Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-05-31 / 122. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. május 31 eltűntek, a munka kezdi értékét visszanyerni s a termelők is han­gos szóval kínálják árúikat. Ma már a vásárlók közömbösön for­dítják el egymás kosaraitól te­kintetüket. . . már inkább a ruha érdekli őket. Mintha már a fér­fiak is a kosáron túlra vagy in- nenre néznének oly merően s a férjurammal az ebédet már a ruhával, kalappal kezdik füeze­iWli lt rezni a háziasszonyok. — E jelekből jósolom a kosár rövid életét, mely hűen jelké­pezte ama kort, midőn akinek volt, — kérkedett, akinek nem volt, — szégyenkezett; s hiszem, hogy rövidesen visszaadják házi­asszonyaink és leányaink a régi becsületes szatyornak az őt meg- ilető helyet — a karjukat. K. B. Pünkösdi képkiállitás. A szatyor. Naponként a piacra járva- kelve, hiába keresi már szemünk a boldog, bőkevilágra emlékez­tető szatyort. Helyette különböző alakú fonott kosarakat visznek a vásárlók. Illetékes helyen ér­deklődtünk mi az oka ennek? Helyesebb-e. célszerűbb-e a nyílt kosár? Informátorunk a követ­kezőkben nyilvánította vélemé­nyét: — A szatyor eltűnése kortör­téneti jelenség. Okai gazdasági természetűek, de része van ben-*” ne az emberi hiúságnak is. — Ugyanis a régi, békeviiágban az élelmicikkek megszerzése semmi különös akadályba nem ütközött. Akinek volt néhány huszfillérese, válogathatott a jobbnál jobb falatokban. így ak­koriban feltűnést, vagy éppen irigységet nem keltett, ha valaki vajat, túrót vásárolt. A szatyor hallgatagon magába zárta tar­talmát .... Azonban a háborús évek alaposan megváltoztatták e téren a helyzetet. Az élelem megszerzése egyre nehezebb lett. Nemcsak az árak miatt, hanem mert a felhozatal egyre gyérült. Betetőzte ezt a pénz értékének folytonos csökkenése. — Ily körülmények között azután, ha valaki hozzájutott egy darab vajhoz vagy néhány csomo túróhoz és annak árát ki is tudta fizetni, nem sietett azt a néma szatyor fenekére he­lyezni, hanem mint diadalmi zsákmányt, boldog kielégüléssel, az irígylők egész sorfala között kézben, nyílt színen vitte haza. S miután a kosárfonók átérez- ték a helyzet jelentőségét, meg­jelent a karonfüggö nyílt kosár... az igaz, hogy csak az akkori hadimilliomosok hozzátartozói­nak a karjáD, akik azt dúsan megrakva, sajátkezűleg vitték. S a kosár útja diadalmasan ívelt fölfelé. Divat lett. A leányok, asszonyok félig vagy egészen megtelt kosaraikkal ott korzőz- tak a piacon, egymás bosszan­tására. Nem azt néztík: ki mi­lyen ruhát visel, hanem: mi van a másik kosarában. Még a fér­fiak is nem a formás bokákat, hanem a kosár tartalmát néz­ték merően s nem egy házasu­landó ifjút csalt lépre egy meg­rakott kosár. A hőnap vége felé a fixfizstőiű családapáknak volt mii hallgatniok (most már nem az új kalap miatt): »X. Y.-né ma is félkiló vajat és cseresz­nyét vitt, nekem meg majd ki égett a szemem, hogy csak sa­láta volt a kosaramban !« A férj­uram összehúzta a nyakát és nagyokat nyelt. . . — Ebben az időben állt a kosár dicsősége tetőfokán. . . . A szatyor már haldokolt. Még voltak ugyan szatyrok, a régi időkből visszamaradt erős, nyúz- hataílan, hősi bőrszatyrok, me­lyek valaha egész vajhegyeket, túrőgörgetegeket hordoztak mé­lyükben. Ezeket elszánt, komor tekintetű, sokgyermekes család­anyák vitték, kik nem törődve a megvető pillantásokkal elszo­rult szívvel mérettek bele ó krumplit a piacon felhalmozott hegyekből. Tekintetükből, moz­dulatukból olvasni lehetett: krumpli, mindennap krumpli.. . — Azonban minden dicsőség múló . . . így a kosásé is. A pénz őrféke állandó; a siberek Eger, 1925. május 30. Pünkösd vasárnapján negyed­szer nyitja meg tágas termeit az Egri Kaszinó képzőművészeti kiállítások számára. Ez úttal az egri festőművészek legfrissebb keletű alkotásai bo­rítják a főútcai front három ter­mét, melyekben nyolc egri mű­ves*: Ágoston Vencel, Garay l&WirBL^Handmann Adolf,Korény József, Lipovnicskyné Szeöke Izabella, Timon Isa, Tóth Gyula és Tróján Alfonz állítottak ki több mint 60 darab képet. Rendkívül kellemes meglepe téssel konstatáltuk, hogy a múlt évben a retrospectiv kiállítással kapcsolatos «vásár» óta vala­mennyien nagy 'haladást tettek művészeink. — Távol áll ez a mostani kiállításuk aiár minden dilettantizmustól s a kiállítás a magaösazesaégébeű határozottan nívósnak mondnatő. Úgy látszik legszorgalmasabb volt a kiállítók közül a télen és tavaszon Ágoston Vencel, aki a halvan képnek körülbelül a har­madát szolgáltatja a nélkül, hogy képei unalmasakká válnának.;— Leginkább tájképekkel szerepel, aminthogy az egész kiállításon főként a tájképek s utána a csend­életek dominálnak. — Ágoston is megpróbálkozik a minden egri festőt kísértésbe hozó minorita- templom gyönyörű formáival a a hozzáférhetős miatt nehéz fel­adatot, egészen elfogadható siker­rel oldja meg. Handmann Adolf (ez nagyon érthető is) egységesebben hatott karácsonyi gyűjteményes kiállí­tásán, de magas művészi kvali­tásai ez úttal bemutatott kilenc képén is érvényesülnek, mely képekben, mint mindig, most is keres, kutat, nehezebbnől-nehe- zebb problémákat tűz maga elé és old meg leginkább sikeresen. — «Vérnarancs» csendéletén a narancssárga és vérpiros színek­nek egész tobzódása van s a tükörfényű piros mahagóni asz­tal lapján s az asztalon lévő üvegpoharakon a reflexek és visszatükröződések mesteri meg­figyeléseit reprodukálja. — In- teríeurjében a kettős megvilágí­tás ezinproblémáin győzedelmes­kedik. — Miszticizmusra hajló lelke persze ismét foglalkozik a pán sípon furulyázó beeskelábú istenkékkel. A nagy ambícióval haladó fiatal Lipovnicskyné egészen ko­moly feladatokkal foglalkozik. A kiállítás figurális részét leg­inkább ő képviseli s a kiállítás egyetlen aktja is tőle való. — Ez a kis méretű akt-kép sok ígéretet foglal magában. — In- terieurjeibsn is az alakok jól, természetesen vannak beállítva. Garay kisasszony is bent von az egyenesben. Csendéletei egye­nesen bravúrosak. — Templomi interieurje is javúl, de még kissé kemény. Érdemes lesz e zsáner- ral foglalkoznia. — Hivatottsága van erre. Korény Józsefet már régen nem láttuk, ő inkább az ipar­művészeire adta megát (nagyon okosan) és most kiállított szép képei is a régi nagy mesterekre emlékeztető barát és a tiroli pa­rasztfej, azt hisszük, művészi pályájának korábbi időszakából valók. — Ellenben a «Tavasz» című derűs képén már a plain air-nek hódol. Tóth Gyula most a föreSliskola számára festi a meglepetéssze­rűen szép zászlót s ennek tud­ható be, hogy a kiállításon csak két kisebb igényű képpel szerepel megfelelően. Timon Isának minden ecset- vonása nagyon kedves. Ez úttal nagyobb alakban megismételt derűs, napsugaras interieurje és férfias tempóban megfestett fűz­fái nagyon jó helyre helyezik őt a kiállítók között. Tróján Alfonzot pedig nem azért hagytuk a sorrendben utolsónak, mintha ez a hely illet­né öt. — Sőt. — De ő tulajdon­képen a rendezője és létrehozója a kiállításnak s e minőségeben bizonyára az ő szerénységét bántotta volna, ha nem utolsó nak említjük meg. — A kiállítók között talán Trojánban legtöbb a forrongás. Az irány azonban, amelyben halad, jő.— A «Búza­táblák» c. képe ügy látszik előző időkből való s élénken emlékeztet Szinnyey-Merse Pálnak «Mező» c. képére. Újabb képein úgy hat, mintha Radnay művészete gya­korolna rá maradandó hatást. Különösen «Október» c. képén látszik ez a hatás. Általában a fiatal Tróján nagy reményekre jogosít. Tőle még sok jót fogunk látni. Dr. E. S. SZÍNHÁZ. Süt a Nap. Kissé megfogyatkozott nézőtér előtt pergett le ennek a napsu­garáé, élettől duzzadó színmű­nek a meseszála. Pedig a ven­dégművész nagyszerű játéka még azok részére is élménnyé tette az estét, akik már látták más raegiátszáeban is ezt a da­rabot. Rózsahegyi legsikerültebb eze­repeinek egyikét : a tanítót ját­szotta. S ezúttal megint nem Rózsahegyi Kálmánt, a művészt láttuk magunk előtt, hanem a nemzet napszámosát, az egy­szerű falusi tanítót, aki örök­ifjú idealizmusával küzködik a batevő falatért nyolc éhesen csi­pogó fióka részére, küzködik a közöny ellen, homlokán állan­dóan váltakozik a pillanatnyi borulat a bölcs ember derűjé­vel. Rózsahegyi képes úgy a lőlek legkisebb rezdüléseit érez­tetni, mint a hétköznapok leg­szürkébb perceit jőizü életfelfo­gással kitölteni. Gabányi Böske pompásan látta el feladatát: magú volt a napsugaras lelkű falusi tisztele- tesleány, tele pompás jókedvvel, szemérmes szerelemmel. A többi szereplők is kitünően beleillesz­kedtek az együttesbe, a hálás közönség nyiltszini tapsokkal sem fukarkodott. U. G. HÍREK — Eger, 1925 május 31. — Új teológiai doktor. Rubovszky Ferenc teológiai tanárt, papnö­veldéi tanulmányi felügyelőt, a központi papság egyik légiévé- kenyebb fiatal tagját a buda­pesti m. kir. Pázmány Páter Tu­dományegyetemen május hó 30-án a hittudományok dokto­rává avatták. A megyei vitézi szék uj széktar­tója. Nagy Gusztáv ny. ezredes, aki csaknem egy éven át elis­merésre mélió odaadással szék- tartója volt Hevesvárraegye Vi­tézi Székének, e tisztségét a mai napon Vitéz Géczy Sándor őr­nagynak adta át. Az érseki jogakadémia évzáró ün­nepélye szombaton délelőtt zajlott le az akadémia tanácskozó ter­mőben. Dr. Ambrus István pré posíkanonok, a jogakadémia igaz­gatója íanévzárő beszedőben a lélek halhatatlanságáról és a spiritizmuíről értekezett, majd kiosztotta a Rsjner-féle alapít­vány kamataiból álló jutalmakat, melyekben az idén Pillér Kál­mán IV. é., Lojdl litván III. ó., Trauer Hubert II. é. és Szabolcsy István I. éves joghallgatók ré­szesültek. Az [évzáró ünnepélyt megelőzően a líceum kápolnájá­ban fényes segédlettel nagymisát pontifikáit & prépostkanonok. A jogakadémián junius hő folya­mán már csaa kollokviumok, alap- és államvizsgák lesznek. A Nemzeti Bank egri jogtanácsosa. A Magyar Nemzeti Bank buda­pesti üzletvezetőfiége az egri fiőkintézet jogtanácsosi teendői­vel dr. Erlach Sándor ügyvédi kamarai titkárt, Heves várme­gye tb. főügyészét bízta meg. Nemzeti ünnep az elesett hősök emlékére. Pünkösd ünnepének mostani eleővasárnapját a világ­háborúban [dicsőségesen elesett hőseink emlékének szentelik tör­vényeink. Az ünnepséget város­szerte plakátok hirdetik. Vegyünk részt azon mindannyian ! Cserkész fogadalom-tétel. Aciszt. rend Szt. Bernát gimnáziumá­nak 2/B, sz. Koháry cserkész csapata junius 1-én, pünkösd hétfőjén d. e. fél 11 órakor a ház kertjében ünnepélyes foga- d ilointételt és újítást tart, melyre minden érdeklődőt szívesen lát és a megyei cserk. intéző bizott­ság tagjait ezúton tisztelettel meghívja a Parancsnokság. Egyházi zene Az »Egri Dalkör* ma, vasárnap délelőtt 10 órakor a hősök emlékezetének szentelt ünnepi misén Mauerer J. G. op. 63. B-dur miséjét adja elő zene­kari kísérettel Huszthy Zoltán karnagy vezényletével. A vál­tozó részeket Griesbacher P. Repertorium chorale-jáből ének­lik.

Next

/
Thumbnails
Contents