Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-01-21 / 16. szám
Ára 2000, vasárnap 3000 korona. Eger, 1925 január 21. szerda. XIII évf. 16 sz. Előfizetési díj posts! szállítással Saa höra . 45.000 K | Egész és félévi előfizetést Meggedevre 120.000 K ' nem fogadónk el. ---P OLITI&ÄI NÄPILÄP Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Az általános titkos. Ez a jelszó egyszer már aláásta az országot. Az általános, titkos, községenként!, nőkre is kiterjesztett választójog egyszer már megmutatta következményét: az utca uralmát, a demagógia diktatúráját. És most újból az «általános titkos» követelésétől visszhangzik a pesti politika, a liberális és a baloldali sajtó. Ez a kérdés sokkal nagyobb vizet zavar fel, mint érdemes. Minek a nagy lárma, minek a nagy hűhó, minek a népbolon- dítás az »általános titkos« hangoztatásával? Azok, akik most ezzel akarnak népszerűséget szerezni, maguk is nagyon jól tudják, hogy az általános titkos semmi boldogságot nem adhat a szegény országnak, de még azt a csekély erejét is szétforgácsolja, melyet az utóbbi évek alatt nagynehezen valahogy ösz- szeszedtünk. Senkieem akadhat ebben az országban, aki valakinek megérdemelt jogát megtagadná. Ki érdemel azonban jogot ? Az, aki kötelességét teljesiti. A haza, az állam, nem adhat másnak jogot magával szemben, csak ennak, aki jő ás rossz ^időkben teljesíti kötelességét iránta. Magyarország most van abban a helyzetben, hogy népe hatalmas lendülettel elindult a kultúra útján. Még nem rég kezdődött meg az iskolánkivűli népművelés, még nem régen fogtunk hozzá a nemzeti erők egyesítésének és kifejlesztésének nagy munkájához. Még tanulnunk kell és főképen okulnunk kell a múltból. Nem a reakció mellé akarunk ezzel állani, bár elismerjük, bogy a reakció a történtek után jogos és indokolt volt. Csak azt akarjuk hangsúlyozni, hogy azokat az elemeket, amelyek nem mutatkoztak éretteknek a reájuk ruházott jogokra, azokat az elemeket, amelyek visszaéltek jogaikkal vagy megengedték, hogy mások éljenek visza; azokat az elemeket, akik már a háború előtt is «általános titkossal» akarták az országot boldogítani és mikor kezükbe jutott a hatalom, a nemzet teste ellen fordították a fegyvert; ezeket az elemeket igazán senki nem kívánja vissza. Már pedig ezeknek visszahozá- sát akarja az általános titkos. Ne üljünk azonban fel a jelszavaknak. Bölcs törvény csak annak adhat jogokat, aki megérdemli és akar is tud is vele élni a nemzet egyetemes érdekeinek előmozdítására. A Ház felfüggesztette a kitiltásokat. A hadikölcsönök valorizálását kérik a kormánytól. — A költség- vetési törvényjavaslat tárgyalása. Budapest, 1925. január 20. A nemzetgyűlés mai ülését féltizenegy órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Elnöki bejelentése során elmondotta, hogy a tegnapi ülésen nem jelenhetett meg, ezért csak most válaszolhat Rassay Károly képviselőnek a kitiltás ügyében. A nemzetgyűlés karácsonyi és újévi szünete alatt a Ház tanácskozási rendjét biztosító pártközi béke érdekében nem jött létre közeledés. Az elnök által kezdeményezett pártközi konferencia eredménytelen maradt. Elnöki kötelességének tartja, hogy mindent megtegyem a béke érdekében és éljen a házszabályokban biztosított jogával, hogy a Házból kizárt képviselők egy részének kizárási ideje megrövidítésére javaslatot tegyen. Teszi ezt azért is, mert a nemzetgyűlés tagjainak egy része túl szigorúnak találták ezt a büntetést. Javasolja, hogy a holnapi nappal a Ház függessze fel azoknak a képviselőknek a kitiltását, akiknek kitiltási ideje még nem járt le. A Ház a javaslatot elfogadja. Ezután áttérnek a költségvetési törvényjavaslat tárgyalására. Temesváry Imre a költségvetés főelőadója hosszasan foglalkozik a szanálási akció eredményével, majd a tisztviselő kérdésről szól és megemlíti, hogy 98,644 nyug- nijás van az országban. Majd ismerteti a költségvetés egyes részleteit, Kijelenti, hogy a költségvetés teljesen alkalmas arra, hogy ennek az alapján az országot talpraállítsák és a külföld bizalmát megszilárdítsák az ország [pénzügye iránt. Végül a pénzügyi bizottságban elfogadott indítványokat ismerteti és arra kéri a nemzetgyűlést, hogy a javaslatot, úgy általánosságban, mint részleteiben fogadja el. (Általános helyeslés.) Reich Richárd a következő felszólaló. Néhány sérelemre akar rámutatni, amelyek orvoslását kéri a kormánytól. Mindenek előtt sürgeti a hadikölcsön- kötvények valorizációját. Határozati javaslatot nyújt be. Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy még ez év első felében nyújtson be törvényjavaslatot a hadikölcsön kötvények valorizációja tárgyában. A hitel kérdéssel foglalkozva olyan kormányintézkedést kér, hogy mindenki megszerezhesse magának a szükséges hitelt. A forgalmi adóval kapcsolatban a jutalék rendszer megszüntetését kívánja. Foglalkozik a balatoni fürdőkkel. Felhívja a fürdőtulajdonosokat is, hogy ne kérjenek olyan magas árakat, amit a közönség nem tud megadni. •»#9 <aw«arw tmum Schandl Károlyföldmivelésügyi államtitkár nyilatkozata a tavaszi vetömaghitelakcióról, a gabonavámok felfüggesztéséről, búzakészletünkről és a búzaalapról. Budapestről jelentik : A földmivelésügyi minisztérium tavaszi vetömaghitelakciőjáről, továbbá a behozatali vám esetleges felfüggesztéséről Schandl Károly földmivelésügyi államtitkár a következő nyilatkozatot tette. A tavaszi vetőmag-hitel-akciő ugyanolyan lesz, mint az őszi vetőmag-hitel-akciő volt és azt is a Központi Hitelszövetkezet fiókjainál jegyezhetik a községek. Az akció árpára és zabra vonatkozik száz holdon aluli birtokosok részére. Ha azonban a készlet elegendő lesz, a száz holdon felülieket is részesítik benne. A búza drágúlása világjelenség, ez ellen kormány-intézkedésekkel védekezni nem lehet. A magyar búza elérte az amerikai import-paritást. További drágulástól tehát jnem kell tartani. Ha a közmegnyugvást így el lehet érni, a kormány a vámok felfüggesztésével is foglalkozik. Ez azonban nem vezetne eredményre, mert a búza csak akkor lehetne olcsóbb, ha olcsóbban lehetne termelni. Itt tehát szükséges volna a magas ipari vámok felfüggesztése is. Attól nem kell tartani, hogy az ország gabonakészlete kifogy. Két-három millió métermázsa bűzafölöilegünk még a múlt évről is vaD. Sokkal nagyobb dolog az, hogy a búza megszűnt értékmérő lenni. A haszonbérek nagyrésze búzaalapon van kikötve és nagyon sok kishaszon- bérlő ment már tönkre a búza drágulása miatt. Kénytelenek foglalkozni azzal a gondolattal, hogy nem kellene-e áttérni a haszonbérleteknél is búza helyett az arany értékmérőre. A valorizációs törvényjavaslat. Budapestről jelentik : A kormány valorizációs törvényjavaslata elsősorban a nyugellátás és a nyugdíj valorizálását foglalja magában, mellyel számos igazságtalanságot akarnak kiküszöbölni. A törvényjavaslat elrendeli a hozomány és örökség velorizá- lását is. Azt is magában foglalja a javaslat, hogy a valorizációs őrvényt nem lehet alkalmazni olyan, pénztartozásokra melyek a törvény élotbelépése előtt már megszűntek. „Európa gazdasági élete csak akkor fog megjavulni ha a vámrendszert teljesen megszüntetik." Bécsből jelentik: Nitti, volt olasz miniszterelnök egy bécsi lap tudósítója előtt a következőket mondotta: Nagyon fél attól, hogy Ausztria nehéz gazdasági helyzetben össze fog omlani. Európa gazdasági élete csak akkor fog javulni, ha a vámrendszert teljesen megszüntetik. Ha ő lenne az olasz kormány elnöke, akkor Olaszországban és [az Osztrák-magyar mo- nachiából alakult utóállamokban eltöröltetné a vámokat.
