Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-06-26 / 142. szám

Ára 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925. június 26. péntek. XLII évf. 142 sz. Előfizetési díj postai szállítással: egg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 POLITIEÄ! NÄPILÄP. Főszerkesztő: Í r. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. A nyugdíjasokért mikor, hogyan és minő társa­dalmi mozgalom fog megindulni?! A »kaparj kurta« elvére végre is nem lehet szociális politikát építeni, ■ az erő tekintetében legmostohábbsn állő réteget a közönyösség gesztusával sorsára hagyni nemcsak az “erkölcsökbe, de a jól felfogott önzésbe is be­leütköznék. A magyar társada­lom sok hangos osztálya és ér­dekcsoportja mellett csakugyan észrevétlenül és elhagyottan fog­nak-e tovább sorvadni azok, akik életük javát szentelték a közért való szolgálatnak ?! Állami életünkben napró-napra megújuló szívós versengés fo­lyik a társadalom különböző ré­tegei között, melyek egyrészről egymással szemben iparkodnak minél inkább domináló pozíció­hoz jutni, másrészről az állami támogatás öeztövéres koncából igyekeznek a lehetőségig jókora részt kikanyarítaní a maguk számára. A küzdelem első felét az érdekelt rétegek egymás kö­zött vívják s a saját erőviszo­nyaikon múlik annak kimenetele. A harc második része az állam­hatalom ellen folyik, mely a ren­delkezésére álló anyagi erők fogyatékos voltának tudatában szűkmarkúan szorongatja az anyagi érvényesülés eszközeit 3 míg az egyes társadalmi osz­tályokat szints-szinte magukra hagyni kényszerül, bizony inkább az őhhalál távoltartását, mint a megélhetés lehetővé tételét tekinti feladatául azok számára is, kik a termelésben való köz­vetlen részvételről lemondva, egész tevékenységünket a köz szolgálatára és zsoldjába állí­tották. A gazda is roskadozik a teher súlya alatt, a kereskedőnek is nehéz az élet, az iparos is vál­ságos helyzetben vergődik, a hivatalnok is görnyed az anyagi gondok reá nehezedő terhe alatt. Valamicskét többé-kevésbé min- deniken segít az állam, s ami ennél jóval fontosabb : önmagán valamiképen segíteni egyik is, másik is előbb vagy utóbb ké­pessé válik. A nyugdíjasnak a közösségért való munkában elapadt az élet­ereje s erőtlensége érzetében el­halkult a hangja. Önmagán segí­teni már nem képes, az illetékes tényezők méltó figyelmét hangos szóval magára irányítani sze­mérme tiltja. Az elfeledettség és magára hagyottság lészen-e hát az ő sorsa ? X. ÜMMMe 4»a#«®««*» A genfi eredmények Az indemnitási Budapest, junius 25. MTI. A nemzetgyűlés mßi ülését három­negyed tizenegy órakor nyitotta meg ScitOvszky Béla elnök. Az indemnitási javaslathoz Esztergályos János szól hozzá. Nagy hiba volt a kormánypárt részéről, hogy megakadályozta az ellenzéket a titkosságról sző­lő szakasznál a megfelelő kritika kifejtésében. Nemes Bertalan: Négy hétig egyfolytában beszéltek az álta­lános titkos választójogról. Esztergályos János: Meg kell szüntetni a forgalmi adót. A kis ipart is támogatni kell, mert kü­lönben elpusztul. Esztergályos János: Határozati javaslatot terjeszt elő a forgalmi adő, a kincstári haszonrészese­dés, a vámkezelési illetmények megszüntetése és az országos munkásbiztoiítő pénztár autonó­miájának visszaállítása tárgyá­ban. A javaslatot nem fogadja el. Tarnásy József: A kormány genfi tárgyalásainak eredményei­ről szól. Az eredmények közül a legjelentősebb a forgalmi adó­nak és a házhaszonrészesedés kulcsának leszállítása. .Nagy je­lentőségű eredmény a beruházá­sok céljaira rendelkezésre állő összeg is, e szerint a beruházási Programm megvalósítása alkal­mával az általános gazdasági érdekeket szem előtt kell tartani. Első sorban a kis- és középipar igényeit kell kielégíteni, mert ezek vannak a legsúlyosabb hely­zetben. A harmadik eredmény a köztisztviselői illetmények fel­emelése. Ez az eredmény a köz- tisztviselőkre nézve a legkisebb. A Népszövetség által engedélye­zett fizetésemelés annyit jelent, hogy rendszeresítik a február­ban megadott előleget, úgy hogy tulajdonképen a státus-rendezés céljaira biztosított 5%, ami a tisztviselők fizetés emelésénél pluszt jelenthet, az a közalkal­mazottak illetményeinél a béke­beli színvonalnak csak 42%-át a nemzetgyűlés előtt. javaslat vitája. biztosítja, 40%-os emelés esetén 'a békebeli színvonalnak 58 6%-át tenné. Határozati javaslatot nyújt be, mondja ki a nemzetgyűlés, hogy szükségesnek tartja a köztiszt­viselőknek az ország teherbíró képességének határain belül az eddiginél megfelelőbb összegben való megállapítását. Minthogy pedig a megfelelő státust csak a felesleges intézmények megszün­tetésével és az állami igazgatás egyszerűsítésével lehet biztosí­tani, utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a felesleges in­tézmények megszüntetése és az adminisztrációs egyesületek ér­dekében a szükséges intézkedé­seket tegye meg, továbbá a köz­alkalmazottak létszámcsökkenté­sét és a státusrendezését vigye keresztül és tegyen meg minden intézkedést, amely az elbocsá­tott közalkalmazottaknak más pályához való elhelyezkedését biztosítsa. Végül dolgozzon ki olyan ja­vaslatot, amely alkalmas az ál­lam nyugdij-terhainek biztosítá­sára. Az indemnitást elfogadja. Ausztria csatlakozása. Bécs, junius 25. MTJ. A bécsi lapok behatóan foglalkoznak Mataja külügyminiszter párisi utjával. A Neues Wiener Jour- nál ebből az alkalomból egy nyugati diplomata nyilatkozatát közli, aki többek között a követ­kezőket mondotta: Egészen vi­lágos, hogy Ausztria csatlako­zása Németországhoz e pillanat­ban teljes lehetetlenség. Német­ország ezzel nem is ért egyet, mert terveit ezidőszerint feltét­lenül keresztezné. Lehet, hogy később megtörténhet ez a csat­lakozás, amikor majd a nyugati nagyobD hatalmak is kénytele­nek lesznek ebbe beletörődni; de erről ma beszélni és lármás tün­tetéseket rendezni bizonyára nem érdeke sem Ausztriának, se Németországnak. A diplomata egyébként utal arra, hogy Mataja miniszter, aki röviddel ezelőtt Rómába volt, még nem tett hi­vatalos látogatást Párisban. BKHEEsaaaaEHKassBasaaaaaa Ottó királyfi és az egri földrengés. . Erdős Appolinár ferencrendi atya gróf Károlyi József felké­résére az egri földrengésről an­nak idején levelet irt a szám­űzetésben élő királyi családnak. A levélre ma a következő vá­lasz érkezett. »Dicsértessék a Jézus Krisztus! Leqeitio, 1925. junius 12. Főt. Erdős Appolinár urnák h. házfőnök, praefecíus Eger. őfelsége a Királyné legke­gyelmesebben megbízott, hogy az egri földrengésről Írott meleg­hangú és érdekfeszitö leírásáért, melyet az Ifjú-Király őfelsége nagy örömmel olvasgatott, leg- bálásabb köszönetét fejezzem ki. Amidőn az Ifjú-Király Főtisz- telendőséged szeretetteljes mun­káját lapozgatta s a rettentő pusztulás képét látta maga előtt, igy kiáltott fel: »Oh, mi min­dent kell szegény hazámnak el­viselni ! Istenem, Te tudsz rajta igazán segíteni/« — Majd ke­zeit összetéve buzgón imádko­zott az egri szerencsétlenül jár­takért. őfelségét az Ifu-Királyt és a Királynét, valamint a kis főher­cegeket buzgó imáiba foglalni kérve, maradok legfelsőbb megbízásból Károlyi József s. k.« Nyitra város harca a csehesités ellen. Prága, junius 25. M. T. I. A Narodni Liszti megállapítja, hogy a Felvidéken a csehek el­leni mozgalom nap-nap után erő­södik. Ezek a jelenségek főleg a >Szokol«-egyesületek ellen irá­nyulnak, valamint a cseheknek minden nemzeti és preventív be­rendezkedése ellen. Nyitrán tör­tént meg az az eset, hogy a képviselőtestület elutasította a cseh »Szokol«-egyesületnek nem­zeti házépítésre irányuló kérel­mét. A lap ezzel kapcsolatosan megjegyzi, hogy Nyitra város harca aggasztóan magyar jelle­get ölt.

Next

/
Thumbnails
Contents