Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-05-14 / 108. szám
Ära 20Q0, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925. május 14. csütörtök. XXII évf. 108 sz. Előfizetési díj postai szállítással: egy hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKÄS MÄPILÄP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. Győr város háztartásában nem játszik szerepet az a kérdés, melynek megoldásától másutt és így Egerben is a háború folyamán elmaradt beruházások folytatását függővé tették. Győr város vezetőségében jő gazdák és nagy filozófusok ülnek. Akár kap Győr külföldi kölcsönt akár nem, a költség- vetésbe beállították a szükséges kölcsön évi törlesztési részletét és a kamatokat is. Ha a város megkapja a kölcsönt, akkor a tanács egész városépítési programmját egyszerre megvalósítja. Ha nem kapja meg a kölcsönt, akkor a költségvetésbe felvett törlesztési és kamattételeket fordítja évenként a beruházási programra megvalósítására. Kérdés már most, hogy ezen módszer mellett mennyi időt venne Igénybe valamely építési terv végrehajtása, ha a szükséges tőke nem áll egyszerre rendelkezésre? Tegyük fel pl. hogy Eger város képviselőtestülete elhatározná a város utcáinak szabályozását ős kövezését, vízvezeték építését és a város csatornázását, szabályozná az Eger patak medrét, bővítené a villamostelepet, több bérházat építene a lakásínség enyhítésére és végül nagyobb tökével lehetővé tenné a fürdő modernizálását és a fürdőszállő megépítését és ennek kapcsán megszerezné az Egri Városfejlesztő rt. részvénytöbb- ségét. A közgyűlés pl. ezen célokra felvenne 10 millió aranykoronát vagyis 15,000 koronával számítva egy aranykoronát 150 milliárd koronát. Ha a kölcsön 25 év alatt volna törlesztendő kibocsátási árfolyama 90°/o és kamatlába a bankgaranciáért fizetendő jutalékkal és esetleges mellékköltségekkel együtt 10% volna, — ennél olcsóbb kölcsönt nem igen lehet remélni, — akkor a város a kölcsön törlesztésére a 25 év folyamán tőkében 165 milliárd koronát, kamatokban 186 milliárd koronát, összesen tehát 351 milliárd boronát fordítana. Győr város módszerével fenti beruházási programúi megvalósítása Eger városának 351 milliárd helyett csak 150 milliárd- jába kerülne ős 9 év alatt volna végrehajtható. Ha feltesszük, hogy a kölcsön fele mint gyümölcsöző befektetés 5% hasznot is hajt évente, akkor ez a határidő még kőt esztendővel rövidülne, vagyis Eger városa a külföldi kölcsönnel kapcsolatban tervezett beruházásait 7—9 év alatt bölcsön nélkül is eszközölheti, ha a fenti példaképen felsorolt teendőket mind meg akarná valósítani. A városi tanács a Magyar Városok Kongresszusánál tett bejelentése szerint egyelőre csak a vízvezeték és csatornázás ügyét óhajtja tető alá hozni 2,000.000 aranykorona külföldi kölcsönnel. Döntő befolyással bírt a városi tanács ezen elhatározására az a körülmény, hogy a város költségvetése évenkint a tanács nézete szerint csak évi kb. 100.000 Budapest, május 13. A mai nemzetgyűlést 11 óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. A választójogi törvényjavaslat folytatólagos tárgyalásánál Meskó Zoltán szólal fel először ős visszautasítja Szilágyi Lajosnak azt a mondását, amely az ellenzéknek azt a részéi, amely passzivitásba vonult úgy állítja be, mintha nem teljesítette volna kötelességét. Majd arra kéri a kormánypártot, hogy a javaslat tárgyalásánál ne a kicsinyes pártérdekek, hanem az ország jól felfogott érdeke legyen a vezető szempont. Hive a választójog legmesz- szebbmenő kiterjesztésének és a nők választójogának is. Élesen bírálja a javaslatnak azt a rendelkezését, amely a városi kerületekben titkos, a falusi kerületekben nyílt szavazást rendel el. Közben élesen támadja a kisgazdákat és azt mondja, hogy Bethlen István gróf nyerte meg a kirakat-versenyt, mert oly ügyesen helyezte el az egységes j párt kirakatában a kisgazdákat, j hogy mindenki azt hiszi, hogy arany korona uj kiadás beállítását bírja el a törlesztési szolgálatra. A városi tanács kisebb Programm ja e szerint még kölcsön nélkül is, 7—9 év alatt megvalósítható és befejezhető, a példaképen említett nagy városfejlesztési akció meg 35 évet igényelne. Bár a mulasztásokat helyre lehet hozni, de sz elveszett időt semmi sem hozza már vissza. Eger város képviselőtestülete és tanácsa Eger minden barátját a maga pártján fogja találni, ha késedelem nélkül hozzáfog nagy munkájához: Eger városításá- hoz (nyugati értelemben). Kellő fáradsággal, áldozatkészséggel és szeretettel Eger a magyar vidéki városok gyöngye lehet, hová felüdülni és újjászületni seregei össze Csonka- Magyarország munkában kifáradt intelligenciája. Dr. Pálosi Ervin. kisgazdapártról van szó, holott az munkapárt. (Derültség és ellentmondások a kisgazdáknál.) Szijj Bálint közbeszól: Demagóg ! Meskó Zoltán részletesen bírálja a javaslatot, amelyet nem fogad el. Utánna Szijj Bálint szólal fel: Kijelenti, hogy a titkos választójog hive. A nyílt választójogot is elfogadná, ha akadna olyan ember, aki biztosítani tudná, hogy mindenki szabadon nyilváníthatja meggyőződését. t De ilyen ember nincs és nem is lessz. Tehát csak a titkos választójog mellett tud állást foglalni. Természetesen ezt csak annak lehet megadni, aki értékes és érdemes rá. A női választójoggal kapcsolatban kijelenti, hogy nem tartja szerencsésnek a nőknek, különösen a családanyáknak a politika fertőjébe tvalő bevitelét, az által, hogy választójogot adnak nekik. pSíem fogadja el a javaslatnak azt a részét, amely a városi és ipari kerületekben titkos szavazást, a falusi kerületekben pedig nyílt szavazást rendel el. Határozati javaslatot nyújt be: Utasítsa a nemzet- gyűlés a kormányt, hogy nyújtson be olyan törvényjavaslatot, amelyben a titkosság és megbízhatósági rendszer mellett a választási izgató népgyűlések és programbeszédek eltiltása is benne legyen. Elismeri, hogy környezetében senki sincs, aki vele e tekintetben egy véleményen volna, de ő avval nem törődik. A javaslatnak csak egyes részleteit fogadja el. Hegymegi Kiss Pál: Avval kezdi beszédét, hogy azokat a házszabályokat, amelyeknek »lapján a törvényt tárgyalták, nem fogadja el és érvényességüket soha nem ismeri el. Kijelenti, hogy lélekben ma is passzív, bár itt van a nemzetgyűlésen. Megokolja, hogy miért léptek annak idején passzivitásba. A kormánynak a kitiltás alkalmával tanúsított magatartását nem helyeselték, ezért vállaltak szolidaritást a kizárt képviselőkkel, abban a reményben, hogy a kormány a passzivitás tanulságait levonja és engedékenyebb lesz. Ez a felfogás azonban megbukott, mert a sajtó nem állott melléjük. Zita királyné egészséges. Madrid, május 13. MII. Le- queiíiői jelentés szerint valótlan az a hir, amelyet néhány lap közöl Zita királyné egészségéről. A lequeitiői polgármester közölte a kerület kormányzójával, hogy a királyné teljes egészségnek örvend. Újból kísért a szláv korridor. Róma, május 13. MTI. Benes cseh külügyminiszter lapja, a Cseszko Szlovo a közelmúltban azt irta, hogy ha a békeszerződés revíziója szóba kerülne, Csehország hajlandó volna áldozatokat hozni bizonyos ellenszolgáltatások ellenében. Ebben az esetben újból felvetnék a korridor ügyét, amely Csehországot a testvér Jugoszlávia állammal kötné össze. Az Epoka és az Ideal Nazionale részletesen foglalkoznak az üggyel és hangoztatják, hogy a szláv korridor felállításának lehetősége veszélyt jelent az olasz érdekekre. »a««» ■**&***&* ««w» «ew-ww Választójogi vita a nemzetgyűlésen. Meskó Zoltán kirakat-kisgazdáknak nevezi a kormánypárti kisgazdákat. — Szijj Bálint kisgazda képviselő a titkosságért. — Hegymegi Kiss Pál a passzivitásról.
