Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-05-07 / 102. szám

Ára 2000, vasárnap 2500 korona. ' vf Eger, 1925 május 7- csütörtök. XXII. évf. 102 sz. w § Előfizetési díj postai szállítással: egy hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. ——r MB—— aWWWKTWWMtBaHHMBMBaa— POLITIKÄI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Takarékosság az egész vonalon ! Ez lett most a jelsző az állam életében s a felelős tényezők ennek a gon­dolatnak védelmében keményen állják a kritika pergőtüzét. Anélkül persze, hogy csakugyan az egész vonalon érvényesíteni tudnák a takarékosság gondo­latát s ily mődon az államház­tartást minden méltán mellőzhető kiadástól tehermentesíteni és a népesség széles rétegeinek az anyagi erőkkel való gazdaságos bánás tekintetében jő példát szolgáltatni sikerülne. Külügyi kiadásaink például ma is igen jelentős összegeket emésztenek föl, pedig külpoliti­kánknak látszólag teljes passzi­vitása gyakorta képezi szóbeszéd tárgyát. Megvan a fölötte költ­séges diplomáciai berendezésünk s nemzetközi helyzetünk javu­lása csigaléptekkel halad előre. A közelmúltban ugyan legfőbb külpolitikai célunk és igényünk, a békeszerződések reviziójánc-k gondolata, mérvadó nyugateurő- pai körök képviselőinek ajkán is hangot talált immár, de a szólamtól a tényleges változásig még igen-igen hosszú az út, a sokat Ígérő frázisokat tehát túl­becsülni dőreség volna. Egyéb­ként pedig ez a még talán csak a távol jövő ködébe vesző ered­mény is jórészt bizonyára annak a ténynek tulajdonítható, hogy kívülünk más leigázott nemzetek is feszegetik a börtön- ajtaját. Viszont kiábrándítóan mered reánk a lesújtó tapasztalat, hogy kvirináli követünk pár hét előtt képtelen volt választ adni az olasz király arra vonatkozó kér­désére, hogy mekkora területet vett el tőlünk a trianoni szer­ződés. Ilyen körülmények között meg­fontolandónak látszik, hogy ami­kor egy-egy követünk személyi kiadásai évről-évre százmilliókba kerülnek az országnak: vájjon csakugyan kifizetődik e a költ­séges apparátus. Hegedűs Lóránt például, aki pénzügyminisztere volt az első Bethlen kormány­nak s akinek pénzügyi koncep­cióit kézlegyintéssel elintézni ép oly kevéssé lehet, mint oktalan ellenzékieskedéssel vádolni e ki­tűnő államférfiunkat, minap a takarékosság jegyében azzal a javaslattal lépett a nyilvánosság elé, hogy a Népszövetséghez nem tartozó államokban ne tart- Bunk fenn drága követségeket. Ezeken az államokon tudniillik úgy sem múlik a mi jövendőnk s azokért a nagyon kérdéses, közvetett és távolesö előnyökért, melyeket ezen országok közhan­gulatának diplomáciai képvise­letünk segélyével esetleg elér­hető valamelyes változása reánk nézve jelenthet, drága külföldi valutákban aránytalanul nagy áldozatokat hoz ma a vergődő ország. Amikor újabb hatezer közal­kalmazott elbocsátásáról, vagy hivatalos [nyelven és stílszerűen mondva: végelbánás alá voná­sáról kering a hír, talán érdemes volna megfontolás tárgyává ten­ni: nem lehetne-e inkább kül­ügyi berendezéseink és repre­zentációink [költségeire fokozot­tan alkalmazni a takarékosság sokat hangoztatott irányelvét. G. Az építkezések előmozdítása. Kedvezményeket nyújt a kormány az építkezők részére. Búd János pénzügyminiszter beszéde. Budapest, május 6. A nem­zetgyűlés mai ülését 11 órakor i nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Bejelenti, hogy Meskő Zoltán a római követség ügyében napi­rend előtti felszólalásra kért en­gedélyt, ö azonban ezt nem adta meg. Kérdezi a nemzetgyűlési:, hogy megadja-e napirend előtti felszólalásra a jogot. A nemzet­gyűlés Meskónak nem adja meg az engedélyt. A mentelmi ügyek letárgya- lása után az építkezés előmoz­dítását célozó törvényjavaslat tárgyalására kerül a sor. Temesváry Imre előadó ismer­teti azon kedvezményeket, ame­lyeket a házépittetőknek a ja­vaslat nyújt. A háztulajdonosok az uj épület felett szabadon ren­delkeznek. A törvényjavaslat igen nagy kedvezményeket nyújt az uj építtetőknek úgy, hogy a befektetési költség nagy része visszatérül. Kéri a javaslatnak általános és részleteiben való elfogadását. A javaslathoz elsőnek Pstrovácz Gyula szól hozzá. Kiemeli, hogy a magyar gazdasági válságnak egyik oka az építő ipar pangá­sában rejlik. Nincs olyan törek vés, amely arra irányulna, hogy az építő ipart előmozdítsa, éppen ezért a javaslatot öröm­mel üdvözli. A javaslat intézke­déseit helyesli és elismerését fejezi ki a bizottság munkája iránt majd bejelenti, hogy több módosító javaslatot fog beter­jeszteni. A javaslatot elfogadja. Eőri Szabó Dezső kéri, hogy a javaslatban kontemplált házadő mentességet terjesszék ki a föld­reform során 'házhelyhez jutott kisgazdák házaira is. Búd János pénzügyminiszter válaszol a felszólalásokra. Ki­jelenti, hegy a törvényjavaslat­nak az a célja, hogy a mai ne­héz gazdasági helyzetben a kor­mány mindent elkövethessen az építkezések előmozdítására. — Kijelenti továbbá, hogy egész Európában egyetlen olyan tör­vény nincs, mint ez a javaslat. Az építkezések előmozdításával az egész gazdasági élet javulá­sát kívánjuk szolgálni. Uj dolog a javaslatnak az az intézkedése, hogy a tatarozások során mesz- szemenő kedvezményeket ad. A kormány evvel a javaslattal nem csak áldozatot hoz, hanem gaz­dasági ás szociális politikájáról tesz tanúbizonyságot. Igaza van Petrovácnak: Meg kell valósítani az építkezési hitelek lehetőségét és nem szabad engedni, hogy bevigyék a köztudatba azt a véleményt, mintha a ház nem volna biztosabb alap a hitelre, mint a mezőgazdaság. — Nem lehet azt mondani, hogy a mezőgazdasági hitel meg­oldása sikertelen. A végleges megoldás már csak napok kér­dése. A házépítési akció során a legfontosabb megteremteni a háx hitel-képességet. A gazdaság gi élet javulásával ki lehet kü­szöbölni a korlátozó akadályo­kat. Szükséges, hogy összeegyez­tethessük a gazdasági szempon­tokat a szociális szempontokkal. Eőry Szabó József indítványoz­za, hogy a kis egzisztenciákra is terjedjen ki az adőmentesség. A pénzügyminiszter az indít­ványt elfogadja. A Ház ezután a javaslatot általános tárgyalás alapjául elfogadja. Földrengés. Budapest, május 6. MTI. Az Egyetemi Földrengősi Obszer­vatórium földrengést jelző ké­szüléke 5-én 11 őrá 20 perckor és 6.-án 6 őrá 35 perckor távoli földrengést jelzett. Mind a két földrengés fészke körülbelül 10 ezer kilométer volt. Ma 25 C. fok meleg volt Egerben. Budapest, május 6. A Mete­orológiai intézet jelentése : Ha­zánkban ma az időjárás igen enyhe. Eső alig fordult elő, de Tarcalon ős Tokajon nagyobb zivatarok voltak. A hőmérséklet 20£!. fok fölé emelkedett. A maxi­mumot 25 fokkal Egerben érte el. Időjóslás: Változóan felhős enyhe idő várható, esetleg ziva­tarok esővel. Repülőgépet is használnak a newyorki mentők. Newyorkból jelentik : A men­tők legközelebb repülőgépeket vásárolnak, hogy kivételes ese­tekben légi utón szállíthassanak partra betegeket vagy sebesül­teket a megérkezett hajókról. Az egyetem most építi uj kór­házát, ennek a tetején lesz a mentők repülőállomása. gagBeaagffii3s3<eaas>astiBaatasw»i Fegyházraitélt templomrablók. Miskolcról jelentik: Hétfőn délelőtt a miskolci törvényszék Sztolarik büntetőtanácsa Farkas Koroly Ónodi cipész felett ítél­kezett, akit az ügyészség renge­teg betöréssel, lopással vádolt. Farkas egész betörőbandát szer­vezett, amely főleg a vidéki fa­lusi templomok kifosztására ala­kult. A templomrablást hosszú időn át nagy «ikerrel végezték, amíg le nem fülelték őket. A ' betörőbanda tagjai közül csak Farkas Károlyt, a bűnszö­vetkezet vezetőjét és Bukovenszki

Next

/
Thumbnails
Contents