Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-06-13 / 131. szám
Ara 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925. június 13. szombat. XLII. évf. 131 sz. Előfizetési dij postai szállítással: egg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Magyarország katasztrófája nem fejeződött be a trianoni határokkal. A lehetetlen gazdasági helyzet előidézte megélhetési viszonyok egyre jobban sorvaszt* ják pusztulásra ítélt fajtánkat. Szabad martaléka vagyunk minden kórnak, védtelenek vagyunk minden fertőzéssel szemben, mert a nagy nyomor, a hiányos táplálkozás, az egymást követő csapások megfosztottak minden testi és lelki ellenállástól. Alföldünk melegágya a tüdővésznek, népünket sorvasztja az alkohol. A magyar anyák félnek világra hozni a magyar élet új fakadásait s a lelketlen ku- ruzslők és javasasszonyok hány fiatal asszony korai halálának voltak okozói! Mennyi meg nem született és idő előtt elhalt lélek árnya kísért az átkos Trianonban ! Akik ott diktálták a béke pontjait, tudatában voltak annak, hogy ennek a békének a nyomán az örök béke jár. A halál békéje ... Rossz csillagok járnak hazánk egén, de a csillag]árást nem nézhetjük ölhetett kézzel. Nincs idő a méla rezignáciőra. Jól tudjuk, hogy gyökeres orvoslást csak a történelmi határok visszaállítása hozhat. De addig nem várhatunk. Meg kell mentenünk a magyar jövőt a történelmi Magyarország helyreállítására. Meg kell mozdulni a magyar társadalomnak, hogy útját állja a kór terjedésének. Tetemre kell hívni az egész művelt világot. Ha bacillus-fészekké züllünk, a bacillusok végigsöpörhetik az egész Nyugatot. Le kell vetkőznünk keleti tétlenségünket. Az életerő forrásai nem apadtak el a magyarban. Ki kell itermelnünk e bennünk szunnyadó nagy és új erőket hogy visszaránthassuk nemzetünket az elpusztulás lejtőjéről. E nagy koncepciójú feladat szolgálatára vállalkozott a Vörös-Kereszt Egylet városunkban működő csoportja. Kibontott zászlója alá szólít minden, nemzete jövőjéért aggódó magyart. Felhívása nem maradhat visz- hang nélkül történelmi tradíciókban olyannyira gazdag városunkban. A magyar restauráció gondolatának Egerből kell hódító körútra indúlnia! »Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. Ha ezt kivittük a mély sülyedésböl, Köszönjük, óh sors, áldomásidat. Ez jó mulatság, férfimunka volt.« Angyal Lajos felső keresk. isk. tanár. Újabb botrányos jeleneteket provokáltak a szociálisták a mai nemzetgyűlésen. „A halottakból akarnak élösködni.“ Jöjjön már éve csodáknak. .. «Néz Nyugatra, borús szemmel néz vissza Keletre A magyar, elszakadott, testvértelen ága nemének.,.» Elszakadottságát, testvórtelen- ségét soha nép nem érezte talán annyira, mint a huszadik század magyarja. Ott túl a Királyhágón rég kigyúltak már a segélyt könyörgő őrtüzek. Csillogó szemű magyar lányok halomra gyűjtötték a csíki hegyek minden gyöngyvirágát. Álmok keltek szárnyra, ragyogó köntösű, telkekből lelkedzott, bízó magyar álmok. Horthy katonákról, nyalka leventékről, Bukarestig futó bocs- koros oláhról ... De az őrtüzek hívó jelére nem jött meg a válasz, elhervadtak a virágok, a bízó hitet megfagyasztotta az álmok elmúlása. Hiába sikongták bele a nagy magyar éjszakába az erdélyi harangok a magyar pusztulást, a jajsző nem lelt visszhangra a nagy magyar rónán. Gúzsba kötöttek ott minden élniakarást! — Lassankint kilobbantak az őrtüzek, elnémultak a harangok s most az engesztelhetetlen gyűlölködés a magyar élet kis bimbói ajakán akarja elnémítani a magyar szót. Odaát halálra ítélték a magyar nyelvet. Elcsendesednek a dalos berkek, elapadt már a dal a nótás ajkakon, nem maradt meg más számukra a régi nőtakincsből csak a zsoltárok megrázó akkordjai, azok búgnak még fel: «A mélységből kiélték Hozzád Uram . . . !> S míg odaát halotti torra készülnek az éhes hiénák, ideát a trianoni drőtsövényeken az elemi csapásoknál sokkal pusztítőbb szú ritkítja a magyarságnak amúgy is qrősen megritkult sorait. Az 1910-es állapothoz képest 1924-ben aránylag 50%-kal csökkent a születések száma. Az élve született csecsemők 20°/o-át söpörte el a halál kaszája. Az ősz- szes elhalálozások 17°/o-át tüdő vész okozta. Általában 1000 emberre 3-5 tuberkulőtikus halál esik. 1924-ben Budapest a negyedrészét sem fogyasztotta annak a húsmennyiségnek, ameny- nyit a háborús években fogyasztott. A magyar falvak napról- napra szaporodó sírkeresztjei - fajunk csöndes elvérzésének kiáltó bizonyságai. A történelmi Budapest, junius 12. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Bejelenti, hogy Peyer Károly a Somogyi-Bacsó sír megkoszorúzásának megakad Hyozá- sa ügyében napirend előtt felszólalásra kért engedélyt, ő azonban az engedély megtagadta. (Felkiáltások a kormány párton: Soha sem lesz már ennek vége ?) A Ház többsége szintén megtagadja az engedélyt Peyer felszólalására. óriási zaj és kiáltozások törtek ki erre a baloldalon: Ellopták a koszorút ! Halott-gyalá- zás ! Kegyelet-sértés ! Hol a mentelmi jog? Felkiáltás a jobboldalon : Háromszázhatvanöt nap van egy évben, mért épen ezt i a napot választották ? Óriási zaj. Ez diktatúra ! Darabokra tépték a koszorút! Ha- lott-gyalázás! Kiáltozás állandóan a baloldalról a jobboldal felé : Hoyos Miksa izgatottan a padot verve kiáltja: a szociálisták felé : Elég már ! Propper közbeszól: A belügyin iniszter ellopta a koszorút. Az elnök Proppert rendre-uta- sítja. Erre még jobban fokozódik a kiáltozás ; Peyer: Mégis csak aljasság, amit csinálnak ! A szélső baloldalon ezt kiáltják : Koszorú-tolvajok! Az elnök javasolja, hogy Propper Sándort utasítsák a mentelmi bizottság elé. Most már fülsiketítővé fokozódik a lárma a szélső baloldalon: Ez a felelet: Halott-gyalázők 1 Közben a nemzetgyűlés többsége a mentelmi bizottság elő utasítja Proppert. A szélső baloldalon egyre fokozódik a lárma és kiáltozás. Propper magából kikelve kiáltja: Piszkos halott-gyaLázók, kegyelet sértők ! A kormánypárt gúnyos nyugalommal nézi a baloldal lármáját. Az elnök hosszasan rázza a csengőt, de eredmény nélkül és igy kénytelen az ülést felfüggeszteni. Szünet alatt a képviselők a terem közepére tódulnak, ahol izgalmas vita kerekedik a kormány és a szocialisták között. Az egyik kormánypárti képviselő ezt kiáltja : — Ezekből a halottakból akarnak élősködni! Végre a t9rem kiürül és a képviselők a folyosón tárgyalják tovább a lezajlott eseményeket. Szünet után Rubinek István a mentelmi bizottság előadója beterjeszti a bizottság . jelentését Farkas István mentelmi ügyében. A mentelmi hizoUság a gyorsírói jegyzetekből megállapította, hogy Farkas István felszólalása alkalmával az államfővel szemben súlyosan sértő kifejezéseket használt és igy Farkas Istvánnak a mentelmi bizottsághoz való utasítása indokolt volt. Megállapította a bizottság azt is, hogy Farkas István egy Ízben jegyzőkönyvi megrovásban részesült. Indítványozza, hogy Farkas Istvánt a nemzetgyűlés három egymásután következő ülés napról zárják ki. A francia lapok szerint Németországból szállítják a hadiszereket a marokkói felkelőknek. Ismeretes, hogy Marokkóban a riff-kabilok felkelést rendeztek a franciák és a spanyolok ellen és a riff-kabilok több alkalommal válságos helyzetbe juttatták a francia haderőket, nagy veszteségeket okozva nekik. A Le Journal c. francia lap most állítólagos hamburgi információ alapján azt közli, hogy egy «Margarethe» nevű 3000 tonnás német gőzös a hamburgi kikötőből nem rég a marokkói partokhoz indult és ágyúkat, gépfegyvereket és gázbombákat szállított a felkelő riff-kabilok részére.
