Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-06-25 / 141. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925. június 25. csütörtök. KLll. évf. 141. sz. Előfizetési di] postai szállítással: egg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI NHPILÄP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. A szülők gondja — így írta K—ny tisztelt barátom az E. N. tegnapi vezércikkében — megsokszorozódik a nyári vakáció idején. »Gyermekeiket a rossz társaságtól és egyéb bűnszerző alkalmaktól, különösen a tétlenségtől, megóvni, az engedelmesség és köta- lességtudás szellemében megtartani a nyári hónapok alatt az ö kötelességük» — olvasom a tegnapi cikkben s szívesen alá is irom mindezt. Sőt egy-kőt gondolatot a magam részéről is hozzá szeretnék fűzni a fennebbi megállapításhoz. A régi Magyarország népe — valljuk meg őszintén — eok tekintetben a Patő Pálok szellemét váltotta valóra. A kisgazda primitiv eszközzel karcolta földjét b kezdetleges termelő munkájából jóformán hiányzott az uj utak követésére és uj tanulságok alkalmazására kész vállalkozói szellem. A magyar úr nem hárította ugyan el magától a politika nobile officiumát, de — itt is tisztesség adassák a kivételeknek — úri huncutságnak tekintette azt s olyan kevélyen döngő vagy hányavetien hetyke léptekkel sétált az aláaknázott magyar földön, mintha ősi nevének a közügyek rendelkezésére való bocsátása által már teljes mértékben eleget tett volna hazafiul kötelességeinek. A hivatalnoki osztály átlagemberének nem fájt a restancia és munkapro grammjából kikapcsolódott az önképzés problémája. A magyar nép szidta a mát és unottan várta a holnapot. Ebben a légkörben serdült emberré a magyar gyermek. Meglepő-e hát, hogy maga is megtanulta könnyebbik végét fogni a munkának h ha jól- rosszul átvergődött a tíz hónapra előirt tananyag rengetegén: szinte magától értetődőnek találta a nyári hónapok folyamán való teljes tétlenséget. A vakációi «ismételgetés» olyan üres szólammá zsugorodott, melynek már csak naiv szülők álmaiban b a távoli múltba visszafelejtkező, fonnyadt pedagógusok ajkán ^jutott valamelyes szerep. A kényelmes munkának ez az Eldorádója a magyar faj fiaira nézve immár visszabozhatatlanul a múlté. Egyén ős állam a létért való küzdelemben csak megfeszített munkával fognak megállhatni. Ebben a munkában csak annyi lehat a pauza, amennyit a természet parancsolőan megkövetel. Mi magunk ennek most már körülbelül tudatára ébredtünk s itt van az ideje, hogy gyermekeink is megtanulják. Dőreség volna ennek a tanulságnak útját majomszeretetből elrejteni előlük. C. i. Az indemnitási javaslat tárgyalása. Baross János a forgalmi adó eltörlését követeli. A vagyonváltság földek sorsa. Budapest, junius 24 MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Scitóvszky Bál a elnök. Őrffi Imre ismerteti az indemnitási javaslatot. Szükség van az indemnitásra, mert a Költség- vetést nem lehet kellő időben letárgyalni. Már békében is in- demnitások előzték meg a költségvetési tárgyalásokat. Fizikai idő sem lett volna a mostani költségvetési javaslat kellő időben való benyújtására és letár- gyalására. Miután a nyári szünet után sorra kerülő költség- vetési tárgyalás előre láthatóan széles- mederben fog lefolyni, szükség van a hat hőnapi in- demnitást kérni. Baross Jáno3 nem ez indemni- tást kellett volna előbb tárgyalni hanem a beruházást és a tisztviselő kérdést. Határozati javaslatot nyújt be, melyben kéri az eredetileg az indemnitáshoz csatolt törvényjavaslatban foglalt rendelkezések újból "való felvételét, az indemnitási javaslatba azzal a módosítással, hogy a forgalmi adót egészen töröljék el. Nagyon kevésnek találja a beruházásokra előirányzott 30 millió arany koronát. Magyar országnak nem volt szüksége külcsönre. Rettenetes uzsora ára van ennek a kis kölcsönnek. Kérdést intéz a kormányhoz, hogy mi lesz a vagyonváltság földekkel. A vagyonváltság földeket természetben kellett volna kihasítani. Az adó ás a befolyó összegből szanálni lehetett volna az országot. Határozati javaslatot terjeszt elő a vagyonváltság földek sorsának megvizsgálására parlamenti bizottságot küldjenek ki. A javaslatot nem fogadja el. Sándor Pál: Az indemnitást meg kell szavazni a kormány részére, mert az állam gépezetét megállitani'nem lehet. Örömmel üdvözli, hogy végre rátért a kormány a költségvetésben is a helyes útra. A mostani költségvetésben haladást lát. Nagyon kevés ember van, ki a nagy eredményt látta volna, amelyet Bethlen miniszterelnök Genfből haza hozott, ő maga se várt volna ennyit. Az ellenzéknek is el kell ismernie, hogy egy szebb jövőnek megyünk elébe. Nagy Vince ekkor megjegyzi, hogy Sándor Pái úgy beszél, mintha kormánypárti képviselő volna. Sándor Pál : Bocsánatot kérek, nem tehetek róla, hogy barátaimnak ez nem tetszik, de közgazdasági kérdéseket nem lehet • párt-szempontok szerint megítélni. A kiadásokat csökkenteni kell, mert meg kell értenünk, hogy nem vagyunk Nagy-Ma- gyarországon. A pénzügyi körökben hallotta, hogy Sir Good nélkül nem lehet semmiféle külföldi kölcsönt nyélbe ütni. Az új bukaresti magyar követ Ferdinand királynál. Sinaja, MTI. junius 24. Vil- lani Frigyes bárő, az újonnan kinevezett bukaresti magyar követ, ma délután egy órakor nyújtotta át -a szokásos formák között megbízó levelét Ferdinánd királynak. Igazi cseh volt. . . Pozsony, junius 24. A Magyar Kurír írja: A pozsonyi rendőrség letartóztatta Brezina Jaro- szláv 31 éves cseh kórházi szol-' gát, akiről kiderült, hogy hosz- szabb idő óta lopkodja a bon- coláara kerülő hullák szájából az arany-fogakat és az ekképt szerzett arannyal rendszeres kereskedést folytatott. Négy évi fegyházra ítélték Froreich Ernőt. A soproni bíróság tegnap hirdette ki az ítéletet az apősgyilkos Froreich Ernő bünperében. Froerichet bűnösnek mondották ki előre meg nem fontolt, szándékos emberölés bűntettében és ezért négyévi fegyházra, ötévi hivatalvesztésre ős politikai jogainak felfüggesztésére ítélték. — A büntetésbe a vizsgálati fogságból nyolc hónapot számított be a bíróság, egyben kötelezte a vádlottat a perköltségek megtérítő sere. Az ítélet ellen úgy az ügyész, mint a védő fellebbeztek. Gépfegyver harc a kínai diákok és az angol és francia tengerészek között. Kanton, juniu3 24. MII. A városon kinai diákokból, munkásokból, polgárokból és katonákból álló több ezer főnyi tömeg vonult át. Amidőn a menet az angol telepre érkezett, a tüzelés megindult. A tüzelésre az angol és francia tengerészek gépfegyver tűzzel válaszoltak. Egy francia tengerész meghalt. Többen súlyosan megsebesültek. Az egri bőripari mesterek és munkások kisipari hitelt sürgetnek Eger cipészei éa cdzmadia- mesterei a munkásokkal együtt gyűlés tartottak, amelyen a kisiparra nehezedő gazdasági válság ügyével foglalkoztak. A gyűlésen Saáry Ráfael elnökölt. Több Bzőnok hangoztatta, hogy eladás, rendelés alig van, hitelhez a cipészek és csizmadiák nem juthatnak, ezzel szemben az adókat fizetni kell s a vásárokon a forgalmi adót előre behajtják annak ellenére, hogy a csizmadiáknak gyakran egyetlen darabot sem sikerül eladniok. Több felszólalás után Katona Dezső határozati javaslatot terjesztett az ülés elé, amelyet Jacsó Mihály módosításával el is fogadtak. A határozat a következőket tartalmazza: >Az egri bőripari mesterek és munkások gyűlése kimondja, hogy a nagyméretű munkanélküliség megszüntetése céljából szükségesnek tartja a kisiparosoknak olcsó hi
