Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-04-30 / 97. szám
Előfizetési di) postai szállítással: POLITIKAI NAPILAP, egg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. I Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Dithyrambusokat szeretnék zengeni Eger szép- Bégéről és kedvességéről, dicső múltról beszélő köveiről, a történelmi, szellemi és vallási kultúra eleven harmóniájáról s a várost koszorűző hegyek-völgyek elragadó bájosságáról, — ha értenék hozzá s ha nem vennék zokon tőlem az őslakők, hogy én, a pár hónapos jövevény, akarnám felfedezni szivükhöz nőtt kincsüket. Elragadtatásom azonban őszinte és szivből jövő. Űj szemek, amelyek látni vágynak, gyakran többet és másképen látnak meg, mint a megszokottság köreiben révedező szemek. Űj szív, melybe Kassa, Kolozsvár, Temesvár, Pozsony dicsőséges képe van kitörölhetetlenül bevésve,- talán fogékonyabb s lángragyulóbb az egri «történelemdarab» kisugárzásaitól, mint aki kora gyermekségétől fogva ennek tüzónél melegedett. S éppen elragadtatásom miatt láttam meg oly hamar a sok fény mellett az árnyékot: a nagyság megszokottságát s emiatt magától értetődését is. A megszokottság pedig sokszor nagyobb veszedelem, mintha valamit nagyon gyűlöl az ember. A mindennapi- ság a minden szépet s jóságot megemésztő közöny szürke hamuesőjét szitálja az emberekre s a dolgokra, a körvonalak elmosódnak, «idők telnek, idők múlnak, feledésbe visszahűllnak.» Ez a megszokottság ugyan elkönyveli az elragadtatott bőkokat, pillanatnyilag örül neki és talán természetesnek is találja, mert hiszen ezt is megszokta, de kamatoztatni s számtalan hirét- nevezetességát minél szélesebb körben elterjeszteni, ország-világ előtt kikiáltani eddig nem igen jutott eszébe. Talán úgy gondolta, hogy az egri nők úgyis bevonultak a történelembe, az egri bor pedig a jő bort kedvelő szivekbe, a hírességhez s boldogsághoz ez is elég. A mai nehéz időkben azonban ezzel a kényelmes «szerénységgel* szakítani kell. Ha ez a város minden kincsével és nevezetességével valahol Németországban vagy Itáliában lenne, különvonatok szállítanák oda a turis- ! tákat s egyéb érdeklődőket, a félváros a vendégékből élne meg — magyarok is volnának minden évben szép számmal látogatóban — s ki volna elégítve a romantikus, a tudós, a természetrajongó, mindenféle rendű és rangú ember. Igaz, hogy ez a közöny sokban érthető is volt boldog Nagymagyarország életében. A Tátra büszke hegyóriásai homályba borították a szerény Mátrát. A dicsőséges történeti múlt oly magától értetődő dolog volt, a Kárpátoknak minden orma «régi dicsőségről regélt,» Kassa, Kolozsvár a kultúra terén ugyanazt nyújtotta, mint Eger — s még akkor is mindig külföldre kacsintottunk. Ma új arculatot vesz föl a mi életünk. Ma minden megmaradt értékünkhöz tíz körömmel kell Budapest, 1925. április 29. Tegnap újból tárgyalás volt a földmívelésügyi minisztériumban a mezőgazdasági hitelről. A mezőgazdasági kamarák a gazdatársadalom nevében memorandumot nyújtottak át Mayer János földmívelésügyi miniszternek, melyben azt kérik, hogy addig is, míg az angol kölcsön ügyét nyélbeütik, az állami pénz- feleslegekböl előlegeket adjanak Svájci lap cikke a Genf, április 29. A Journal de Génévé érdekes cikket írt azokról a kérdésekről, amelyek Magyarország és az utódállamok között a békeszerződés alkalmazása során felmerültek. Behatóan ismerteti az Arad—Csanádi vasút ügyét, amely kirivő példája a vasúti hálózatok szétszakításával támadt bonyodalmaknak. Miután a magyár és román kormány nem tudott a vonal használatának feltételeiről közvetlenül megegyezni, a magyar kormány a Népszövetséghez fordult, hogy nevezzen ki döntő bírákat. A román kormány azonban arra az álláspontra helyezkedett, kogy a vasút ellenséges ragaszkodnunk. Ma minden devalválódott és átértékelődött. Ma csonkaországunkban, Eger vidéke a legszebb hegyvidék, ma Eger igazán a magyar Athén lehet, ma Eger fürdőváros, nyaralóhely, a múltnak gyönyörű múzeuma lehet, — csak a közönyből ébredni, a megszokottság hamurétegéből kifejtöznie kellene s mindenekelőtt ügyesen megszervezett propagandával mindenki közügyévé tenni azt, ami most tényleg Eger legnagyobb közügye. Ennek a közösségi érzésnek a hiányát vettem észre ezalatt a rövid idő alatt, amióta Eger szépségeiben gyönyörködni alkalmam van. Ha kellemetlen dolgot láttam meg, ne méltőz- tassanak érte megharagudni. Dr. Urbán Gusztáv. a mezőgazdáknak. Mayer miniszter közölte a kamarák vezetőivel, hogy a pénteki minisztertanács elé viszi a kérelmet. Búd János pénzügyminiszter ezzel az üggyel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy ahhoz, hogy az állam a bevett pénz- feletlegekből a mezőgazdáknak hitelelőleget adjon, a Népszövetség hozzájárulása szükséges. békeszerződésről. tulajdon és azt lefoglalta. A lefoglalásban bele értve a jóváté- teli bizottság kezére jutott részvényeket is. A lap felemlíti a trianoni béke- szerződést, amelynek 304. szakasza kimondja, hogy az űj határok következtében a vasúti hálózatok igazgatását és műszaki újjászervezését az engedményes társaság és az illetékes állam között létesítendő megegyezés szabályozza. Ha a megegyezés nem jön létre, akkor a vitás kérdésekben a népszövetségi tanács által kijelölt birőság dönt. A román kormány ennél a kérdésnél is túltette magát a békeszerződés határozmányain. A kérdés közelről érdekli a svájciakat, akik meglehetős nagy mértékben ruházták be tőkéiket a magyar helyiérdekű vasutba és most a román kormány eljárása miatt megrövidülnek. Látni [való, hogy a trianoni szerződés írott betű marad még azokban az esetekben is, amikor semleges állampolgárok nyilván való érdekeiről van sző. Elképzelhető, mondja a lap, hogy hogyan alkalmazzák ott, ahol nem esik a pártatlan közvélemény ellenőrzése alá. A szociáldemokrata pártból kilépett Vágiék szét akarják választani a politikát és a szakszervezetet egymástól. Budapest, 1925. április 29. Ismeretes, hogy a szociáldemokrata párt egy csoportja elszakadt a párttól és Vági vezetése alatt új pártot alkot. Vágiék legfőbb törekvése most az, hogy a politikát és a szakszervezetet elválasszák egymástól. Ily módon megszűnnének a mostani .szociáldemokrata vezéreknek két helyről is jól dotált zsíros állásai. Késedelmi kamatot kell fizetni a községeknek a hátralékos vármegyei hozzájárulás után. A vármegyék egyedüli jövedelmét a községi hozzájárulások képezik, melyeket a községek négy részletben, minden évnegyed első hónapja 8-ik napjáig tartoznak a megye háztartási alapja javára befizetni. A hozzájárulás fizetésére vonatkozólag most a minisztérium uj rendeletet adott ki, melyben meghagyta, hogy a községek a késedelmesen befizetett hozzájárulások fitán késedelmi kamatot fizessenek. A ..legnagyobb tolvaj“. A prágai szenátus most foglalkozott Bodnár szenátor kiadási ügyével, aki az ellene beadott feljelentés szerint Msssaryk elnököt egy népgyülésen »a legnagyobb tolvaj« jelzővel ítélte. A szenátus hosszas vita után elhatározta Bodnár kiadását. Az állami pénzfelesleg ékből hitelelöleget kérnek a mezőgazdák. Nemcsak nekünk fáj már Trianon!
