Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-06-07 / 127. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. június 7 Az E. N. panaszkönyve. Igen tiszteli Szerkesztő Úr! Múltkori »Szita kapitány katórái« c. közleményükhöz kiegé szitás képen néhány megjegyzésem volna, a »Hősök-- és Kisasszony - temetőjében uralkodó afrikai sötét állapotokról személyes meggyőződésem alapján, mely jelenségek nem hogy múlófélben volnának, hanem évről- ávre fokozottabb számban ismétlődnek folytonosan. A sirhantokat alkotó szentelt rögöket megbecstelenitik leg aljasabb módon, ott egymásnak találkát adva, szerelmi légyottra, kártyaasztalnak és ülőhelynek használják az egyes sírokat. Kiránduló hely is ez a temető, vasárnap és ünnepnap sétaközben a legocsmányabb káromkodásokkal, otromba röhögéssel zavarják a megholtak lelki üdvéért imádkozókat. Bizonyára az a tavalyi ismeretlen borozó kompánia sem merné megnevezni magát oly bátran, mint amilyen tele torokkal nőtáztak akkor a sírok között ülve. Nap-nap után siránkozó asz- szonyokkal meg panaszoló emberekkel találkozik az ember kint a temetőben. Itt a keresztet törték ki és elvitték, ott a padot lopták el, amott a nagy gonddal beültetett dísznövényeket lopták el egész évre tönkre téve a sirt. De hát hogy védekezhetnénk, mikor Eger városának legszebb fekvésű temetőjébe annyi a kapubejárat, ahány méter hosszú a területe. Ide csak az nem megy be, aki nem akar. Felesleges itt az őr, mert úgy sem ellenőrizheti a bejövöket és távozókat. Az állatokat is ide^ terelik le gelni, hiszen bő táplálékuk akad, a drága pénzen beültetett virágos sírokon. Még egynek szorítson helyet Szerkesztő Ur UpjábaD. Van sgy szorgalmas harangozónk és temetöőrünk, kinek élete sokszor veszélyben forog. Fegyvert és fegyvertartási engedélyt eszközöljön ki számára illetékes hatóságnál fellebbvalősága, hogy ne fenyegessék meg sgyon- veréssel, mivel rendre inti a ga- rázdálkodőkat. Ha ez meg lesz, fölösleges akkor rendőrt ia kérni kivezényelni a temetésekre, a kíváncsiskodók tömege nem fog a sírok tetejére, meg síremlékekre kapaszkodni. Közérdeket vélek szolgálni, mikor mindezt leirom, ugyanak kor a kulturális közérdekért kérem Szerkesztő Urat, hogy levelem hozná nyilvánosság elé lapjában, mert tudom biztosan, ha mindezekről tudomást szereznek városunk agilis vezetői, az intézkedés nem késik sokáig. Szívességét előre köszönve, maradtam tisztelettel: Herrmann László gyógyszerész. * A fennebbi levélhez érdemben a magunk részéről csak annyit jegyzőnk meg, hogy a Hősök temetőjének rsndbehozá3át és illő karbantartását olyan ha- lasztbatatlau becsületbeli kötelességnek tartjuk, melynek teljesítése elöl a város társadalma semmi szin alatt el nem zár- kózhatik. Azzal a 80 millióval, melyet a képviselőtestület e célra hőnapok előtt megszavazott s melynek részletekben való folyó sítását csak mostantól kezdve tette lehetségessé a város sülyoä anyagi helyzete, — egyáltalán nincsen elintézve ez a kérdés. A hősök sírjait gondozni, ápolni, díszíteni kell. Mikor mozdul meg ez irányban a társadalom ? — Várjuk az illetékes tényezők ily irányú kezdeményező lépéseit. »»»«»»SrtUPEO+a« »**1» -OtiMe©4*8-*>!> A Népszava feljelentése a Somogyi-Bacsó gyilkosság ügyében. Budapest, junius 5. MTI. A fűkapitányság központi ügyele tén az elmúlt éjjel a Népszava egyik muukatársa bűnvádi feljelentést tett a Somogyi-Bacsó- gyiikosság ügyében. Feljelentésében előadja, hogy a Népszava volt szerkesztőjének meggyilkolása alkalmával tudomása szerint Soltész István volt főhadnagy, aki jelenleg a honvédelmi minisztériumba van beosztva, az ott szereplő autó vezetője volt. Seltész István most budai lakásán lázasan csomagol és ebből azt következteti, hogy el akar utazni. A rendőrség a katonasághoz teszi át a Népszava munkatársának feljelentését. >*»■**>'«as®© vfrs© *»•© vwks* -e<ws® txt Mindenfelé Tassiról és Pap - Fónagyről suttognak a városban. Valóságos bűnszövetkezetet képeztek Todoszi János gyilkosai. — Régi bűnök árnyékait vetik előre a mendemondák. — Uj tanuk jelentkeznek. — Tassi és Pap-Fónagy a vizsgálohíró előtt. Eger, 1925. junius 6. | Az Egri Népújság tegnapi fel- ; hívására több tanú jelentkezett j a rendőrségen, akik felvilágosí- j tással szolgálnak a bünügy tel- i jes földerítésénél. Munkatársunk beszélt egyik bérkocsissal, aki a gyilkosság estéjén a Stern-féle vendéglő előtt együtt látta Tassit, Pap- Fónagyot és Todoszit a kocsin. A gyanúsítottak kihallgatását ma kezdte meg Imregh Lajos dr. vizsgálóbíró. A városban a közönség körében egyre több és tarkább men- de-monda kel szárnyra Tassi Sándor és Pap-Fónagy István j viselt dolgairól, melyekből az ; eyanusithalő, hogy Pap-Főnagy, | Tassi és esetleg társaik, valóságos bűnszövetkezetet képeztek, j Nagyobb bűncselekményt követtek el a poroszlói vásáron. Lőlopás is terheli az egyiket a múlt évekből. E miatt büntetve is volt. ' Nemrég egy Morvái nevű hen- j tesre rá is lőtt Pap-Fónagy. Egy alkalommal pedig a dormándi ' jegyzőt támadták meg. Egyik egri malomtulajdonosnak is útját állták egy alkalommal, mikor az Pótervásáráről nagyobb pénzösszeggel hazafelé hajttatott. A malomtulajdonos azonban hatal más erejű férfi és alaposan szétütött az utonállők között. Még különösebb azonban az »Aranyosi csárda« ' mondája. A Baktai-úti Rózenfeld féle kocsmát hívják így. Azt mesélik a nép körében, hogy néhány héttel ezelőtt Tassi és Pap Fónagy itt mulattak egy jómódú vidéki emberrel, aki a mulatás éjszakáján eltűnt. Állítólag Tassiék tették el láb alól és és elásták a csárda udvarán. A rendőrség azonban semmi alapját nem találja ennek a híresztelésnek. Még érdekesebb Todoszi eszelős nejének az az állítása, hogy Tassi és Pap Fónagy azért ölték meg Todoszit, mert az előzőleg náluk járt és és egy kövér kisgazda-hulláját látta meg a lakásukon. Erre vonatkozóan sem találunk azonban semmi konkrét adatot. Ebben az évben eddig 48 kény szer egyezségi eljárást kértek az egri kir. törvényszék területén. Az év elején 25—30%-os kiegyezések voltak. — A miniszteri rendelet óta 40°/»-os a minimum. — Újabb, kényszeregyezsegi eljárások. Eger, 1925. junius 6. Az Egri Népújság munkatársa a kir. törvényszéken ma délelőtt újabb kény*zeregyez3égi eljárásokról értesült. Fizetésképtelenség miatt kényszeregyezségi eljárás elrendelését kérik önmaguk a következő cégek: Reiner Béla fűszerkereskedő, Poroszló. Bleier Adolf fűszeres, Kál. Hoffmann Samu, Hatvan. Klein Sándor fűszeres, Gyöngyös. Frank Miklós fűszeres, Kál. Tóth Vendel fűszeres, Gyöngyös. Kohn Zoltán, Gyöngyös. Kahán Berkő és nej8 borkereskedő, Gyöngyös. Hatvan és Vidéke Arúkereskedelmi r. t. Hatvan. Molnár Boldizsár malomtulajdonos, Z aránk. Spitzer Bála marhabareskedő, Tiszafüred. — Klein Vilmos kereskedő, Gyöngyös. Vajda Sárnuél női-divat áruháza, Eger. Singer József keraskedőj Eger. Herskovics Bernét kereskedő, Gyöngyös. Ifj. Kahán Nándor kereskedő, Gyöngyös. «Központi Drogéria,» tulajdonos: ifj. Argpnyi József Gyöngyös. Matkulcsik István és neje gyolcs és festett vászon árú- sok, Eger. Máhler Dávid és neje piaci árúaok, Eger. Réti József szatócs, Tiszanána. Eddig ebben az évben 48 kényszeregyezségi eljárást kértek az egri kir. törvényszék területén, amelyek közül 21 eljárást fejeztek be a mai napig. Az új miniszteri rendelet meg-^ jelenése óta 40 százalékra egyeznek ki a gégék hitelezőikkel. Azelőtt 25—30 százalékos kiegyezések is voltak. Lengyelországba még sem lehet gyümölcsöt kivinni. A napokban hire járt, hogy minden intézkedés megtörtént arra, hogy a magyar gyümölcs régi piacára, Lengyelországba, ismét kijusson. Alig jelent meg azonban a hir, már is megérkezett az uj lengyel vámtarifa Budapestre, amely a gyümölcséé szőlőre eddig érvényben volt vámtételeket öt-hatszorosára emelte. A lengyel—magyar kereskedelmi kamara ez alkalomból tett nyilatkozata reámutat arra, hogy a vámemelés éle nem Magyarország ellen irányul, azonban lehetséges, hogy a vámtarifaszabályozás által újabb engedményeket igyekszenek Magyarországtól is biztosítani. — Jellemző azonban, hogy a magyar—lengyel kereskedelmi szerződésben a gyümölcskivitel érdeke semmi vedelemre nem talált. Erre mutat a kamara azon megállapítása, hogy az uj lengyel vámtarifa a kereskedelmi egyezménybe felvett cikkek közül egyet sem érint. A lengyel— magyar kereskedelmi kamara értesülésünk szerint a kereskedelemügyi miniszter figyelmét holnap hívja fel a vámtarifa sérelmes intézkedéseire. A magunk részéről rendkívül fontosnak tartanék, ha a gyümölcstermelők és kereskedők küldöttsége e kérdést is megpendítené a miniszterelnökhe- lyettes előtt, sőt a lengyel-magyar kereskedelmi kamara akciójába bekapcsolódnék. Mert ha a barack után mázsánként 30 dollár, a szőlőnél 40 dollár vámot kell fizetni, ez annyit jelentene, hogy egy szem barackot és egy fürt szőlőt sjem exportálhatunk Lengyelországba. Bodnár bácsi utolsó sétára indul. Bodnár Jánosnak hívták. De hogy a szépen fölnevelt nyolc élő gyermek közül az egyik János nevet kapott, büezkeszépen irta a neve elé: idősebb. Mert Bodnár bácsi nem volt mai gyerek S ha valaki megkérdezi a Makiár I. negyedi barátomurai- mébat, bizony azt mondják, hogy Bodnár bácsi a legöregebb fertálymester, aki a színes libegőlobogó szalagokkal földiszitett fertálymesteri pálcát ezelőtt vagy harminc esztendővel viselte. Meg is tisztelték a fertálymesteri korelnökséggel. Vasár-és ünnepnapokon gyakran láttuk a mokény, piros arcú öreg urat, amint fekete ruhában, kezében a pirosérettre kiszívott tajtékpi pávai végigballagott a KáptaLn- utcln, lassan, méltóságosan ; mosolygósán köszöntgetve jobbra- balra. De illett is ö hozzá a méltóság. Illett ősz bajúízáboz, 72 évéhez, de legjobban ahhoz a díszoklevélhez, amit 1895-ben hozott el Kolozsvárról az Egri Önkéntes Tűzoltó - Egyesületnek, amiért örökös alparancsnokká választották. S Bodnár János bácsi tekintélyét még a városatyaság és több iparos-egyesület tagsága is fokozta és minél nagyobb lett a tekintélye, annál kedvesebben tudott mosolyogni. Titka van ennek a mosolygásnak, amit évtizedes munka rejteget, amely V bői Bodnár János tető- és cserépfedő mester uram 45 évet az
