Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-06-03 / 123. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. június 3 ®aag£mgmraaKiiBasg»aa«B6iS&gs»^ Imrét (E. T. E.) 139 ponttal má­sodiknak. A másodosztályú versenyeken Kurt Marschalek (Breslau) a 100 méteres gyorsúszásban 1 perc 9-5 másodperc idővel verte meg Machán Tibort, (F. T. 0.) aki 1 p. 14 mp. alatt úszott. Kurt Marschalek első lett az 50 mé­teres III. osztályú mellúszásban is 38 másodperccel Köves György (E. T. E.) 39 másodpercével szemben. Mándoky Sámuel ezredes lel­kész ezután kiosztotta a verseny­dijakat. Este a Kioszkban ban­kett volt, melyen Mándoky ez­redes lelkész, Trak polgármes­ter, Béldy őrnagy és özekkel dr. főorvos mondtak lelkes pohár­köszöntőket, míg a brealaui usző- csapat vezetője: Landau Pál formás beszédben tett tanúságot a magyar-német sportbarátság mellett. A terméskilátások nem nyom­hatják le a bor árát. A Borászati Lapok Írja : A bor­piac teljesen gyenge továbbra is. Nagyobb tételű vásárlások alig fordulnak elő és inkább csak vendéglősök, meg korcsmá- rosok vásárolnak. Lapunkhoz többen fordulnak panasszal, hogy az idén várható jő terméskilátásokkal nyomják teljesen az árakat, holott nem lehet a jelenlegi csekély készle­teket, amik a múlt kistermésü esztendőből maradtak, a még alig kibújt nagyobb fürthozam láttára lenyomni. A tavalyi rossz termés, a készletek hiánya ép­pen azt vonja maga után, hogy a jelenlegi árak ne menjenek le. Hogy jő termés lesz ? Ezt ve­gye tudomásul a piac, majd ha tényleg az a bő termés a hor­dókban van. De addig ez nem befolyásolhatja a jelenlegi hely­zetet. Á készlet valóban mini­mális és csodálkozássál látni a korcsmák és borkimérők árlap­jain, pl. hogy a kadarka 10,000 K literenkint. Ily árak láttára valóban kér­dezhetni, hogy milyen kalkuláció alapján áll elő ez az ár ? A permetezés majd mindenütt befejezőit nyert és legtöbb he­lyen a másodikkal is végeztek, sőt vannak telepek, ahol har­madszor is permeteztek már. A peronospora először Inárcson f. hő 16-án lépett fel, ahol nedve­sebb rétek mellett vonulnak el a szőlők és meglehetős gyors injekcióra hajlamosak. Ma már Ernődről is jelentettek peronos­porát Siklós után. Esős időjárással a peronos­pora fellépte előrelátható, de ed­dig csupán a levélen lépett fel. A moly fellépése nagy ará­nyokban észlelhető, különösen az alföldi szőlőkben és a gazdák erélyesen védekeznek is ellene. Árjelentéseinkből közöljük a következőket: Mór 1921-es 13—14%-os borok 11—12, 1924-esek 10, Szirák 1924-es 12, Sárvár óborok 10— 12, ujborok 5—8, Mád paraszt- borok 8—9, uradalmi borok 12 —14, Kisvárdp 20—11, Inárcs 8 —10. Fülöpszállás 9—10, Izsák 7, Kalocsa 5—6, Pécs 115, Somló- vásárhely 15, Szegedfelsőtanya 7 ezer korona literenkint ab ter­melőpince. A vagontaíelek árai alacso­nyabbak, mig a magasabb árak detail eladásoknál érvényesülnek. Bell Miklós beszámolója. Új gazdasági rendszert és aranyfedezet helyett földfedezetet hirdet a pétervásárai kerület képviselője. (Az Egri Népújság munka­társától.) Pünkösd hétfőjén 11 órakor, a verpeléti honvédemlék parkjában népes közönség előtt politikai beszámolót tartóit Bell Miklós, a pátervásárai kerület nemzetgyűlési képviselője. Az alig 20 psrees beszámoló teljesen mentes volt a napi politikától. Bell Miklós az ő egyéni és kissé utópisztikus gazdasági útjait is­mertette a mély csendben álló választók előtt. Bell a mai bankrendszert plu- tokráciának tartja és harcot hir­det ellene. Elitéli és megbukott­Tündér jár ás a: nak nyilvánítja a mai pénz- rendszert is. Gazdasági rend­szerünkben a forgó tőke problé­májának megoldását tartja leg­sürgősebbnek. Az aranyfedezet pénzrendszerünknek egyik leg­nagyobb hibája. Az aranyfede­zetről a földfedezetre kellene át­térnünk, mely sokkal szilárdabb, sokkal biztosabb és teljesen re­ális fedezet lenne. Azért küzd, azért harcol, hogy Európában Magyarország legyen az első állam, ahol a földfede­zet rendszerére tér 'át a pénz­ügyi politika. Érsekkertben. Az érsekkerti gyermekmajális, amint előre is várni lehetett, igen szép erkölcsi és anyagi sikerrel folyt le. Az összes bevétel, az urna- gyűjtéssel együtt, körülbelöl 30 millió korona, amelyből alig 2—3 millió korona lesz a kiadás. így tehát a gyermeksereg is elég szép összeggel járul a katolikus kulturház építéséhez. Méltó is, mert hiszen ez a ház a jövőé inkább, mint a jelenő. A jövőt pedig ők jelentik. A majális a maga természetes, kedves rendszertelenségében ment végbe, amint ezt 2000 gyer­mek nagy tömegénél várni le­hetett. A felvonulás. Nagyon kedves látványt nyúj­tott a felvonulás. A menet eleje már befordult a Líceumnál a Káptalan-utcába, amikor a Ka­szinó-utcán még mindig jött négyes sorokban a gyermekek végeszakadatlan láncolata. Az egyes negyedek iskoláit nagy zászlók és feliratos táblák külö­nítettek el egymástól. Csaknem minden gyermeknek egy-egy kis nemzeti zászlócska volt a ke­zében. P. Oswald beszéde. A kertben a körönd mellett felállított tribünön csakhamar megjelent P. Öswald alakja s a Himnusz eléneklése után beszélni kezdett a gyermekekhez és az édesanyákhoz. Arról a nagy szerétéiről szólt, amely összefűzi az anyát gyermekével. A beszéd hangja a gyermekekhez mért könnyed, egyszerű és vidámabb, kedélyesebb hangulatú volt. És sajátságos, az őt hallgató anyák nagy részének arcán mégis pe­regtek a meghatottság könnyei. Dollár a lepényben. A lopényevéo kihirdetése óriási izgalmat, valóságos forradalmat idézett elő a gyermekseregbea. Négy gyermeket szólítottak föl a tribünre és valamennyi föl akart jutni. A fegyelem fölbom­lott. Hullámzás, tolongán, zaj. A tanítók harsány szava egy pár pillanatra hatás nélkül marad. A dollár láza mozgatja az apró embereket. Mig végre négy nagy fiú ugrik föl a tribünre s enni kezdik a lepényt. A szerencsés evő, aki a dollárt majdnem kettő harapta : Prokaj András kőműves tanonc volt. Dalok, szavalatok. A rövid időre' eltávozott eszt­étika újra visszajött a kertbe. Az egyes iskolák a kert külön­böző helyein szebbnél-szebb da­lokat énekeltek és lelkei hazafias, vallásos, vagy pedig humoros verseket szavaltak. Közönség mindenüvé jutott. Minden szüiő, rokon, ismerős oda ment, ahol az ő hozzátartozójuk izerepelt. A kioszk előtt a líceumi tanulók harmőnium-kisérettel, két szó­lamra Lányi gyönyörű dalait adták elő nagy tetszői mellett. Közben három tanuló szavalt érzéssel ős finom hangsúlyozás­sal. A körönd másik oldalán a halastériek precíz szép dalolása és ügyes szavalása hangzott föl. Innét távolabb a külvárosiak szabatos éneke ciendüit míg. Miadeniket nagy tapssal jutal­mazta a hálás közönség. Megemlítjük még, hogy Jósvay József bekölcei kántortanítő egye­nesen a majálisra elhozta Egerbe kocsikon a tanítványait, akik itt palóc népdalokat énekeltek szép ügyességgel. A versenyfutá* és a dísztorna. A közönség nagy tömege most mind egy helyre dődűlt: a kö- röndbe a főút két oldalára. Ér­dekes, hogy a 20—25 versenyző között egy külvárosi kis lány is volt. S a kitűnő futók között körülbelül a 7-ik, 8-ik helyre jutott. Kapott is versenydíjúi egy csomag cukrot. [Az első dí­jat egy karkötő órát Farsang András, a Szvorényi utcai iskola V. oszt. tanulója, a kőt másodi­kat, egyenlő futammal, Kreiner László, líceum IV. oszt. és Fabik Gyuia, makiári úti isk. tanuló nyerték. Ezen kívül csaknem minden versenyző kapott ver- senydíjat, ha mást nam, néhány darab cukorkát. A versenyfutás után a Szvo­rényi utcai iskola tanulói mutat­ták be bámulatos, a középisko­lák színvonalát megközelítő tu­dással tornázási képességüket és fegyelmezettségüket. Hazafelé. . . A gyermeksereg szétoizlása olyan volt, mint tavaszkor a hó lassú elolvadása. Kettőnkint, hármankint lassacskán úgy ha­za párologtak, hogy mikor a ta­nítók hét órakor a hazamene­telhez a kürtössel a sorakozót fuvaíták, alig jött össze a 2000- ből 15—20 gyermek. Ezt külön­ben az osztálytanítók előzetesen megengedték. Az E. N. panaszkönyve. Tekintetes Szerkesztőség! Eger város közönsége jelen­leg még élénk hatása alatt áll a pünkösdi sporteseményeknek s így remélni bátorkodom, hogy közölni kért jelen soraim fel fogják hívni az illetékesek méltó figyelmét. Utam időnkint a Vásártéren visz keresztül s gyakran látok ott a délutáni órákban kisebb diákokat élénk foot-ball játék közben. A jobb sorsra érdemes fiúkat mostanában hatalmas por­felhő övezi, melynek vegyi öoz- szetételét a sűrűn áthaladó ko­csik épen nem előnyösen befo­lyásolják. Ebben a »légkörben« frissítik fel gyermekeink fejlődő tüdejüket. Csoda-e hát, ha városunkban a tüdővész-statiiztika ijesztően kedvezőtlen képet mutat? Le­het-e ez másképen ott, ahol a társadalom tétlenül nézi egy caomő gyermek tüdejének ál­landó mérgezését. Ha nem tévedek, az igazság­ügyminiszter annak idején a Törvényház építésekor kikötötte, hogy a város a térnek a palota előtti részét parkírozni tartozik. Amennyiben ennek a régóta fe-

Next

/
Thumbnails
Contents