Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-06-06 / 126. szám

Ára 2000, vasárnap 2500 korona. # Eger, 1925 június 6. szombat XLII évf. 126 sz. Előfizetési díj postai szállítással: | POLrITIKÄl M Ü. P 1 L> Fi P* egg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. | Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. BmHBBOHHH ^««iiiiiBwiwmBaCTnwiiiiroiiiMiiT hit h "—ífr ’iirii Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. Az ipari hitel.* A szanálási programm terv­szerű kereBztülvitelénex egyik legaggasztőbb következménye a munkanélküliek számának egyre ijesztőbb mértékű szaporodása. A forgalom az egész vonalon a minimumra csökkent. A magán- gazdaságok nem tudják produk­tumaikat elhelyezni, kénytelenek tehát üzemüket beszüntetni vagy legalább redukálni s alkalma­zottaikat legalább részben el- bocsájtani. A munkanélküliség napről-napra fokozódik s ugyan­akkor, mikor exisztenciák néz­nek a legkéteégbeejtőbb jövőnek elébe, az államháztartás szekere is kátyúba kerül. A sok tétlen­ségre kárhoztatott munkáskéz az állam jövedelmi forrásainak is nagymértékű apadását jelenti, rpert az államot csak gazdag polgárok gazdagíthatják. A sza nálás sikerét tehát csak a munka­nélküliség megszüntetése, a dol­gozók mennél nagyobb mértékű foglalkoztatása, a közgazdasági élet fellendülése biztosíthatja. A közgazdasági élet fellendí­téséhez szükséges tőkét azonban a belföldön nem teremthetjük elő. Ezért az illetékes körök minden törekvése odairányul, hogy a magángazdaságok részére kül­földi tőkét biztosítsanak. A mező­gazdasági hitel szerzésére a tár­gyalások már folyamatban van­nak. Ezzel kapcsolatban a kor­mány a magyar ipart is igyek­szik külföldi kölcsönhöz juttatni, hogy az ipar fellendülését lehe­tővé tegye. Nem szenved kétséget, hogy ipari életünk reorganizációra szorul. Bizonyos az is, hogy ez a reorganizáció csak úgy követ- kezhetik be, ha az ipar megfelelő tőkéhez jut. Persze ma, amikor a trianoni drótsövények hazánk agrárjellegét határozottan meg­állapítják, nem kecsegtethet biz­tató kilátásokkal .az országnak minden áron való indusztriali- zálása. — Nem a háború előtti, világhírű vas- és gépiparunkra gondolunk itt, hanem azokra az életképtelen konjunktúra alapí­tásokra, amelyek nagyon is kétes * A cikk helyszűke miatt nem ter­jeszkedik ki a kisipar hitelére. Erről legközelebb szólunk. Szerk. tranzakcióikkal hitelünknek ár­tanak b amelyek a konjunktúra megszűntével vagy máris elsöp- rődtek, vagy ha ideig-őráig fel­színen is tudják magukat tartani, előbb-utóbb elsenyvednek. El­hibázott dolognak tartanók, ha a nehezen megmozdítható kül­földi tőkét ezeknek az életkép­telen konjunktúra kreációknak az élesztősére fordítanák, elvon­ván ezáltal a tőkét azoktól a közgazdasági ágaktól, amelyek tényleg a többtermelés érdeké­ben használhatnák azt fel. Az igazán életképes magyar ipar e tekintetben kevésbbő szo­rul kormánytámogatásra, a szük­sége« külföldi tőkét a saját ere­jéből is jórészt elő tudja terem­teni. Legékesebb bizonysága e ténynek, hogy malomiparunk­nak a külföldi tőke mindig készséggel állt rendelkezésére, a vasiparunk sem nélkülözi a szük­séges hitelt. Atni pedig a konjunkturális alapítások összeomlását illeti, az a tünet a konszolidáció el­kerülhetetlen következménye, ami mindig mutatkozott vala­hányszor a gazdaság történeté­A hét egyiptomihoz hasonló csapásokból, melyek sz utolsó években szegény hazánkat sújt­ják, Eger és Hevesvármegye különösen kiveszi részét. Vár­megyénk tiszamenti tájain ka­tasztrofális takarmányinséget idé­zett elő a szárazság. Máaütt a sáskajárás pusztítja mezőinket. Még pedig nem is a szelidebb olasz sáska, hanem az egész határokat elpusztítani ké­pes marokkói sáska. Pély után most Füzesabony és Dormánd községek határaira vetették magukat e kis ször­nyeteg rovarok. Több mint 200 kát. hold vetést már teljesen tönkretettek. Mint ismeretes, az olasz sás­ben hasonló viszonyokkal talál­kozunk. E jelenséget közgazda­sági életünk egyik kitűnősége, Popovies Sándor, a Nemzeti Bank elnöke, az egészséges ja­vulás jelének tekinti. Az egész­séges szervezet leveti magáról a beteges kinövéseket. A magyar ipar egészséges fellendülése szoros összefüggés­ben van a mezőgazdaság ős ke­reskedelem fellendülésével. Ha a mezőgazdaságban kedvező eredményeket érünk el, befo­lyást gyakorolhatunk a termény­árakra, ami olcsó kenyeret ered­ményez. Az olcsó kenyér aztán vissza­hat az ipari termelésre, hogy itt is bőven fog munkaalkalom kínálkozni. Ha pedig minden munkáskezet foglalkoztatni tu­dunk, ügy a szanálás a legtel­jesebb sikerre vezetett. Iparunknak is tehát elsőrangú érdeke, hogy először mezőgaz­daságunkat juttassuk a szüksé­ges tőkéhez, mert ennek közve­tett hatása rövidesen az ipar terén is mutatkozni fog. kát ki-ki maga köteles irtani a saját földjén, míg a marokkói sáska államköltségen, hatósági­lag irtandó. Füzesabonyban és Dormán- dón Magnin Alfréd ős Révász László községi főjegyzők oda­adó vezetése mellett nagy appa­rátussal vesz részt a lakosság a marokkói sáska irtásában. Ti­zenöt ponyvával folyik a sáska­had öldösése. Naponta 15—20 mázsa sáskát szednek össze ős pusztítanak el. Még nagyobb volna azonban az eredmény, ha a földmivelésügyi minisztérium drótkeféket adna az irtáshoz. A Rovartani Intézetnek ugyanis 250 drótkeféje van s ezeket most másfelé használják. A földmive­lésügyi miniszterhez kérés ment, hogy Hevesmegyének is sürgőd sen bocsásson rendelkezésre drót­keféket, mert drótkefék nélkül beláthatatlanok a marokkói sás­kajárás következményei. WS&aEKat2M£2BEB0®SBBBBE9£jaWSa Flammarion meghalt. A tudománynak nagy gyásza van. Mint Páriából jelentik, Ca­mille Flammarion meghalt. Flammarion halála igen nagy vesztesége a tudománynak. Fő­leg az ő munkásságának kö­szönhető, hogy a csillagászati kutatások közkinccsé váltak. — Ragyogó stilusmüvészetővel vi­lágosan és érdekesen tudta a nagyközönség elő állítani a leg- elvontabb csillagászati kérdése­ket. Flammarion 1842 február 25 én született. Eleinte teológiát ta­nult, később az asztronómiára adta magát és a párisi obszer­vatóriumon dolgozott. Munkái a magyar közönség előtt is ismer­tek. Népszerű osillagászattanát Hoitsy Pál fordította le. Zászlóavatás a reáliskolában. A reáliskola Eger város tár­sadalmának, a szülőknek és a volt tanítványoknak nemes ál­dozatkészségéből új, díszes zász­lót szerzett be. A fehér selyem­ből készült, aranyrojtokkal és bojtokkal díszített zászlónak eszmei tartalmat Tóth Gyula rajztanár művészi ecsetje adott. A zászlőszentelo ünnepély va­sárnap d. e. l'J órakor a minori­ták templomában tartandó ün­nepi misével kezdődik, melyet dr. Nagy János kanonok, az intézet volt hittanára mond s a zászlót megszenteli. Ezt követi 11 örakor az inté­zeti ünnepély a reáliskola udva­rán szép és tartalmas műsorral. Az ünnepélyre hivatalosak a hatóságok, intézetek és egyesü­letek, nemkülönben a szülők, volt tanítványok és az iskola munkája iránt érdeklődők, kiket ez úton is hív a reáliskola tanári testületé. Országos Kézműipari Tárlat. Az augusztus hó 14-én megkezdődő országos kézműipari tárlat elő­készítő bizottsága szétküldötte a kiállítási prospektusokat és a jelentkezési íveket, melyek a Ka­maránál is megszerezhetők. Angyal Lajos, felső keresk. iskolai tanár. ***»*«< bwmw*»»»»«*» Dormánd és Füzesabony községek határait marokkói sáska pusztítja. Naponta 10—15 mázsa sáskát pusztítanak el az irtok. — Drót­kefe nélkül nehezen halad az irtás. — Több mint 200 katasztrá- lishold vetést teljesen tönkretett a sáska. — Sürgős segítséget várnak a földmivelésügyi minisztériumtól. Füzesabony, junius 5. (Äz Egri Népújság munkatársától.)

Next

/
Thumbnails
Contents