Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-01-18 / 14. szám
L 2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. január 18 Az Egri Dalkör nagyszabású terve. A Budai Dalárdát akarják lehozni Egerbe. Bizonyára élénken emlékezetében él még olvasóinknak az az emelkedett hangúlatű, fényes, forró decemberi este, amikor az Egri Dalkör az Uránia színházban őszi hangversenyét rendezte. Akik ott voltak, igazi művészetet kaptak b akik hiányoztak, azok heteken át sajnálták távolmaradásukat. A hangverseny után az volt az általános . megállapítás, hogy Egernek egy évtizeden belül nem volt ilyen sikerűit hangversenye. — Már akkor hallottuk említeni a Dalkör vezetőségétől, hogy a farsangra egy még sokkal nagyobbszabású, ritka zenei eseményt készítenek elő. Ha valami közbe nem jön és a Dalkör kasszája megbírja az elöleges kiadásokat, valóban zenei eseményt készít elő a Dalkör agilis vezetősége. Nem kisebb dologról van szó, mint lehozni Egerbe a nemzet közi versenyen aranyérmet és első díjat nyert Budai Dalárda hangversenykarát, azt a 42 dalost, akik két éve Amsterdamban 7 nemzet elől vitték el a pálmát és megszerezték egyesületüknek a nemzetközi verseny első diját. A tárgyalások már előrehaladott stádiumban vannak s csak a financiákon múlik, lesz e Eger közönségének olyan zenei élvezetben része, aminőt Európa ma kétségtelenül első férfikara tud csak nyújtani. Ezen beszélgetésünk során közölte velünk a Dalkör vezetősége azt is, hogy a napokban megkereséseket fog szétküldeni Eger társadalmának intelligens, a szépért, a nemesért, a magyar kultúráért lelkesülő tagj aihoz, s ezen megkeresésekkel minél több alapító- ős pártoló-tagot szeretne gyűjteni egyesülete számára. Mivel jelenlegi régi nyilvántartása már elavult, teljesen új törzskönyvet nyit s emiatt régi pártoló- és alapító tagjaitól is nyilatkozatot kér. A magunk részéről a legnagyobb jóakarattal támogatjuk ezt a mozgalmat s hívjuk fel rá intelligens közönségünk figyelmét. Sz ázával menekülnek a horvátok a szerb elnyomás alatt nyögő hazájukból. Zágrábból jelentik : A Pasics- kormány oly nagy mértékben folytatja a horvátok letartóztatását, hogy a parasztok félelmükben Záránál olasz területre tzök- dösmek át. Több százra tehető azoknak a száma, akik az üidö zések elől naponta külföldre menekülnek. proa*pgsMcscüttt ggj^jiss: BBe^jwaaagt&xm Százötven magyar földmives megy Kanadába. Budapestről jelentik : Gedeon Aladár a kanadai kormány megbízásából 150 föidüaives magyar ember kivándorlására kért engedélyt a magyar kormánytól. Ezek a földmívesek szövetkezeti alapon nagyobb földterületet kapnak Ka ada belsejében. Egy- ©gy földmives családra 150 acre jut (Egy acre = 7/10 ^at- hold). Öt év múlva a fold az illető földmivesek birtokába kerül. A társadalomhoz! Eger, 1925. január 17. A nehéz idők hatása, az elszegényedés, nemcsak a családokat, nemcsak osztályokat, de közhasznú intézményeinket is hatalmába kerítette. így járt a mi kórházunk, az Irgalm&srend egri férfi kórháza is. Ezt a kórházat a Rend 1909-ben nyitotta meg. Mint kezdő kórház, az anyagiak szűkös volta miatt tűrhetően, de nem teljesen volt felszerelve, hiszen az épület maga is amortizációs kölcsönből épült; így csak a leglényegesebb műszerek és ápolási kellékek kerültek leltárába. Megnyitáskor azt reméltük, hogy a kis kórházat az idők folyamán mindég tökéletesebbre fejleszthetjük. Nagy takarékossággal ős gondossággal dolgoztunk 5 éven át, mikor reménye mutatkozott annak, ‘hogy a fejlődés magasabb fokára léphetünk; a háború azonban minden reményünket megsemmisítette. A szerény berendezést a nagy beteg-forgalom — katona kórház volt a háború alatt — túlságosan megviselte ; a forradalom sem hagyta érintetlenül. De a kömön sem, mely idő alatt újból mint katona kórház működött és mint első kórház úgy a cseh, mint a tiszai front mögött igen nagy mértékben volt megterhelve. Úgy az említett idő alatt, mint a következő válságos anyagi viszonyok között az Irgalmas rend egri háza, mint a kórház fenntartója nem volt abban a helyzetben, hogy kőrbá zunk berendezését, műszereit pótolja. És használtuk és használjuk az idő vasfoga által megviselt műszereinket, kevésre zsugorodott felszerelésünket ős a vegyszerek meg gyógyszerek által kimart fehérneműinket ! De minden lehetőségnek van határa s ez a határ nem, messze | van. Ezért fordulok Hjves me- | gye, Eger város és Környéke társadalmához, hogy a közhasz- I nú intézményt adományaival támogassa. Hiszen ez mindannyiunké. Az uradalmak, bányák, ipartelepek alkalmazottai, a gazdák hozzátartozói messze környékből miad itt találják'meg segítségüket. A nélkül, hogy a kórház, különösen sebészeti osztályának Eger és vidéke szegényebb nép rétegéra való fontosságát túlságosan hangsúlyozni akarván, csak emlékeztetni akarom az olvasót a Népújság gyakorta olvasható hű krónikáira, melyek valami szerencsétlenség szomorú leírásával kezdődnek s azzal végződnek, hogy valamelyik bajban levő embertársunkat beszállították az Irgalmasok kórházába. Bent a kórházban azután ilyenkor megkezdődik a megfeszített jmunka, hogy megviselt műszereinkkel, szerény felszerelésünkkel szenvedő embertársunknak legnagyobb kincsét egészségét, életét visszaadjuk. Munkánkban a Isten ben vetett bizodalom s az az igyekezet vezet és serkent, hogy egy drága magyar életst a hazának, egy dolgos kezet a remegő családnak, egy feslö reményt a munkában meggörnyedt szülőknek megmenthessünk. Ehhez a munkához kérem én Eger városának és Környékének segítségét. Mert megvallom osztályom szűkös viszonyai miatt nem tudtam szén védő embertársaimnak oly mérvben segítségére lenni, amennyire lelkesedésem és emberszerete- temnek megfelelne. Adományokat az Irgalmasrend férfi kőrháza sebészeti osztálya részére az Egri Népújsághoz kérném küldeni, melybsn minden adományt nyugtázni és a nyilvános elszámolást megejteni fogooo. Minden adakozónak hálás köszönettel. Dr. Horváth Gáza, az Irgalmasok férfikórháza sebészeti osztályának vezetője. «xWüSSi «‘»fi»'nWMWMM «MB© flWIMMM»«#*»© A Sz. Ferenc rend Kidturliáza és Népkonyhája javára tárgy sorsjátékot rendeznek. A sorshúzás 31-én lesz. A az. Ferenc rend által épí tendő kulturház és Népkonyha építési költíóg-iaek fedezésére nagyszabású tárgy sorsjátékot rendeznek. A jó lelkű emberek eddig mintegy 60 millió ériékű tárgyat adtak össze. A sorsjáték n*gy szabását bizonyítja hogy a tárgyak értéke, mintegy 50 százalékát teszi az ebből várható bevételnek. A sorshúzás folyó hő 31-én, délelőtt 10 őrekor fog vógba- menni a Városház nagytermében «R.WKS» «w»» wemnt Új köntösben gazdag tartalommal jelent meg az Egri Egyházmegyei Közlöny. Nemcsak helyi, hanem tartalmánál és kiterjedésénél fogva egyenesen országos irodalmi eseményt jelent az Egri Egyházmegyéi Közlöny január 15 én megjelent száma. Az ékes rajzzal dís ítwtt zöld fedői pokba f g 1 a 11 vastag füzet úgy külső formájában, mint belső értéseiben Lipcsey Péter dr. kir. közjegyző, kormány főtanácsos vezetése alatt. A nyereménytárgyak ugyanott már 30-án egész nap ki lesznek állítva. A kisebb tárgyakat a Népszövetlsezet kirakatában állítják ki. A sorsjegyek vásárlását, — tekintve a jótékony és kultúrát előmozdító célt — melegen ajánljuk a közönség figyelmébe. A sorsjegyek a ferencrendi rend ház hivatali helyiségében kaphatók. m-xm v&&»&*** egy nívón mozog a Budapesten m gielenő és országosan terjesztett folyóiratokkal. Akárcsak a Magy=.r Kultúra vagy az Élet egy-egy szép számát fognánk, mikor az Egri Egyházmegyei Közlöny legújabb számát kezünkbe vesszük. Petro József dr., a Közlöny szerkesztője, munkatársai és mindazok, akiknek a szép folyóirat ily nagymértékű felemelésében részük van, az új, I keresztény magyar kultúra kiépítéséhez új és hathatós eszközt teremtettek lapjuknak ilyen arányú kiterjesztésével. Az értékes tartalmat legjobban méltatjuk azzal, ha megemlítjük,hogy Szmreasányi Lajos dr. érsek- főpásztor, Kriston Endre püspök, Török Kálmán kanonok, Tóth Tihamér dr., Csekó Gábor prelátus kanonok, Tordai Ányos dr. bajai ciszterci főgimnáziumi igazgató, Kiszely Imre tanítónö- képzőintézeti igazgató, Petro József dr., Mikes Lajos és az egyházmegye több jeles tollú papja, írták a cikkeket. A folyóirat címlapját Márton L. rajzolta. A csendőrségi alakulatok új elnevezése. A m. kir. csendőrsőg átszervezése folytán, mint azt Heves- vármegye Hivatalos Lapjában olvassuk, az egyes csendőrségi alakulatok elnevezése a követ' kezőkőpen változott meg A »vármegyei csendőrparancsnokság« elnevezése ezentúl «M. kir. csendőr osztályparancsnokság.« Székhelye : Eger. Hatásköre ugyanaz mindennemű csendőrscgi ügyekben, mint a vármegyei csendőrparancsnokságé, területi illetékessége pedig szintén mint a vármegyei csendőrparancsnokságé, — Hevesvármegyére terjed ki. A »Járási csendőrparancsnokságok« elnevezése pedig január hó l-tői »M kir. csendőr szárnyparancsnokság«. Csendőr szárny- parancsnokságot Hevesvármegyében — a gyöngyösi járás kivételével — minden közigazgatási járás székhelyén szerveztek. Hatáskörük ugyanaz, mint a járási caendőrparancsnokságoké. Gyöngyösön a járási csendőrparancsnokság, mint ilyen működik tovább az átszervezés .végrehajtásáig. A csendőrörsök állomáshelyei és a hozzájuk tartozó községek beosztásában ezen átszervezéssel kapcsolatban semminemű változás nem történt A Hevesvármegyében állomásozó összes csendörségj alakulatok, úgy mint eddig, a miskolci VII. számú m. kir. csendőrkerületi parancsnokság alá tartoznak. la^isessitsitsaisaKsiKaiaitaiisi Ingatlanforgalom Egerben az 1924. évben. Az egri kir. járásbíróságnál vezetett telekkönyvban a múlt év folyamin visszterhes jogügylet alapján, 696 tulajdonjog bekebelezés történt. A vételár ösz- szege 8 milliárd 931 millió 351.012 korona. Tulajdonjog bekebelezése ingyenes jogügylet alapján 134, végrehajtás utján 1, árverés alapján 2, öröklés vagy ha-- gyományozás alapján 473, egyéb elbirtoklás, kiigazítás, kisajátítás stb. 10 esetben történt. Összes változás 1316 eset 9 milliárd 041 millió 551.012 korona értékben. Az 1924-ik évben eldarabol- tak 98 esetben 252 telekkönyvi részletet 446 kát. hold 1499 négyszögöl területen 681 darabra. IT
