Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-06-28 / 144. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. június 2 8 Dr. Schréter Zoltán munkája az egri földrengésről. Néhány nappal ezelőtt jelent meg, mint a »Földtani Közlöny« különlenyomata, Schréter Zoltán dr. osztálygeolőgus tanulmánya, mely ezt a szomorúan érdekes jelenséget ismerteti és magyarázza. Az értekezés 8 fejezetből áll, bevezetésként Eger és vidékének régi földrengéseit tárgyalja. Azután a »Földrengés és kiterjedése« c. fejezetben az ősz- szes adatok segítségével megállapítja a rengés területét és a különböző erősséggel megrázott öveket. A »Rengések időpontjaiban felsorolja az elő, fő ős utórengések idejét; mindezt igen nagyszámú szemtanú és megfigyelő adatai alapján. Legérdekesebb része tanulmányának az, amelyben a földrengést a geológiai szerkezettel hozza összefüggésbe. Tudvalevő, hogy a tüdős szerző Eger geológiájának legalaposabb kutatója és ismerője. 1923 ban ő dolgozta fel Eger ős környékének földtani viszonyait, 1923-ban pedig az egri langyosvizü források ismertetésével tűnt fel, mint úttörő a magyar geológiában. Ennyi előtanulmány után nyúlt az egri földrengés problémájának geológiai megoldásához. Szerinte a Bükkhegység töredezett s mélyre sülyedt részeinek röge lezökkent s ez okozta a rangért. A földrengés tehát hegyszerkezeti (tektonikus), mégpedig u. n. harántrengés volt, mert a legjobban megrázott terület a Bükk rétegeinek csapás irányára merőleges. Igen érdekes és megkapó az a feltevése, hogy kettős fészkű rengéssel állunk szemen. Az egyik fészek Egertől :issé délre, a másik Ostorostól kissé északnyugatra fekszik. Ezt abből következteti, hogy az utórengések Egerben és Ostoroson nem egyenletesen jelentkeztek, továbbá abbői, hogy Eger ős Ostcros nem fekszik ugyanazon törésvonal mentén. Jellemző, hogy bár a földrengést a Bükk valamelyik röge okozta, mégis maga a Bükk régi, karbon mészkövekből, homokkövekből, agyag- palákból, diabázokből és triasz- kori mészkövekből álló tömegével a földrengési hullámokat aiig érezte meg, geológus nyelven aszeizmikus szigetként »viselkedett. Az Eged tövében például alig volt észlelhető a föld mozgása. Ebből meg azt is következteti Schréter, hogy a földrengés fészkei csekély mélysé- güek s ezt a Földrengéstani Intézet számításai is megerősítik. A következő fejezetekben a megrázott terület helyiségeit veszi sorba és azokat a rombolásokat ismerteti, melyek geológiai szempontból nevezetesek. Majd áttér a rengést kisérő jelenségekre : a hangtüneményekre, a földön keletkezett repedésekre, források, kutak, főleg a hévvizek viselkedésére. Befejezésként a gyakorlat tanulságokat vonja le s rámutat azokra az elvekre, amelyeket szem előtt kell tartani az építkezéseknél, hogy sikerrel védekezhessünk a földrengések ellen. Tanulmányát néhány fénykép- felvétel és a saját geológiai felvételei alapján készült igen értékes térkép teszi szemléletessé. Schréter egész müvét a tüdős alapossága, tiszta látása és éles logikája jellemzi. A sok, igen különböző jellegű és értékű adatot szerencsés kézzel rendezi el és oly formában adja az olvasó elé, amely még a laikust is végig lebilincseli. Munkája iránt minden egrinek érdeklődnie kell. Beszerzését értékességét kivül az is ajánlja, hogy megvásárlója e csekély összeggel a Földtani Társulatnak, anyagi gondjain könnyít. A könyv az Egri Keresztény Sajtőszövetkezetben kapható. Dr. Bárány László. Eger város vagyoni helyzete. Úgy látszik, hogy a közönség, sőt a képviselőtestület igen tekintélyes része nincsen tudatában annak, hogy Eger város vagyoni helyzete a legkedvezőtlenebb. Alig van Magyarországon ki- sebb-nagyobb város, amelyik ha nagyobb vagyonnal nem is, de némi jövedelmező ingatlan-tulajdonnal ne rendelkezne; amely jövedelem a városi háztartás terheit lényegesen csökkenti. Nekünk egész vagyonunk úgyszólván az az 1000 hold kopár legelő, amelynek a gazdaközönség sajnos, alig veszi hasznát. Évtizedek óta gondozva, gyepesítve nem volt, teljesen kisült. Ezen 1000 holdból 300 hold másfőlőrai járásnyira van a várostól, a 700 hold félórái távolságra. Á legelőnek különben is alkalmatlan és távolfekvő 300 holdat szilvásnak és cseresznyésnek kellett volna már régen beállítani, ami igen tekintélyes jövedelmet- biztosítana a városnak akár a gyümölcs értékes! tésővel, akár pedig szeszfőzdénkben a lefűzésével. A közelfekvő 700 holdat, 4—5 év alatt 150 holdanként újra felszántva, gyepesítve legelőnek kellene biztosítani felerészben, a másik felét első kaszálás után a városi lovak takarmányszükségletét biztosítva, tavaszig szintén legelőül használni. Elvitathatatlan, hogy a gazdaközönségnek ezen a 700 holdon többszörösen jobb legelője volna, mint a mostani hasznavehetetlen kopár legelők. Ezen 1000 hold kopár legelőnkön kívül a városnak számításba vehető és jövedelmező ingatlana nincsen. Ami volt, azt eladtuk. Itt állunk a legkedvezőtlenebb vagyoni viszonyok között. Legértékesebb, felbecsülhetetlen vagyont érő fejedelmi ajándékot, kincset érő, gyógyhatású fürdőinket, ami Eger városának örök időkre biztosíthatő legnagyobb jövedelmi forrását képezte volna — fürdőszálloda,téli uszoda és egy népfürdő megépítésével; — érthetetlen, vétkes könnyelműséggel eladtuk — semmiért. Hiszem, hogy városát minden őszintén szerető polgára, aki kizárólag a város és közönsége érdekeit tartja szem előtt, segítségünkre lesz ezt a szerencsétlen lépést jőváteendő, fürdőinket a városnak visszaszerezni. Ily kedvezőtlen vagyoni viszonyok között nagyon természetesen a város szükségletének a fedezésére a különféle adónemekből befolyó jövedelmekre van utalva.tSzerencse, hogy városunk érseki és főkáptalani székhely s a már elviselhetetlen adóterhek igen tekintélyes részét ezek viselik. Hogy a város a tekintélyes jövedelmi források dacára sem képes szükségletét teljes egészében fedezni, azt a következő adatok igazolják: Évi jövedelmünk tekintélyesebb tételeit a következők képezik: Vágóhíd ........... — 300 millió V ásártéri felhajtás ős fentartási díjak _ 100 « Helypénzek ____ 600 « Fogyasztási, italadók 2000 Vigalmi adó — _ 200 Ingatlanátruházási ill. 100 Szálloda adó — __ 80 Forgalmi adó _ __1400 Városi pőtadő ......... 1000 « Kereseti adó ____ 1400 « Bér bevételek ____ 600 « Különfélékből mintegy 800 « korona. Az összes bevételek a legjobb esetben 8 7* —9 milliárdot tesznek ki az 50%-os pőtadőval együtt, úgy hogy a kiadási többletet számításba véve, ezek fedezéséről pótlólag kell gondoskodni. A bevételekkel szemben a váro3 folyó évi szükséglete mintegy 11 milliárdot tesz ki; számításba véve a tisztviselői fizetéseknek julius 1-től a 20%-os emelkedését is. Tisztviselőink eddig, sajnos a békebeli kétszeres megélhetési drágulás dacára a békebeli fizetésnek csak a 40—65% át kapták, a fizetés a békebeli megélhetési viszonyokhoz képest így is csak a 25%-át teszi ki a békebeli fizetésnek. A szükségletek természetesen fokozatosan emelkednek, ellenben a jövedelmek állandóan csökkennek. Ez a körülmény kényszerítette a várost arra, hogy legsürgősebb kötelezettségeinek —. részbeni fedezésére a pénzügy- miniszterhez fordúljon a második félévi forgalmi adő részesedésünk folyósítása iránt, amely összeget, 600 millió koronát meg is kaptuk. Ezen összegből kívánatos lett volna tartozásunkat kifizetni, de ez lehetetlen. Ugyanis a bevételi források most a legminimá- lisabbak s így nagyon természetesen a julius 1-én esedékes tisztviselői fizetések fedezésére 300 millió koronát keli biztosítani. A közmunkák kölcsönenek részbeni törlesztésére 200 millió koronát kell fordítani, 100 millió koronával pedig a Gazdasági Egyesülettől visszavett ,7 hold- nyi faiskola területét kell kifizetni. Tartozásunk nagyobb tételei a következők: Közmunkákért ____ 500 millió K észpénz tartozás_ 200 « Tűzoltósági felszerelés 600 < Gazd. Egyesületnek— 100 « Ezen négy tételnek, 1400 millió koronát kitevő összegén telül számításba véve az állandó jellegű átmeneti kisebb-nagyobb tételek összegeit^ tartozásaink közei 2 milliárdot tesznek ki, amely összeg törlesztésére a forgalmi adő előlegből, mindössze 300 millió koronát fordíthatunk. Miutezen adatokigazolják,adds- ságunk az van — bőven. Ezzel szemben jövedelmünk aránytalant kevés ahhoz, hogy kiadásainkat fedezhessük és kötelezettségeinknek eleget tehessünk. Itt van még a Balajthi-téle eset. 70—100 millió korona az ő visz- szaélésével a város nyakába szakadhat, ha talán nem is teljes egészében. Ezt is mi adófizetők fogjuk megfizetni. Igen nehéz anyagi gondokkal fogunk megküzdeni a második félévben különösen, ha számításba vesszük, hogy a forgalmi adő jövedelmét már felhasználtuk. Az adóbevételek, a kormánynak az adóbehajtásoknak . őszig terjedő felfüggesztésével a minimálisra zsugorodnak. Nem hagyhatunk figyelmen kivül egy igen fontos körülményt, az általános, állandóan romlandó gazdasági helyzetet sem, ami igen tekintélyes adő- veszteséget okoz úgy az államnak, mint a városnak is. A jő adóalanyok a gazdasági viszonyok rohamos leromlásával, továbbá az elviselhetetlen adóterhek következtében, különösen a kisiparban és kereskedelemben elvesznek, mert tönkremennek-
