Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-01-20 / 15. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. január 20 HHB A több mint kétszázötven vendégnek szinte repülő lelkesedéssel szolgálták föl magyar ruhás szép lányaink a párolgó, illatos teát a finomabbnál finomabb süteményekkel együtt. De alig várták, hogy a jóságos papáknak és mamáknak a megismételt adagokat asztalukra tegyék: elragadó jókedvükben maguk bon tották meg a fiatalság asztalait a táncteremben, hogy hullámzó táncukban ne csak a szem találjon örömet, hanem ők maguk is élvezői legyenek a művészi tánc ritmikájának. És ropták a táncot kivilágos kivirradtig. A hangulatos jókedv általános volt: a vendégek mind egy szálig együtt maradtak a pontosan megállapított záróráig, s miután a fiatalság úgy, mint a jókedvű mamák és papák tomboló lelkesedéssel járták végig az utolsó háromnegyed órás csárdást: végét vetik a zenének s hazamennek a legények. Nem csak a legények, hanem mindenki; csak a Mansz teaestélyének rendezői maradtak még a termekben és addig nem tértek nyugovóra, mig mindent rendbe nem hoztak a nagy mulatság után. Jól mulattunk ! A legszebb kritika a vendégség széloszlásakor nyilatkozott meg: »Mikor jövünk össze legközelebb? /« Barrikádok a városháza előtt. Amilyen jó hatást tesz az Egerbe reggel érkező idegenre a telt piac látása, hol a konyhára valókat minden idényben meglehet szerezni, ép oly visszatetszést szül, hogy a piac helye, a Kossuth tér, a délutáni órákban sem üres, hanem azt— különösen a városháza előtt — a sátor és asztalrészek, kosarak, ládák, gyékények s még ki tudja mi mindenfélékből összedobált torlaszok ékteleníúk el. Oiyan a tér képe a városháza előtt, mintha ostromállapot volna s ha a délután folyamán ott elhaladó idegen — mikor meglehetős kihalt a tér — nem látna ott egy-két nyugodtan áruló gyümölcsárust, azt bihetné, hogy azt a sok mindenféle lomot fedezékkészítés céljából dobálták össze s ha sötété« van, a lomhalmazból kinyúló seprünyélben fegyvercsövet sejthetne. De a naponta ott többször eljárók sem szokták meg eme a Dobó szobor környezetéhez se- hogysem illő képét a térnek. Itt- ott hallani, elejtett megjegyzéseket. Pedig nem is lenne olyan nehéz a dolgon segíteni. Egyszerűen el kellene tiltani, hogy ott ne rakhassák halomba ama dolgokat, minden árus a piaci árusítás elmúltával vigye haza a mi az övé. Igaz, hogy ez rajuk nézve kellemetlen volna, de hát előbbre való kell hogy legyen a közérdek. Már pedig a város szépítése az. A debreceni nagytemplom előtt pár éve a gyümölcsárusok különféle ízlés szerint összetákolt sátrai éktelenkedtek s egyszer csak eltűntek onnan s egy elég széles mellékutcában kaptak helyet. Miért ne tehetne ilyen takarítást Eger városa is! E dolgoknak naponta való elszállítása az árusoknak kiadást is okozna s valószínűleg inkább anyagi áldozatot is hoznának, csak hogy ne kelljen a távol fekvő lakásra vinni. Esetleg férő helyről is gondoskodhatna a város. Némi áldozattal a patak fölötti padlózatot, ott a hol hetipiacokon a gyümölcs és termény piac van, megkellene tovább hosszabbítani s külön helypénz ellenében ott engedni meg azok lerakását. Ha az sok pénzbe ^kerülne s így nem volna kivihető, akkor legalább úgy kellene rendelkezni, hogy eme dolgok az előbb ajánlott hely melletti kis köz patakfelőli oldalfala mellé rakassanak le úgy, hogy a Minorita rendház udvarától a kocsibejáratot el ne zárják. Ezen megoldás pénzbe sem kerülne, mielőbb végrehajtható lenne s a tér megtisztulna a nem oda való dolgoktól. Ez volna az első lépés a Kossuth tér rendezése érdekében, a második — a már többször han goztatott — a levegőt is rontó burgonya és káposzta dombok kitelepítése a belső vásártérre. i. #&&& ■*&)*£!*$$$$ A búza ára a nemzetgyűlés előtt. Szabó József keresztényszocialista képviselő interpellációja. — Mayer János földmivelésügyi miniszter válasza. — A kormány végső esetben a gabona-vámok felfüggesztésére is kész. Szabó József keresztény szocialista képviselő a mai nemzetgyűlésen interpellációt mondott. Interpellációjában kérdi a kormányt, van-e jtudomása a búza és evvel kapcsolatban a liszt és kenyér árak nagy arányú emelkedéséről. Kérdi számolt-e a kormány avval, hogy az általános drágaság mit fog maga után vonni. Kérdi, milyen intézkedéseket kíván a kormány tenni, a búza, kenyér és liszt-árak visz- szaszorítására. Tervez-e a kormány valamely intézkedést arra, hogy a köz- és imagán alkalmazottak vásárló erejét növelje. Szabó József ezután megindokolja interpellációját. Nem tartja indokoltnak a 500,000 K-ás búzaárat. A búza ára a békebeli húsz aranykoronával szemben negyven aranykorona értéket ért el. A búza árának emelkedésével együtt jár a többi szükségleti cikkek áremelkedése is. A kormánynak kötelessége foglalkozni evvel a kérdéssel. Arra kéri a földmivelésügyi minisztert, nyugtassa meg a fogyasztóközönséget. Tegyen meg minden lehetőt a búza árának csökkentése érdekében. Leghathatósabb volna, ha a kormány elrendelné a buzavá- mok felfüggesztését. Mayer János földmivelésügyi miniszter válaszában kijelenti: megérti, hogy a fogyasztó közönség körében nagy konsternáciőt kelt a búza árának emelkedése, de itt világjelenséggel állunk szemben. A jelenlegi helyzetben a kormány a búza árának alakulására befolyást nem tud gyakorolni. Az árak maximálásával nem érne célt. A kormány minden esetre foglalkozik ezzel a kérdéssel és minden lehetőt meg fog tenni. Ha az intézkedés nem járna sikerre], javasolni fogja a búzavámok felfüggesztését. Kéri a válasz tudomásul vételét. A nemzetgyűlés többsége a választ tudomásul veszi. Az ülés egy órakor véget ért. A pétervdsdrai vasútról. Irta: Sárfi József egri áliomástőnök. Ebben a tárgyban már több vélemény jelent meg az Egri Népújság hasábjain, de a következő legridegebb sorok a folyó hó 11-iki számban voltak olvashatóit: »Az egrieknek a maguk részéről jogosúltnak látszó kívánságát a vállalat jövedelmének és kivihetőségének veszélyezte- tése nélkül nem lehet teljesíteni.« E sorvkon megütközve, köte lességemnek tartom, hogy egy összefoglaló tájékoztatásomban reá mutassak ennek ellenkezőjére. Egernek jogos kívánsága, hogy föltétien bekapcsolódjék az építendő Hatvan—Pélervására— Nádasd—Ózdi első rangú villamos üzemű személy és teher forgalmú vasút-vonalba. Ez azonban nemcsak az egriek jogos kivhnsága, hanem az egész He- vesmegyéé, hogy székhelyével mindjobhan összetörjön. Sőt tovább megyek, az egész Csonka hazáé; hogy az Egernek megadott kultúr-vároa jellegében és áldásában a jó összeköttetés révén minél nagyobb sugárban, a vidék is részesülhessen. A »Vasúti és közlekedési közlönyének f. évi első számában foglalt 96281—924. rendelettel a Keglevich {Mártontfy) I. tervezető, a f. hó 2. számában pedig a 81960/994. rendelettel a Warga, Havas II. tervezetű vonal előmunkálati engedélyét a kereskedelmi magy. kir. minisztérium megadta. Az I. sz. terv iránya : Hatvan, Eciéd, Nagyréde, Gyöngyös, Abasár, Márkáz, Domoszló, Kis- nána, Verpelót, Felsőszenttnária, Sírok, Szajla, Pétervásár, Bükk- szenterzsébet, Tarnalelesz, Szt.- Domonkos, B.-Nádasd, Járdán- háza, Arlő, Hődoscsépány, Ózd. A II. sz. terv szerint: Hatvan, Hort, Atkár. Gyöngyöshalász, Gyöngyös, Sólymos, Parádfürdö, Párád, Bodony, Derecske, Péter- vására s folytatólag mint az I. tervezet. A II. sz. tervvel nem foglalkozom részletesen, mert nem tartom sem Hevesmegye, sem Eger szempontjából megfelelőnek. Vonala elején Inem kapcsol új községeket, hanem a meglévőknek biztosít második állomásokat, s Hevesmegye egy új községét Sólymost kapcsolná a forgalomba, míg a mátrai völgyek nyílásánál fekvő Abasár, Márkáz, Domoszló, Kisnána, tehát négy községet kizárná, holott ezek termeszed fekvésüknél fogva a mátrai kincsek gyűjtőhelyeként kínálkoznak jövendő vasúti állomásaikkal. Az I. sz. terv fentjeizett fővonalával egyidejűleg a) Sírok— Parádűveghuta b) Pétervásár— Istenmezeje—Salgótarján elágazások is tervbe vétettek, így a II. terv célját is felöleli é* c) a Verpelét—egri kapcsolódást helyezi kilátásba. Ha a vasúti tervezeteket vizsgálva, arra a következtetésre jutok, hogy az I. tervezetet, bár ez fedi legjobban az összes érdekeket, Eger szempontjából némileg módosítani kellene a nélkül, hogy a vállalatot a fent említett f. hó 11-iki Egri Népújságban jelzett veszélynek ki- tennénk. Főszempontok a következők: 1) A Rimamurány Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság, mint az esetleges főrészvényesek egyike megkívánja, hogy ózd környéki gyártmányait a legrövidebb úton vihesse Budapestre. Ezzel a kívánsággal önként kiesik az ugyancsak felmerült azon egri óhajtás (Ringelhann csoport), hogy Nádasd Mónosbéllel köttessék össze s a jelzett árúk Egerig lekerülve, tehát hosszabb úton jussanak Budapestre. Ezért az Eger—putnoki vonal építésekor kellett volna az érdekelteknek
