Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-05-16 / 110. szám
Előfizetési díj postai szállítással: egg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Ä kereskedelmi hitel. Mint minden közgazdasági kérdésben, úgy a kereskedelem terén sem szabad megfeledkez- nünk arról, hogy hazánk közgazdasági fejlődése merőben különbözik a többi országokétól. Míg a legtöbb államban az ipart és kereskedelmet az a szükségszerűség hozta létre, hogy a mezőgazdaságban feleslegessé vált tőkék más téren gyümölcsöztet- hetőfe legyenek eddig hazánk mindig a tőkeszegény országok sorába tartozott. A magyar ipar és kereskedelem nem a feleslegessé vált tőke természetes kiválasztódása révén jött létre, hanem mesterséges beavatkozásnak lett az eredménye. S talán épen innen magyarázható az a sajátos jelenség, hogy nálunk a közvélemény a kereskedelemmel szemben mindig kirívó animo- zitással viselkedett, magyar ember idegenkedett a gondolattól hogy gyermekeit kereskedelmi pályára nevelje. Ha érthető is, üogy a magyar nemzet ezirányú fejlődése kezdetben nehezen indult meg, a háború és az azt követő évek nehéz tanulságai alkalmasak voltak annak belát- tatására, hogy a kereskedelem a közgazdasági életnek ép oly jelentős tényezője, mint a mező- gazdaság vagy az ipar. A szanálással együttjárő pénzszűke rendkívül súlyos megpróbáltatások elé állította a magyar kereskedelmet. A közönség vásárlókedve módfelett megcsappant, úgyhogy a forgalom a minimumra csökkent. Ezzel szemben a hitel terén alig állott be lényegesebb javulás. A pénz még mindig drága, úgyhogy a kereskedők inkább lemondanak az üzleti forgalom fejlesztéséről, semhogy olyan magas kamatok fizetésére vállaljanak kötelezettséget, melyeket az üzlet forgalma nem bír meg. Ellankadt a vállalkozási kedv az egész vonalon. Nemcsak azok a cégek sodródtak el, melyek nem álltak a legbiztosabb alapon, de válságba kerültek azok is, melyeknek aktívái felülmúlták ugyan passzíváikat, de vagyonaik nem voltak gyorsan mobilizálhatók. Azok a kereskedők is, kik átvergődtek a nagy válságon, bátortalanokká lettek. Rettegnek drága hitel igénybevételivel raktáraikat kiegészíteni. A helyzeten csak a hitelpolitika alapos megreformálása segíthet. Az eddig folytatott hitelkorlátoző politika csak pánikot okozott és pusztításhoz vezetett. Azok a vérmes remények, melyek a belföldi tőke élő- csalogatására irányultak, szétoszlottak azon 'egyszerű okból, hogy nincs belföldi töke. Tőke nőikül pedig nincs gazdasági élet. Tőkét kell tehát termelnünk, vagy szereznünk. Belföldi tőke termelését viszonyaink lehetetlenné teszik. A belföldi tőketer- melás csak úgy valósítható meg, ha előbb tőkét szerzünk külföldBudapest, május 15. M. T. I. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. A napirenden levő választó- jogi javaslathoz elsőnek Dénes István szól hozzá. A javaslatot nem fogadja el, mert szerinte az a földmunkások 50°/o-át zárja ki a választójogból. Rámutat arra, hogy a választójog szövegezése ős indokolása ellentmondásban vannak egymással. A javaslat tudniillik általános választójogról beszél, az indokolás pedig azt magyarázza, hogy miért nem lehetett a választójogot általánossá tenni. Kijelenti, hogy a kormány a választójogot az iskolai képzettséghez köti. Beszéde további torán Rakovszky Iván belügyminiszter 1918 évben a választójogi bizottságban elmondott beszédét ismerteti, к (Rakovszky Iván megjegyzi, hogy Dénes hamisan idéz ) Dénes döntő bizonyítékokat lát arra nézve, hogy a javaslatnál a kormány nem törődik a nép széles rétegeivel. Dénes István tiltakozik az ellenzéki földmives lapok betiltása ellen. Memorandumot helyez a Ház asztalára, amelyben a szervezkedési szabadság sérelmét tárja fel. A kormánytól az általános titkos válaszlasztőjogot követeli. ről, melynek segítségével az állami- és magángazdaság beruházásokat fog eszközölhetni. A krízis még tart és megbénítja egész közgazdasági életünket. Addig, mig a mezőgazdasági hitel kérdése nem nyert megnyugtató megoldást, a kereskedelem sem számíthat jelentékenyebb támogatásra. A kereskedőtársadalom tehát egyelőre önmagára van utalva. Össze kell magát szednie s egy hatalmas önsegélyezési akcióval lehetővé kell tennie a maga részére a hitelt. Ennek sikerén fordul meg jóformán a magyar kereskedelem léte vagy nemléte. Angyal Lajos A javaslatot nem fogadja el. Utána Ernszt Sándor szólal fel. Rámutat arra, hogy nagyon mag kell gondolni minden lépést, amelyet a választójog alkotásánál teszünk, mert ettől függ a nemzet jövendő állapota. Ha- sonlőképen nem helyesli, hogy a javaslat nyílt szavazás mellett a szavazatot kötelezővé teszi. Beszédét azzal fejezi be, hogy ha nincs is szélsőséges álláspontja, azért demokrata, mert szükségesnek tartja, hogy a nemzet széles rétegei döntsék el a nemzet sorsát. Mindent meg fog tenni, hogy a nemzetet felvilágosítsák és politikailag éretté tegyék. A javaslatot nem fogadja el. Cserti József szólal fel ezután. Kijelenti, hogy az általános titkos választójog híve. A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat rendelkezései közül különösen kifogásolja az elemi iskolai bizonyítvány felmutatásának kötelezettségét. A javaslatot nem fogadja el. Ezután az elnök javaslatára kimondotta a Ház, hogy a legközelebbi ülését kedden tartja A mai napon az ülés 2 órakor őrt véget.: eçy Istenben, hiszek eçy háziban, Hiszek egy Isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában !»' 500 püsptik a chikagói eucharisztikus kongresszuson. Chikagó, május 15. MTI. Az amerikai katholikueok nagyban készülnek az eucharisztikus kongresszusra, amelyet 1926 ban fognak megtartani] Ohikagóban. Az eucharisztikus kongresszus iránt rendkívül nagy az érdeklődés. Körülbelül 500 püspök megérkezését várják a világ minden részéből. Leszállították a bankok a kamatlábat. Budapest, május 15. MTI. A bankok leszállították a kamatlábat és az azonnal felmondható értékek után 7 százaiéit, az egy hónapra felmondható értékek után 10 százalék, a három hónapra lekötött értékek után 12 százalék évi kamatot fizetnek. Megtérő lélekkel ment az akasztófa alá Molnár-Tóth József. Páter Somogyi helyreigazítja a lapok közlését. Budapest, május 15. Somogyi Károly páter karmelita atya aki a szerdán kivégzett Molnár-Tóth József tömeg-gyilkosnak a kivégzés előtti éjszakán a siralom házzá átalakított cellában az utolsó vigasztalást adta, annak megállapítását kérte, hogy a lapoknak az a híradása, amely szerint Molnár-Tóth József cinikusan elutasította volna a kínált lelki vigaszt és vádolta volna a papokat, nem felel meg a valóságnak. Ezzel szemben a való tény az, hogy a tömeggyilkos a hajnali órákban teljesen megtört, papot hivatott és páter Somogyi Károllyal a siralomházzá átalakított cellában 20 percig imádr kozott ^buzgón, megcsókolta* a feszületet és töredelmes gyónás után bocsánatot kért a pátertől eddigi cinikus viselkedéséért. Kijavítják az Érsekkert padjait. Sok panasz hangzott már el aziránt, hogy az Ersekkertet felkereső és üdülés után vágyó közönség nem tud megpihenni sehol, mert az érsekkerti gyér számú padok olyan állapotban vannak, hogy azokra leülni élet, illetőleg ruha-veszélyes. A városi tanács most tervbe vette, hogy az összes padokat kijavit- *t#rja. A kijavítási munkálatok a legközelebbi jövőben megkezdődnek. felső kereskedelmi iskolai tanár. Választójogi vita. Ernszt Sándor álláspontja.
