Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-05-31 / 122. szám

2

EGRI NÉPÚJSÁG

1925. május 31

eltűntek, a munka kezdi értékét visszanyerni s a termelők is hangos szóval kínálják árúikat. Ma már a vásárlók közömbösön fordítják el egymás kosaraitól tekintetüket. . . már inkább a ruha érdekli őket. Mintha már a férfiak is a kosáron túlra vagy in- nenre néznének oly merően s a férjurammal az ebédet már a ruhával, kalappal kezdik füezeiWli lt

rezni a háziasszonyok.

— E jelekből jósolom a kosár rövid életét, mely hűen jelképezte ama kort, midőn akinek volt, — kérkedett, akinek nem volt, — szégyenkezett; s hiszem, hogy rövidesen visszaadják háziasszonyaink és leányaink a régi becsületes szatyornak az őt meg- ilető helyet — a karjukat.

K. B.

Pünkösdi képkiállitás.

A szatyor.

Naponként a piacra járva- kelve, hiába keresi már szemünk a boldog, bőkevilágra emlékeztető szatyort. Helyette különböző alakú fonott kosarakat visznek a vásárlók. Illetékes helyen érdeklődtünk mi az oka ennek? Helyesebb-e. célszerűbb-e a nyílt kosár? Informátorunk a következőkben nyilvánította véleményét:

— A szatyor eltűnése kortörténeti jelenség. Okai gazdasági természetűek, de része van ben-*” ne az emberi hiúságnak is. — Ugyanis a régi, békeviiágban az élelmicikkek megszerzése semmi különös akadályba nem ütközött. Akinek volt néhány huszfillérese, válogathatott a jobbnál jobb falatokban. így akkoriban feltűnést, vagy éppen irigységet nem keltett, ha valaki vajat, túrót vásárolt. A szatyor hallgatagon magába zárta tartalmát .... Azonban a háborús évek alaposan megváltoztatták e téren a helyzetet. Az élelem megszerzése egyre nehezebb lett. Nemcsak az árak miatt, hanem mert a felhozatal egyre gyérült. Betetőzte ezt a pénz értékének folytonos csökkenése.

— Ily körülmények között azután, ha valaki hozzájutott egy darab vajhoz vagy néhány csomo túróhoz és annak árát ki is tudta fizetni, nem sietett azt a néma szatyor fenekére helyezni, hanem mint diadalmi zsákmányt, boldog kielégüléssel, az irígylők egész sorfala között kézben, nyílt színen vitte haza. S miután a kosárfonók átérez- ték a helyzet jelentőségét, megjelent a karonfüggö nyílt kosár... az igaz, hogy csak az akkori hadimilliomosok hozzátartozóinak a karjáD, akik azt dúsan megrakva, sajátkezűleg vitték. S a kosár útja diadalmasan ívelt fölfelé. Divat lett. A leányok, asszonyok félig vagy egészen megtelt kosaraikkal ott korzőz- tak a piacon, egymás bosszantására. Nem azt néztík: ki milyen ruhát visel, hanem: mi van a másik kosarában. Még a férfiak is nem a formás bokákat, hanem a kosár tartalmát nézték merően s nem egy házasulandó ifjút csalt lépre egy megrakott kosár. A hőnap vége felé a fixfizstőiű családapáknak volt mii hallgatniok (most már nem az új kalap miatt): »X. Y.-né ma is félkiló vajat és cseresznyét vitt, nekem meg majd ki égett a szemem, hogy csak saláta volt a kosaramban !« A férjuram összehúzta a nyakát és nagyokat nyelt. . .

— Ebben az időben állt a kosár dicsősége tetőfokán. . . . A szatyor már haldokolt. Még voltak ugyan szatyrok, a régi időkből visszamaradt erős, nyúz- hataílan, hősi bőrszatyrok, melyek valaha egész vajhegyeket, túrőgörgetegeket hordoztak mélyükben. Ezeket elszánt, komor tekintetű, sokgyermekes családanyák vitték, kik nem törődve a megvető pillantásokkal elszorult szívvel mérettek bele ó krumplit a piacon felhalmozott hegyekből. Tekintetükből, mozdulatukból olvasni lehetett: krumpli, mindennap krumpli.. .

— Azonban minden dicsőség múló . . . így a kosásé is. A pénz őrféke állandó; a siberek

Eger, 1925. május 30.

Pünkösd vasárnapján negyedszer nyitja meg tágas termeit az Egri Kaszinó képzőművészeti kiállítások számára.

Ez úttal az egri festőművészek legfrissebb keletű alkotásai borítják a főútcai front három termét, melyekben nyolc egri műves*: Ágoston Vencel, Garay l&WirBL^Handmann Adolf,Korény József, Lipovnicskyné Szeöke Izabella, Timon Isa, Tóth Gyula és Tróján Alfonz állítottak ki több mint 60 darab képet.

Rendkívül kellemes meglepe téssel konstatáltuk, hogy a múlt évben a retrospectiv kiállítással kapcsolatos «vásár» óta valamennyien nagy 'haladást tettek művészeink. — Távol áll ez a mostani kiállításuk aiár minden dilettantizmustól s a kiállítás a magaösazesaégébeű határozottan nívósnak mondnatő.

Úgy látszik legszorgalmasabb volt a kiállítók közül a télen és tavaszon Ágoston Vencel, aki a halvan képnek körülbelül a harmadát szolgáltatja a nélkül, hogy képei unalmasakká válnának.;— Leginkább tájképekkel szerepel, aminthogy az egész kiállításon főként a tájképek s utána a csendéletek dominálnak. — Ágoston is megpróbálkozik a minden egri festőt kísértésbe hozó minorita- templom gyönyörű formáival a a hozzáférhetős miatt nehéz feladatot, egészen elfogadható sikerrel oldja meg.

Handmann Adolf (ez nagyon érthető is) egységesebben hatott karácsonyi gyűjteményes kiállításán, de magas művészi kvalitásai ez úttal bemutatott kilenc képén is érvényesülnek, mely képekben, mint mindig, most is keres, kutat, nehezebbnől-nehe- zebb problémákat tűz maga elé és old meg leginkább sikeresen. — «Vérnarancs» csendéletén a narancssárga és vérpiros színeknek egész tobzódása van s a tükörfényű piros mahagóni asztal lapján s az asztalon lévő üvegpoharakon a reflexek és visszatükröződések mesteri megfigyeléseit reprodukálja. — In- teríeurjében a kettős megvilágítás ezinproblémáin győzedelmeskedik. — Miszticizmusra hajló lelke persze ismét foglalkozik a pán sípon furulyázó beeskelábú istenkékkel.

A nagy ambícióval haladó fiatal Lipovnicskyné egészen komoly feladatokkal foglalkozik. A kiállítás figurális részét leginkább ő képviseli s a kiállítás egyetlen aktja is tőle való. — Ez a kis méretű akt-kép sok ígéretet foglal magában. — In- terieurjeibsn is az alakok jól, természetesen vannak beállítva.

Garay kisasszony is bent von az egyenesben. Csendéletei egyenesen bravúrosak. — Templomi interieurje is javúl, de még kissé

kemény. Érdemes lesz e zsáner- ral foglalkoznia. — Hivatottsága van erre.

Korény Józsefet már régen nem láttuk, ő inkább az iparművészeire adta megát (nagyon okosan) és most kiállított szép képei is a régi nagy mesterekre emlékeztető barát és a tiroli parasztfej, azt hisszük, művészi pályájának korábbi időszakából valók. — Ellenben a «Tavasz» című derűs képén már a plain air-nek hódol.

Tóth Gyula most a föreSliskola számára festi a meglepetésszerűen szép zászlót s ennek tudható be, hogy a kiállításon csak két kisebb igényű képpel szerepel megfelelően.

Timon Isának minden ecset- vonása nagyon kedves. Ez úttal nagyobb alakban megismételt derűs, napsugaras interieurje és férfias tempóban megfestett fűzfái nagyon jó helyre helyezik őt a kiállítók között.

Tróján Alfonzot pedig nem azért hagytuk a sorrendben utolsónak, mintha ez a hely illetné öt. — Sőt. — De ő tulajdonképen a rendezője és létrehozója a kiállításnak s e minőségeben bizonyára az ő szerénységét bántotta volna, ha nem utolsó nak említjük meg. — A kiállítók között talán Trojánban legtöbb a forrongás. Az irány azonban, amelyben halad, jő.— A «Búzatáblák» c. képe ügy látszik előző időkből való s élénken emlékeztet Szinnyey-Merse Pálnak «Mező»

c. képére. Újabb képein úgy hat, mintha Radnay művészete gyakorolna rá maradandó hatást. Különösen «Október» c. képén látszik ez a hatás. Általában a fiatal Tróján nagy reményekre jogosít. Tőle még sok jót fogunk látni. Dr. E. S.

SZÍNHÁZ.

Süt a Nap.

Kissé megfogyatkozott nézőtér előtt pergett le ennek a napsugaráé, élettől duzzadó színműnek a meseszála. Pedig a vendégművész nagyszerű játéka még azok részére is élménnyé tette az estét, akik már látták más raegiátszáeban is ezt a darabot.

Rózsahegyi legsikerültebb ezerepeinek egyikét : a tanítót játszotta. S ezúttal megint nem Rózsahegyi Kálmánt, a művészt láttuk magunk előtt, hanem a nemzet napszámosát, az egyszerű falusi tanítót, aki örökifjú idealizmusával küzködik a batevő falatért nyolc éhesen csipogó fióka részére, küzködik a közöny ellen, homlokán állandóan váltakozik a pillanatnyi borulat a bölcs ember derűjével. Rózsahegyi képes úgy a

lőlek legkisebb rezdüléseit éreztetni, mint a hétköznapok legszürkébb perceit jőizü életfelfogással kitölteni.

Gabányi Böske pompásan látta el feladatát: magú volt a napsugaras lelkű falusi tisztele- tesleány, tele pompás jókedvvel, szemérmes szerelemmel. A többi szereplők is kitünően beleilleszkedtek az együttesbe, a hálás közönség nyiltszini tapsokkal sem fukarkodott. U. G.

HÍREK

— Eger, 1925 május 31. —

Új teológiai doktor. Rubovszky Ferenc teológiai tanárt, papnöveldéi tanulmányi felügyelőt, a központi papság egyik légiévé- kenyebb fiatal tagját a budapesti m. kir. Pázmány Páter Tudományegyetemen május hó 30-án a hittudományok doktorává avatták.

A megyei vitézi szék uj széktartója. Nagy Gusztáv ny. ezredes, aki csaknem egy éven át elismerésre mélió odaadással szék- tartója volt Hevesvárraegye Vitézi Székének, e tisztségét a mai napon Vitéz Géczy Sándor őrnagynak adta át.

Az érseki jogakadémia évzáró ünnepélye szombaton délelőtt zajlott le az akadémia tanácskozó termőben. Dr. Ambrus István pré posíkanonok, a jogakadémia igazgatója íanévzárő beszedőben a lélek halhatatlanságáról és a spiritizmuíről értekezett, majd kiosztotta a Rsjner-féle alapítvány kamataiból álló jutalmakat, melyekben az idén Pillér Kálmán IV. é., Lojdl litván III. ó., Trauer Hubert II. é. és Szabolcsy István I. éves joghallgatók részesültek. Az [évzáró ünnepélyt megelőzően a líceum kápolnájában fényes segédlettel nagymisát pontifikáit & prépostkanonok. A jogakadémián junius hő folyamán már csaa kollokviumok, alap- és államvizsgák lesznek.

A Nemzeti Bank egri jogtanácsosa. A Magyar Nemzeti Bank budapesti üzletvezetőfiége az egri fiőkintézet jogtanácsosi teendőivel dr. Erlach Sándor ügyvédi kamarai titkárt, Heves vármegye tb. főügyészét bízta meg.

Nemzeti ünnep az elesett hősök emlékére. Pünkösd ünnepének mostani eleővasárnapját a világháborúban [dicsőségesen elesett hőseink emlékének szentelik törvényeink. Az ünnepséget városszerte plakátok hirdetik. Vegyünk részt azon mindannyian !

Cserkész fogadalom-tétel. Aciszt. rend Szt. Bernát gimnáziumának 2/B, sz. Koháry cserkész csapata junius 1-én, pünkösd hétfőjén d. e. fél 11 órakor a ház kertjében ünnepélyes foga- d ilointételt és újítást tart, melyre minden érdeklődőt szívesen lát és a megyei cserk. intéző bizottság tagjait ezúton tisztelettel meghívja a Parancsnokság.

Egyházi zene Az »Egri Dalkör* ma, vasárnap délelőtt 10 órakor a hősök emlékezetének szentelt ünnepi misén Mauerer J. G. op. 63. B-dur miséjét adja elő zenekari kísérettel Huszthy Zoltán karnagy vezényletével. A változó részeket Griesbacher P. Repertorium chorale-jáből éneklik.