Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-06-04 / 124. szám
Ära 2000, vasárnap 2500 korona... Eger, 1925 június 4. csütörtök. XLII évf. 124 sz. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. Érettségi előtt állanak középiskoláink diákjai s ha átvergődnek a nehéz vizsgálat örvényein: egész ridegségében bontakozik ki előttük a pályaválasztás gondja. Hatalmas, zordon hegylánc ez, mely elzárja a Meseország felé vivő utat. Akármilyen nehéz is megmászni ennek a begynek szédítő meredekjét, mégis csak meg kell történnie s valamikor régan nem is maradt el az öröm, mely a gyalogösvőny végén jutalmul tárult a fáradt vándor elébe. A pályaválasztás önmagában is súlyos feladat, de ha túljutott rajta az ifjú, a ezines jövő megnyugtató sőt lélekvidámitő képe bontakozott ki fantáziája előtt. Most már azonban az ifjúságnak ez az öröme is a múlté. A mi fiaink előtt a jövőből idevetülő reális kép is üres délibábbá sorvadt, színekben nem is igen gazdag, mégis csalóka délibábbá. Égy-két évtized előtt a maturan- dus, ha már-már olernyedt a munkakedve, a jövő reménységéből merített újabb lelkesedést. Most ellenben az érettségi bizonyítvánnyal egy újabb keserves tételt prezentál neki az élet: vájjon merre felé forduljon, hogy bízvást eljusson legalább a polgári nélkülözés száraz kenyeréhez ?! Halálosan fontos és nem kevésbé nehéz ezt a problémát megoldani. Az utóbbi évek tapasztalatai szerint ahol csak valamelyes reménye is mutatkozik a viszonylagos értelemben vett jólétnek, arra felé valóságos népvándorlás indul meg rövidesen s a ma még a tisztességes megélhetés reményével kecsegtető pályát szinte máról-holnapra eltorlaszolja a reá zúduló áradat. Magasba ívelő ambíciókat ugyan melyik ifjú táplálhat lelkében, mikor kezében a friss irású diplomával ie hasztalan tekintget munkáért szerteszét ? ! A marsallbotot vájjon ott erezheti-e lapos tarsolyában a magyar jövő harcra induló katonája, kinek még a komiszkenyere is bizonytalan?! A mai ifjúságnak nem lehet más ambíciója, mint visszaszerezni, amit elvesztettünk. Ez a történelmi hivatás elég nehéz és magasztos ahhoz, hogy lefoglalja egy nemzedék minden erejét és betöltse egész lelki világát. A magyar Kárpátok tövében aztán újra sudárba szökkenhet a szinpompás ifjú ambíciók ég felé igyekvő palántája, melynek addig a maradék földön csak senyvedés a sorsa. C. J. Tasi Sándor és Pap-Fónagy István rovott múltú egri fuvarosokat gyanúsítják Todoszi meggyilkolásával. Todoszi lovát Kápolnán Tasi Sándor, kocsiját pedig Pap-Fónagy István Egerben adta el. — A gyanúsítottak ma délelőtt 10 óráig mindent tagadtak. — A szembesítés a Török-fő kocsmában vallomásra bírta Tasit. — Pap-Fónagy még ma is konokúl tagad. — Szakadatlanúl folynak a kihallgatások. Eger, 1925. junius 3. Ma délelőtt már majdnem teljes fény derűit arra a borzalmas bűntényre, melynek áldozata Todoszi János, a Mármarosszi- getről Egerbe származott gazdag fuvarozó és vásározó. Todoszi János felesége május elsején jelentette az egri állam- rendőrségen, hogy férje kocsijával, lovával együtt eltűnt. A rendőrség országos körözése eredménytelennek bizonyúlt. Az ügy kinyomozásával megbízott Rántás Dániel detektívnek mindössze annyit sikerült kiderítenie, hogy május 7.-én a kápolnai vásáron Tasi Sándor rovott múltú egri fuvaros, aki betörésért, lopásért már nem egyszer volt büntetve, az eltűnt Todosziaak a kocsiját ős lovát árulta. Ekkor nyomban őrizetbe is vették Tasit, aki azonban kimagyarázta magát. Azt mondotta, hogy Todoszi a kápolnai vásáron tűnt el, da 6lőbb megbízta őt kocsijának és lovának eladásával. A rendőrség így bizonyítékok híjján kénytelen volt elbocsájtani Tasit. Pünkösd hétfőjén este fólnyolc őrá tájban telefonáltak a rendőr-* ségre, hogy a Bakta felé vezető országút mellett a városi homokbányában egy férfihullát találtak, melyet a déli zápor mosott ki a reá szőrt homok alól. Krajcsovics József rendőrtanácsos, dr. Szabó Ödön tisztiorvos ős Rántás Dániel detektív azonnal kimentek és azonnal látták, hogy a hirtelen eső folytán lerohanó víz mintegy ötven méternyire sodorta el a szakadék mélyén a hullát srról a helyről, ahol eredetileg feküdt és gyér homokkal volt befedve. A helyszínén ekkor már mintegy negyven főnyi kiváncsi csoport gyűlt össze, akik közűi sokan határozottan Todoszi Jánost ismerték fel a hullában, melynek nyakéra kötél volt csavarva, testén a fojtogatás jelei láiezottak, ruhájában pedig semmi értéktárgy nem volt. Rántás Ldetektív, aki az elmondottak szerint már ismerte az előzményeket, nyomban utasítást adott két rendőrnek, hogy menjenek Tasi Sándor Bethlen-u. 21. sz. lakására és vezessék elő a rendőrségre. A két rendőr nem találta otthon Tasit, de megtudta azt róla, hogy az Érsek- kertben mulat. Ott valóban rá is akadtak és elővezették. Ez idő óta Debreeeny Dezső rendőrkapitány, a bűnügyi osztály vezetője irányította nyomozást a rejtélyes ügyben. Tasi állandóan és konokúl tagadott mindent. Vitéz Szabolcsy István detektív vezetése alatt azonban Rántás detektív és az egész egri detektív csoport éjt nappallá téve munkálkodott a bűnügy kibogozásán. Az ernyedet- len buzgőság és a széles körültekintés sikerrel is koronázta a detektívek fáradságát. Bizonyítékok, tanúk akadtak, és ezek alapján Tasi barátját, Pap-Fó- nagy István Baktai-út 3. sz. lakost is őrizetbe vette a rendőrség. Vitéz Szabolcsy István detektív ma reggel a Török-fő kocsmába vezette Tasit és szembesítette Utassi Béla kocsissal, aki szerint Todoszi eltűnésének éjjelén a Török fő vendéglő ud- varárJ kötötte be Tasi Todoszi- nak a lovát. Tasi még itt is tagadott min- i dent. Hazafelé azonban kijelen- tatte, hogy a hivatalban mindent elmond. Tasi vallomása. A délelőtti kihallgatáson azután a következő vallomást tette Tasi Sándor: — Az emlékezetes szombat estén 9 órakor a ;Tüzoltőtéren találkoztak Todoezival. Pap-Fő- nagygyal együtt felültek a kocsira, melyen krumpli volt. Hárman mentek így együtt az Uj- kaszárnya felé, ahol Pap-Főnagy Tasit leszállította a kocsiról és azt hagyta meg neki, hogy várjon rá a Béke-bávéház előtt. Pap-Fónagy egy jó óra múlva a kocsival és lóval egyedül jött vissza a Baktai út irányából. Itt azután így kiáltott fel Tasi: — Főnagy volt, kérem! ö csinált mindent! ő miatta vagyok én itt! Tasi vallomásából az a gyanú is felmerül, hogy már előbb is tervezték Todoszi meggyilkolását. Egy alkalommal, mikor Főnagy Todosziért küldia Tasit, így szőlt hozzá: . . . »Mondjad neki, hogy szénáért megyünk, de mondd meg, hogy hozzon kötelet és kapát is, mert szükség lesz rá . . .< Pap-Fónagy mindent tagad még ma is. Á rendőrségnek eddig már sikerült megállapítani, hogy a gyilkosság éjjelén Tasi kötötte be Todoszi lovait a Törökfő vendéglő udvarára. Másnap reggel Pap-Főnaggyal együtt a kápolnai vásárra mentek, ahol a lovat 700,000 koronáért adtak el. Tasi azt állítja, hogy a kocsit Pap Főnagy vitte el és azóta ő nem is látta. A rendőrségen a kihallgatások állandóan folynak. Ma délután jelentkezett ie egy egri ember, akinek Főnagy a kocsit adta el. Todoszi holttestét ma délután félnégykor boncolták fel. A boncolás előtt tetemre hívták a két gyanúsítottat. — A részletekről holnapi számunkban közlünk bő tudósítást. A város közönségét érthető izgalomban tartja az eset és felháborodással beszélnek mindenfelé a rémtettről. A gyanúsítottakat, mikor a rendőrség szembesítés végett sz utcán vezeti végig, nagy tömeg követi.
