Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-05-09 / 104. szám
Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. zik, tulajdonképen oktalan pazarlás volna. Alapos megfontolást, újabb és újabb revíziót, állandó higgadt és tárgyilagos ellenőrzést igényel annak a kérdésnek eldöntése: hol és minő mértékben szorít- tassanak meg az állami kiadások. Mélységesen szociális világszemléletünkből kifolyóan kívánatosnak tartanők, hogy vezető tényezőink e rendkívüli horderejű probléma mellett sem a fellegekbe vesző önérzet hűvös gőgjével, sem az automobilok viharos gyorsaságával és szelességével ne rohanjanak tova. És ügy ne cselekedjenek, mint a mesebeli ember, aki hitelbe gyémántgombokat varrt a rongyos ingére. G. A választójogi törvényjavaslat tárgyalása. Puky Endre előadó beszéde. A takarékosság nevében .szorgos és kegyetlen munka folyik állami életünk egész vonalán. Leépítjük intézményeink egy részét. Ez a leépítés borzasztó egy fogalom s a sző is fonák, mely ijesztő tényeit takarja. Aki a világot a leépítés gondolatával megajándékozta, viszonzásul megérdemli, hogy felbontsák érte. Mert a leépítés — akárhogy szépítgetik, kendőzik, cicomáz- zák — nem egyéb mint rombolás. Destrukció. Ügy is ahogy elgondoltuk, de annál inkább abban a formájában, ahogyan keresztülvisszük. A leépítés nevében zárunk be tanintézeteket és tanítókat eresztünk szélnek. Leépítjük a fel sem épített tanyai iskolákat és messze vidékek népességét nyomorítjuk analfabétákká. Támogatásban már nem részesítjük, tehát meghalni vagy elzülleni engedjük a színházat. Levesszük a kezünket az élet nehézségeivel viaskodó ifjúságunkról s tétlenül szemléljük, hogyan fojtja meg lelkében az isteni szikrát a nyomor. Ölhetett kézzel nézzük a tüdővész rombolását s az alsó rétegek uj nemzedékének elcse- nevészedését. Balkánizáljuk a közigazgatást ős veszélyeztetjük a jogrend érvényesülését. Magállam engedjük a fejlődést, pedig az élet vágtató vonatáról lemaradni, az evolúció rohanó iramából kifulladtén félreállani már egyértelmű a csatavesztéssel. Mert az élni akaró népek között hatalmas erővel lüktet a verseny. És jaj annak a nemzetnek, mely kiesik a viadalból, mert nem felfelé, de lefelé »épít«, a szellemi és gazdasági küzdelemre nem fegyverkezik, de leszerel. ........... Országunk siralmas a nyagi helyzetében tagadhatatlanul messzemenő takarékosságra van szükség, de sok és súlyos társadalmi bajunk közepette rendkívül gondos körültekintéssel kell alkalmazni a takarékosság elvét. A dőre és szűkkeblű krajcároskodás, mely a pénzügyi egyensúly érdekében még az igazán égető .feladatok megoldása elől is mereven elzárkőBudapest, május 8. A mai nemzetgyűlést 3/4ll óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztések után a választójogi törvényjavaslat tárgyalására tér át. A javaslatot Puky Endre előadó ismerteti. Beszéde elején kiemeli a választójogi reform nagy fontosságát. Nagy jelentőséggel bir a választójogi reform főleg azért, mert egyúttal visszatérést jelent a régi képviselőházhoz és kapcsolatban van az egyidejűleg vissza állítandó és megrefolmálandó főrendiházzal. Ezután ismerteti a választójogot. A választójog megítélése dolgában a legszélsőségesebb Ítéletekkel találkozuuk. Az egyik megítélés az általános jelen forrásának, a másik minden baj okának és a szabadság akadályának tekinti. Rámutat arra, hogy általános választójog nem volt és nem is lehet. A választójog gyakorlását bizonyos feltételekhez, életkorhoz, helyben- lakáshoz kell kötni. A választójog kiterjesztése e jelen esetben mit jelent ? A munkásságnak 50 és V* %-a, a polgárságnak a bir Választójoggal. Sajnálja, hogy azok a baloldali képviselők, akik pedig a munkásság védelmezőjének szeretnék magukat feltüntetni, távol tartják magukat a törvényjavaslat tárgyalásától, holott pedig a javaslat a munkásság számára kívánta a jogokat megadni.(Nagy zaj a bal oldalon.) Szilágyi Lajos tegyék lehetővé, hogy bejöjjenek. Szabó Sándor: Pedig tanulhatnának ! Puky Endre folytatja : További kiterjesztése a polgári társadalom érdekeinek veszélyeztetése nélkül nem lehetséges. A kiterjesztést az is fokozza, hogy nők is bekerülnek a választók közé. Ismerteti ezután azokat az érveket, amelyeket a nők szavazati joga mellett és ellene felhoztak. A választójogi bizottság a nők szavazati jogi mellett foglal állást. Azonban a nőknek ugyanolyan feltétellel, mint a férfiaknak, nem lehet szavazati jogot adni. Ez végeredményben a nói parlamentre vezetne. Foglalkozik ezután a kisebbségek képviseletének kérdésével és a nyílt és titkos szavasással. A bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy visszaélések a titkos szavazás esetén is épp úgy lehetségesek, mint a nyílt szavazásnál csupán a nyílt szavazásnál a visszaélések köny- nyebben nyilvánosságra kerülnek. (Nagy zaj és ellentmondások az ellenzéken.) Foglalkozik ezután a passzív választójog kérdésével. — A javaslat kimondja, hogy azok, akik külföldön tartózkodnak nem választhatók képviselővé ; rámutat arra, hogy a parlamenti eskübe foglalt fogadalom megszegése elegendő arra, hogy az illető képviselőt mandátumától megfosszák. Majd ismerteti a javaslatnak tisztaságát biztosító részleteit. Hogy nemzetiségi és anti dinasztikus törekvéssel szemben és azokkal szemben akik most egyoldalúan küzdenek a demagógia segélyével akar a javaslat védelmet nyújtani. Ennek azonban csak akkor lesz eredménye, ha a szociális és a jelen gazdasági politikával jár együtt. Kéri a javaslat elfogadását. — (Nagy taps.) Drózdi Győző: A javaslatot igazságtalannak és reakciósnak tartja. Azt állítja, hogy a kormány a nyílt szavazásnál a földműves társadalmat akarja gúzsba kötni. Követeli a titkos szavazást, mert a választás tisztaságának egyetlen biztosítéka, a többség. Az előadó hivatkozott arra, hogy a magyar ember nyílt jellemével nem egyeztethető ösz- sze a titkos szavazás és hogy a magyar nép még nem érett meg arra. Felül a demagógiának. A magyar ember nem annyira éretlen, hogy felüljön azoknak, kik éretlen argumentumokkal állanak elő. Azt mondják, hogy megakarják menteni az értelmiség vezető pozícióját. Kérdi, hogy milyen értelmiségről van szó. Dénes István: Kuaa P. András, mint értelmiség. Drózdi Győző : A javaslatot nem fogadja el. Az elnök ezután félbeszakítja a vitát. Nemes Bertalan a III ik bíráló bizottság előadója, beterjeszti a bizottság jelentését, amely szeriDt a bizottság Peidl Gyula megválasztásának érvénytelensége ellen beadott panaszt visszautasította és Peidl Gyulát végleg igazolt képviselőnek jelentette ki. Az elnök ezután napirendi javaslatot tesz. Javasolja, hogy a legközelebbi ülést kedden délben tartsák. Eckhardt Tibor javasolja, hogy a nemzetgyűlés holnap is tartson ülést. Az elnök a javaslatot, mivel Eckhardt Tibor nem adta be írásban indítványát, elfogadottnak jelenti ki. Az ülés 2 órakor véget ért. A pápa áldását küldte a beteg kassai püspöknek. Kassáról Írják: Dr. Fischer' Colbrie Ágost Kassa városi püspök állapotában mindeddig nem állott be javulás. Ezt a körülményt a pápai nuncius, aki úgyszólván naponként érdeklődik a nagybeteg püspök állapota felöl, tudatta XL Pius pápával, aki erre ugyancsak a prágai nuncius utján, áldását küldte a kassai püspöknek, mielőbbi gyógyulást kívánva neki.
