Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-06-19 / 136. szám

Ara 2000, vasárnap 2500 korona

Eger, 1925 június 19. péntek. XLII. évf. 136 sz.

hogy ez a rendezetlenség csak arra nézve káros, akinek hitelre van szüksége. Súlyos kárai származnak belőle a tőkésnek is. A tőke sem szentimális, sem altru- ista, A tőke odamegy ahol nagyobb jövedelmezőségre tehet szert. De épp itt van az a pont, ahol nagyon sokszor ingoványra tévedhet.

A megszorult ember túlgyak- ran kénytelen a helyzeti energiákat nagyszerűen kihasználni tüdő megánhitelforrásokhoz fordulni s elfogadni azokat a feltételeket, melyeket az önérdekének ápolásában megkeményedett szív részére szab. Tehát a hitelezőt vagy ott fenyegeti veszély, hogy adósa a legbecsületesebb akarata mellett sem képes kötelezettségének megfelelni, vagy pedig ott, amikor az adós a ki- uzsorázottság érzetének visszahatásaképpen azok öntudatos kijátszására gondol, tehát ami kor a hitel fundamentumát: a becsületérzést a hitelező kapzsisága rendíti meg.

Mert a hitelező törekvése: tőkéjét külső romboló erőviszonyokkal szemben mint a pénz értékcsökkenése, fokoződő drágaság, zavaros politikai helyzet stb. megvédeni ős megmenteni, érthető egészen addig a határig, ameddig ezt a célját elérte. De ezen a ponton túlhaladni és mások szorultságából méltánytalan hasznot huzni, a becsület nézőszögéből tekintve tobzódó erkölcstelenség. Sajnos, ezt az utóbbi j, állapotot állandósította az államhatalom végzetes gyön- geiégétöl és elnézésétől felbátorítva és támogatva magánhiteléletünk.

Dr. Urbán Gusztáv.

A törvényhatóságok újjászervezése.

A jogfolytonosság elve alapján ilyen nagy horderejű kérdések elbírálására nem tartják illetékesnek a nemzetgyűlést.

bírálására nem tartják illetékesnek a nemzetgyűlést és ennek a problémának a megoldását a később megalakítandó ország- gyűlésre bízzák.

Hevesvármegye nyári közgyűlése tárgyalás alá vette és minden tekintetben magáévá tette az átiratot és hasonló szellemben írt fel a kormányhoz. «•••«mm*

Szociáldemokraták

választójogi vitája a nemzetgyűlésen.

Eger, 1925. junius 18.

Zala és Fejérvármegyék átírtak az összes törvényhatóságokhoz a törvényhatóságok újjászervezéséről szőlő törvényjavaslat ügyében. Az átírat tiltakozik az ellen, hogy a nemzet- gyűlés megreformálja a törvényhatóságokat. A jogfolytonosság elve alapján ilyen kérdések el- tm as*®®!»«»«' <

Részletkép

a hitelkérdés hosszmetszetéről.

i.

Amikor Széchenyi IstváD a nemzeti boldogulás egyik fő mozgató rugóját a hitelben látta, mint a javak forgalmának a *az ország vagyonosodási lehetőségeinek egyik főütőerét, bizonyára arra a hitelre is gondolt, mely a pénz áramlásának útjaiban úgy szőrül a hitelező és az adós közé, mint a bevert szög a falba : az egyéni tisztesség a a becsület hitelére is.

Mert tényleg úgy is van, hogy a hitelező körülbástyázhatja magát a legkedvezőbb kamat- őb tőkebiztositási feltételekkel, rendelkezésére állhat a magánjog s a büntetőjog egész apparátusa, de pénzének legtökéletesebb garanciája mégis adósának a becsületessége.

Másfelől az adós csak akkor tud egészséges vállalkozást teremteni a hitelezett tőkéből, ha annak súlya nem nehezedik túlságosan számításaira, nem kér a dolgozóival egyenlő verítékezésének gyümölcseiből, hanem megmarad az igazságosság és méltányosság örökérvényű feltételeinél, egyszóval ha a hitelező is a becsület mértékét alkalmazza adósával szemben.

Sajnos, az emberi kapzsiság túlgyakran hajlandó inkább a saját pillanatnyi érdekét irányadónak tekinteni, mint a becsület követelményeit. S ma inkább, mint bármikor, midőn a vesztett háború a az ország- csonkitás folytán dezolált hitel- viszonyok amúgy is a forrongás a bizonytalanság stádiumában vannak s az államhatalom olcsó pénzforrások nyitására s a hitelkérdés gyökeres rendezésére kellő anyagi eszközökkel nem rendelkezik, a felburjánzott uzsora büntetőjogi üldözésére pedig a tűldrága állami hitelek s az archimedesi csavarmódra működő közszolgáltatások korszakában elegendő erkölcsi erőt nem érez magában.

így tehát Széchenyi nagy álma : a Hitel, ma ismét a tétova kísérletezések, elméleti fontolgatások s a felelősségtől irtózó idötologatások Szaharájában bolyong. De nem kell azt hinni,

Budapest, junius 18. M. T. I. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Valko Lajos kereskedelmi miniszter bejelenti a Görögországgal 1924. julius 4-én kötött kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről szőlő törvényjavaslatot. A javaslatot kiadják a külügyi bizottságnak. Majd beterjesztik a tenyészállatok vámmentes behozatala tárgyában kiadott rendeletről szőlő pénzügyminiszteri jelentést, amelyet kiadnak a pénzügyi bizottságnak. *

Ezután áttérnek a választójogi törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatására.

A 7-szakasznál Vázsonyi Vilmos szólal fel. Nem tartja igazságosnak, hogy bármely büntetés vagy vétség miatt megfosztanak valakit választői-jogától. Az erről szőlő 8-ik bekezdés törlését indítványozza, és amennyiben ezt fentartják indítványozza, hogy csakis oly ítéletek alapján zárjanak ki egyeseket a választói jog gyakorlásából amelyek egyúttal a politikai jog felfüggesztését is kimondják. Majd az izgatással foglalkozik. Különbséget kell tenni bűncselekmény és vétség között. Indítványozza, hogy vétség esetén csak akkor legyenek felfüggeszthetők egyesek a választói jog gyakorlásá! tői, ha 5 éven keresztül ismételten követnek el vétséget.

Haller József nem tartja megfelelőnek az izgatásra és nyereségvágyból elkövetett bűntettekre vonatkozó rendelkezéseit. Szükségesnek tartja ebben a tekintetben a törvénykönyv olyan értelmű módosítását, hogy az ily vétkezők örökre megúsztassanak politikai jogaik gyakorlásától. A 9-ik és 10ik bekezdés törlését indítványozza.

Hegymegi Kis Pál csatlakozik Haller József indítványához. Javasolja, hogy akiről a bíróság jogerősen megállapítja, hogy a jelölésre szánt aláírási íveket jogtalanul megsemmisíti vagy indokolatlanul elvonja, névjegyzékből hagyják ki.

Farkas István a szakasz rendelkezései kizárólag a szociáldemokraták ellen irányúinak és őket akarják ezzel választói jogukból kizárni.

Rakovszky Iván : Hogy mondhat ilyent ?

Farkas István csatlakozik az előtte felszólaló képviselők indítványához.

Rassai Károly : Osztja a képviselő társai által felhozott aggályokat. Ha a választójog közjogi jogoátvány, akker meg kell maradni a gyakorlat mellett, hogy a választójogot csak birői ítélettel lehet elvenni. Nem áll azonban az, hogy a szakasz rendelkezései kizárólag a szociáldemokraták ellen irányulnak. Azok más irányban is éreztetni fogják hatásaikat. Hivatkozik arra, hogy a felekezeti izgatás miatt elitéit kiesik a választójog gyakorlásából.

aasassaaasssáSKíssaaaBisassEKsaB Új sajtótörvényt és a mentelmi jog szabályozását követeli Hevesvármegye.

Nógrád és Hont megyék átiratára Hevesvármegye is állást foglalt legutóbbi közgyűlésén a sajtó-törvény és a mentelmi jog tárgyában. A legutóbbi események folytán uj sajtótörvény megalkotását, a szocialista képviselők visszaélései miatt pedig a mentelmi jog szabályozását követeli a vármegye, mert úgy a sajtószabadság, mint a mentelmi jog örve alatt megmérgezik a közéletet a féktelen és veszedelmes elemek.