 29-én tar­totta meg utolsó teljes ülését. Az elnöki és titkári jelentések előterjesztése után behatóan fog­lalkozott az ülés a magánalkalmazoitak szolgá­lati viszonyát szabályozó tör­vénytervezettel, melyet általánosságban öröm­mel üdvözölt, miután a magán­alkalmazottak jogviszonyát is érintő kérdéseknek egységes és annak minden ágára kiterjedő kimerítő szabályozása megfogja szüntetni vagy legalább is csök­kenteni fogja az eddigi hiányos rendelkezések következtében tá­madt állandó jogvitákat és pe­reket. A tervezetet a teljes ülés Holesch titkár előadásában pont­ról pontra alaposan megvitatta s az előkészítő szakosztályülé­sek észrevételei alapján annak egyes, a szolgálati szerződésre* az őgynöki jutalékra, a próba­idő tartamára ős a szolgálati viszony felmondására vonatkozó s a munkaadókra nézve hátrá­nyos rendelkezései tekintetében megfelelő módosításokat tart szükségesnek. A forgalmi adó reformjának előkészítése ügyében a teljesülés ragaszko­dik az érdekeltség ama követe­léséhez, hogy a forgalmi adónak jelenlegi, az adózó kereskedő ás iparos közönségre nézve sérel­mes ős zaklató s magára az ál­lamkincstárra sem előnyös rend­szere, gyökeresen átszerveztes- sék s ismételten amellett foglal állást, hogy a reform a jól be­vált osztrák rendszer alapján az ügyletenkénti megadóztatás he­lyett a behozatalnál és a terme­lés helyén való adólerovás el­rendelésével hajtassák végre. Örömmel veszi tudomásul a teljesülés a pénzügyminiszter ama szándékát, hogy a fennálló adórendszer elleni panaszokat sorozatos szakértekezleteken kí­vánja letárgyalni, mely szakér­tekezletre a vidéki kamarák is meghívást nyernek. A vidéki husiparosok azon kívánságát, hogy munka­szüneti napokon, a nyári hóna­pokon reggel 6 órától délelőtt 10 óráig alkalmazottaik foglal koztatása mellett árusíthassanak, a teljes ülés magáévá tette s ilyen értelemben fog a kereske­delmi miniszternek előterjesztést tenni. A kereskedelmi és ipari hitel kérdésében a teljes ülés külön­böző módozatokat és javaslato­kat vitatott meg, amelyek a hitel olcsóbbá tételére vezethetnek. A hitelélet terén ugyan a lassú javulás örvendetes jelei észlel­hetők, a normális hitelviszonyok útjában azonban még sok aka­dály áll, amelyeket le kell küz­deni. Ilyen többek között a je­lenlegi magas váltőbélyegilleték, amely a békeilletéket ma sok­szorosan felülmúlja s ugyancsak a hitel drágaságát fokozza. Ok­vetlenül szükséges tehát ennek a megfelelő mértékre való le­szállítása. Mérséklendő továbbá a kisipari hitel 22 és fél, illető­leg 24 és fél százalékos kamat­lába, mert a kisipar a hitelt ily magas kamatláb mellett nem képes igénybe venni. Megdrágítj a a kisipari hitelt az ennek kap­csán foganatosított betáblázások- nál fizetendő 4%-os bskebelezési illeték is, amelynek mellőzését fogja a Kamara kérni. Elhatározta továbbá az ülés, hogy újból nyomatékosan szor­galmazói fogja a kamarai válasz­tások elrendelését, mert még az 1913. évben ujjá-alakult Kamara tagjainak megbízatása már régen lejárt s a tagok száma elhalálo­zások, lemondás és más okok miatt annyira megfogyott, hogy a Kamara működése ennek foly­tán jelentékenyen meg van bé­nítva. Letárgyalta a teljes ülés a Kamara 1925. évi költség- vetését, amely hosszú idő után az első reális alapokra fektetett aranykoronás költségvetése a Kamarának. A kamarai illeté­kekből eredő bevételeket az álta­lános kereseti adóalap [(jövede lem) 0‘35°/#-ában, zagyis a kere­Eger, 1925. január 2. Szilveszter estéjén nyitották meg Eger legdélibb külvárosi részén, a Kőporoson, a Fischer- féle vendéglőt. A földmíves le­gények nagy számban sereg­lettek össze az új kocsmában és vidám borozgatás, nőtázás köz­ben búcsúztatták az ó-esztendőt. Úgy látszik, hogy az ó esztendő utolsó napján akartak leszámolni egymással a haragosok is, mert a kocsma és környéke véres hadszíntérhez [hasonlított az éj­szakai órákban. Nem verekedés, de valósággal háború folyt itt bicska, sörös üveg, balta, konyhakés, meg egyéb modern harci eszközökkel. A mentőknek és az Irgalmas- rend fórfikőrházának sűrűn seti adó 7%-óban ős a társulati adó 7%-ában megállapított ille­tékkulcs mellett állítja be az előirányzatba. A Kamara nagyobb áldozatokat kíván hozni a kamarai kerület iparfejlesztő és ezociális érdekei­nek támogatására. E célokra a jövő évi költségvetésében 8800 aranykoronát irányoz elő. Ebből az összegből tekintélyes részt kíván juttatni elsősorban iparos- tanoncotthonok támogatására és pedig mindenekelőtt Miskolcon, mint a kamarai kerület legna­gyobb ipari gócpontján létesí­tendő tanoncoithon [céljára 3000 aranykoronát. [Az iparostanonc otthonok létesítését felkaroló ak­ciót azonban a Kamara kerületé­nek egyéb alkalmas ipari góc­pontjain elsősorban Hevesvár­megyében is megindítani kívánja, mely célra kb. 2000 aranykorona áll még a Kamara rendelkezésére. A kereskedő és iparos ifjúság szakismereteinek gyarapítása céljából a Kamara előterjesztést fog tenni a kereskedelmi mi­niszternek az állami utazási ösz­töndíjak újból való engedélye­zése iránt, amelyeket a kereske­delmi miniszter annak idején a kereskedő és iparos ifjak kül­földi tanulmányújának támoga­tására rendszeresített. Elhatározta a teljes ülés, hogy a különböző gazdasági szakkér­déseknek alapos előkészítése céljából a kamarában a már korábban elhatározott kézmű­ipari szakcsoport mellett még külön nagyipari, belkereske­delmi, kiikereskedelmi, szociál­politikai, pénzügyi és adóügyi szakcsoportokat alakit, amelyek a Kamarán kívül álló szakem­berek bevonásával a kamara véleményező szerveiként fognak működni. akadt dolga Szilveszter éjsza­káján. A kőporosi frontról és a szil­veszter-éjszakai események lefo­lyásáról a kővetkezőket jelenti kiküldött tudő»ítónk: Szilveszter éjszakáján a kő­poroson lévő Fischer-féle ven­déglőben mulattak Kiss János, Zahorecz Mihály, Kálmán Mi­hály, Gsirmaz Jenő ős Liptai (paja) Ferenc. Mulatás közben összeszóllalkoztak. — Szóváltás közben Kiss János hátbaszúrta Zahorecz Mihályt, Kálmán Mi­hály erre Kiss Jáno*t egy sörös üveggel fejbe vágta. Ugyanekkor Cíirmaz Jenő baltával derékon- vágta Kiss Jánost. Kiss János elment és bekötöztett% sebeit. Azután konyhakést vett magá­<mnm» «-HMM mmm» Korcsma-nyitás négy súlyos sebesülttel. Beköföztette sebeit, azután egy konyhakéssel visszament a korcsmába es leszúrta haragosát az egyik verekedő. Két véres verekedés volt ugyanabban a korcsmában egy estén.

Next

/
Thumbnails
Contents