Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-04-24 / 92. szám
Előfizetési dij postai szállítással: egy hóra 40.G00 K, negyedévre 120.000 K. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. A májusi bérnegyedre az eddigi kincstári házhaszonrészesedésnek felét kell megfizetni. A másik fele augusztusban lesz esedékes. Budapestről írják : Arra a kérdésre, hogy a kincstári házha- izonrészesedésnek a költségvetési vita során beigért reformja mikor fog bekövetkezni a pénzügyminiszter a következő feleletet adta: A házhaszonrészesedés helyes szabályozásának kérdése tárgyalás alatt áll. A súlyos gazdasági helyzetre való tekintettel intézkedni fogok, hogy a május havi házbérnegyedre fizetendő házhaszonrészesedésnek csak a fele legyen befizetendő, a másik felére pedig fizetési halasztást adok augusztus 15-éig. Ez alatt az idő alatt a kincstári házhaszonrészesedés reformja előreláthatólag meg fog történni. Miképpen lehetne fejleszteni Csonkamagyar- ország megmaradt gyógyfürdőit? Vezér kicsinyke országunkban jó sok dülleszti mellét. Olyan e tekintetben a magyar társadalom, mint a brazíliai hadsereg. Alig van benne közkatona, de fölös számmal ékeskednek soraiban generálisok. Büszke önbizalomr tői duzzad valamennyi. Mintha éppen ő és egyedül csak ő volna a hivatott. A gondviselésszerű államférfiú, kit nemzete jövőjének irányítására predesztinálnak nagyszerű kvalitásai. A titáni férfiaknak ebben az őserdejében, miért hogy révedezve botorkál mégis a nemzeti közvélemény ? ! Micsoda végzetes vakság az, mely nem engedi a ■ok tapogatődzás után végre határozottan és döntően megállapítanunk, hogy «melyik dicsőbb, melyik nagyobb» ?! Most éppen Budapest székes- főváros áll a válaszúton s a választás izgalmaitól lázasan vergődik már hetek őta. Heves küzdelemnek, a vidékre nézve is mélységesen tanulságos összecsapásnak vált szinhflyévé az ország szive: sokat becsmérelt ős féltve szeretett fővárosunk. A keresztény községi pártra jól edzett ős gondosan gyantá- zott torkok kórusa üvölti a »feszíted meg«-et. A tömörülés ellen, mely kérlelhetetlen eréllyel söpörte ki a szabadkőművesség és klikkuralom Augias-istállőját, renegátok és radikálisok, politikai olcsőjánosok és szovjet- gárdisták intéznek napről-napra megújuló, ádáz rohamot. Rugalmasan ugrálnak a bod- zabél-emberkék .s vezéri szerepre vágyik valamennyi. Alél- tan tűri a tohonya város, hogy régi gazdája ellen az opporiuni- tás simabőrü hüllői s a moszkvai világcég pesti vizesnyolcasai fenekedjenek. Még három hétig tűri. Hisz- ■zük, hogy akkor keményen szétüt az alvilág napfényre törekvő huligánjai között s továbbra is skartba helyezi a régi iskola frissen keresztényre mázolt kardnyelőit. És sem felrobbantani, sem elkenni nem engedi a keresztény nemzeti irányt, melynek jegyében öt év előtt megindúlt a feltámadás felé. G. Ez a kérdés foglalkoztatja már évek őta a szakköröket. A napokban a Magyar Balneológiái Egyesületnek ez évi közgyűlése és kongresszusa behatóan foglalkozott ezzel a kérdéssel, amely bennünket egrieket is kell, hogy érdekeljen, miután a legutóbbi kimutatás szerint hivatalosan is, mint »hévviz« szerepel a Városfejlesztő R. T. (volt érseki) fürdője. Összes fürdőinknek alig egy negyede maradt meg és azok közül is inkább — sajnos — a helyi jelentőségűek, virágzó nagy fürdőink legnagyobb részét elvesztettük. Szóbakerült az is, hogy hazánk azonban még ma is oly gazdag természeti kincsekben, hogy »jő fürdőorvosok és helyes fürdőügyi politika« mellett rövid idő alatt ismét virágzó fürdőhelyek keletkezhetnének. A referens megjegyezte, hogy a világ lehet soviniszta, nacionalista, de ha az egyed egészségét akarja visszanyerni, akkor egoista és nem azt kérdi, hogy az illető fürdő vele barátságban élő nemzetnek győgyfürdöje-e, hanem hogy hol fekszik s hogyan juthat leghamarább oda. Mindent el kell követni tehát, hogy a nagy természeti kincseink mennél ismertebbek legyenek a világon. Például hazánknak egyetlen• egy fürdőhelyén sincs szőllőkúra, mint rendszeres győgyeszköz alkalmazásban, pedig szőlőnk — hála Istennek — terem egész tisztességes mennyiségben! A szőlőkúrának, mint győgytőnye- zőnek, irodalma óriási, a reá vonatkozó tudományos búvár- latok a múlt évszázad 70—80-as éveiben az orvosi szaklapokban bőven láttak napvilágot s mi, akik egri szőlővel rendelkezünk, e gyógytényezőt ős gyógyeszközt absolute nem tudjuk kihasználni. Nem lehet érdektelen ezután közölni, hogy ja szőllőkúra lényege abból áll, hogy heteken keresztül naponta fokozva meglehetős mennyiségű szőllőt kell elfogyasztatni a beteggel, reggelire, tízóraira, ebéd után, uzsonnára, a vacsora után is ; emellett a ztiros, lisztes és felfuvő ételeket kerülni kell és kellő testmozgás végzendő. A szőllő hatóanyagát a borkősavas sők alkotják, amelyek kitűnő, enyhe hashajtók. Emellett a szőlő cukor- és víztartalma is tekintetbe jön. Egyszóval orvosijavallatra számos bántalom esetén a szőllőkúra jó sikerrel alkalmazható. A szőllőt héja és magja nélkül szokás fogyasztani. . A szőllőkúra tebát légcsőhurutnál, tuberkulózisnál, hizlaló- kúráknál, bizonyos anyagcsere zavaroknál, bélrenyheség gyógyításánál igen nagy jelentőségű. Ha volnának orvosaink — jegyzi meg az előadó, — kik e győgy- tényezővel behatóbban foglalkoznának, csakhamar volna olyan fürdőhelyünk is, mely speciálisan e gyógymódra volna berendezve s nem vándorolnának ki oly nagy összegek idegenbe ügyetlenségünk folytán.« őszintén megvallom, hogy ezen utóbbi szavak mély értelme hatottak át és mennél többet gondolkozva a kérdés felett, annál inkább juthatunk arra az eredményre, hogy ezt itt Egerben könyüszerrel meg lehetne csinálni ! Ha meggondoljuk a borpiacunk jelenlegi helyzetét, a nagy pangást a kereskedelemben az egész vonalom, megfelelő számitásután, azt hiszem, a termelők sem járnának rosszul és épen szüret előtt jelentékeny pénzt kaphatnának a kúránál felhasznált szőlőfogyasztás mértéke ős meny- nyisége után. Mindenesetre megfontolás tárgyát képezhetné az eszme megvalósítása, annál is inkább, mert a most épülő fényes, uj uszoda mellett — megfelelően kidolgozott propaganda alapján — [városunk idegenforgalmának és fürdőinek fellendítéséhez ez is hozzájárulhatna. Részletes terveket talán legközelebb. Dr. Temesváry István. Magyar konzulátus Pozsonyban. Pozsonyból jelentik: A Híradó c. pozsonyi napilap értesülései szerint Budapest ős Prága között bizonyos szerződéses megegyezés jött létre. E szerződős értelmében a magyar kormány Pozsonyban konzulátust állít föl és nincs kizárva, hogy a magyar konzul már junius 1-én megkezdi Pozsonyban a működését. BCBBKiaaa asaHsaíasjaissasraBsi Románok és jugoszlávok a budapesti árumintavásáron. Budapest, április 23. MOT. Dr. Szilágyi Géza, belgrádi ma- gyér királyi kereskedelmi megbízott, tegnap este egy nagyobb jugoszláv csoporttal érkezett Budapestre, akikkel együtt a budapesti árumintaváeár alkalmával a fővárosba érkezett jugoszláv érdeklődők száma ezerre tehető. A nemzetközi vásárra érkezett románok'száma ugyancsak ezerre tehető. A jugoszláv sajtó részletes tudósításokat közöl a nemzetközi vásárról és elismeréssel foglalkozik vele. A belgrádi ős zágrábi lapokon kívül délszerb területről Űsz- kübből egy nagy lap küldötte ki tudósítóját Budapestre Achmed Fetti újságíró személyében.
