Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-04-22 / 90. szám
4; Ära 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925. április 22. szerda. XXII. évf. 90 sz. Előfizetési díj postai szállítással Egg hóra . 40.000 K ! Egéss és télévi elóllsetést Neggedévre 120.000K | - ' nem fogadnak cl. -Mtsz&iimwmmtMBmmmiwmmwEMmmíxizsmzmsiimmiaKsaeB!. i Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám II. Pokolgép és kézigránát dörög bele az alkotó munka hétköznapi zűrzavarába s itt is> óit is polgárháború ráma kisért. Odakinn délen is, nyugaton is vér festi pirosra az utca kövezetét s idebenn elszörnyedve eszmélünk tudatára, hogy hat év előtt, a vörös rémuralom tomboló őrületében, sokkal mélyebb szakadékok körül révedezett tántorgó lábunk, mintsem magunk is hittük volna. A napi politika reménytelenül megúnt problémái között jő és szükséges erre néha reáeszmélni s őszintén megbecsülni a rendet és jogbiztonságot, melyeket nagynehezen visszanyertünk. És panaszszó nélkül rágcsálni a polgári nélkülözés száraz kenyerét, melyet áldozatok árán ugyan, de mégis sikerül kiharcolnunk a mostoha élettől. Akik a hűség igaz érzelmeivel s a jelenhez képest ragyogó múltba vis 8zavágyő nosztalgiával sóvárognak a régi rend után és megingathatatlan hittel vallják, hogy a végleges konszolidáció felé a jogfolytonosságon keresztül vezet az űt: azoknak helye is oti van ma az ideiglenes rend védelmezőinek oldalán. Prius vivere . . ./ A legelső feladat ugyanis: megdllani az idők viharában. Egyenesen és büszkén, emelt fővel és daliában avagy óvatosan és könnyedén, ügyeskedve és taktikázva, de megdllani. S azoknak frontját, kik a felforgató elemeknek a döntés idején mindig egységes táborával szemben az államhatalom birtokában ugyan, de kevésbé összeforrott falanxban vívják a harcot: a legnagyobb önlegyőzéssel és hazafias áldozatkészséggel támogatniok kell a történelmi Magyarország szentesített törvényeihez minden tényleges változás ellenére is tántoríthatatlanul ragaszkodó tényezők. . Mert május közeledtével újból is reá kell eszmélni és pillanatra sem szabad elfeledni, hogy közös ellenség ellen folyik a harc. A szófiai tömeghalál intő példa legyen most, hogy a nyugalom csalóka leple alatt mindenre kész elszántsággal munkálkodnak az alvilági erők. Dőreség volna azzal áltatni magunkat, hogy nálunk nem így van. És végzetes köny- nyelműség: ebből a tényből le nem vonni azt a következtetést, hogy a konstruktiv elemeknek minden ellentét kikapcsolásával ma egy táborban van a helyük. C. J. Tarifakedvezményt, adómérséklést és kötelező termésbevallást követelnek a bortermelők. Budapestről írják : Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Köztelekutcai székházának dísztermét tegnap a magyar szőlő- és borgazdaság képviselői töltötték meg. A közgyűlést, amelyen a földművelésügyi, a kereskedelemügyi és a pénzügyminisztérium is képviseltették magukat, Kosinszky Viktor elnök vezette. A megnyitóbeszéd rámutatott ugyan arra, hogy az elmúlt év bortermése szinte országszerte gyenge volt, de hangsúlyozta, hogy kétségbeesésre nincs ok. Figyelmeztette aztán a szőlősgazdákat, hogy a borral ne spekuláljanak, hanem értékesítsék készleteiket a napi áron, mert külkereskedelmi forgalomra még hosszú ideig nem lehet számítani. Baross Endre igazgató a kormányhoz intézendő memorandumot ismertette. A gyűlés ebben köszönetét mond a lengyel kereskedelmi szerződés megkötéséért, amely a legelső lehetőséget biztosítja a magyar bor külföldi értékesítésére. Rámutat aztán arra, hogy a vámtarifa a mezőgazdasági, de különösen a szőlőgazdasági érdekekkel szemben az ipart különös védelemben részesíti. A vasúti tarifa 10—25 százalékos kedvezményének 40 százalékra való felemelését kéri, mert különben Triesztből olcsóbban jut a bor Prágába, mint Budapestről bárhova a határon kívül. Panaszt tesz az egyesület a 14 filléres borfogyasztási adó miatt, amelynek 5 aranyfillérre való csökkentését kéri A luxus- adő csak a külföldi borokra nézve tartandó fenn. Kívánják végül a szőlősgazdák a kötelező termésbevallást a azt, hogy a statisztikai adatokat a borkészletek, a borforgalosn és bor- fogyasztás adataival is kiegészítsék. A népoktatás reformja. üusztek Károly, Hevesvármegye kir. tanfelügyelőjének javaslata. A népoktatás a nyugateurópai államokban és Amerikában. Rusztek Károly kir.ta nfelügy elő a következő havi jelentést tette a vármegye közigazgatási bizottságához abból az alkalomból, hogy a kultuszminiszter a népoktatás reformját rövidesen meg akarja valósítani: A népiskolának elsősorban feladata a nemzet jövőjének megalapozása. Olyan állampolgárok nevelése, akim a nemzet életét nemcsak megtartani, hanem fejleszteni is képesek. Vájjon a jelenlegi népiskolák alkalmasak-e arra?! Nyujtanak-e megfelelő szellemi, erkölcsi és nemzeti értéket ezen hivatás megvalósításához ? ! Joggal állapíthatjuk meg, hogy nem! Nem pedig főként azért, mert a mindennapi iskolakötelezettség korhatára annyira messze esik az élethivatás megkezdésétől, hogy a szerzett értékek nsgy része elkallódik és nem másodszor azért, ínért éppen az említett értékek megszerzésére legalkalmasabb osztályokat, az V. és VI. osztályokat, a tanköteleskorú gyermekek csekély százaléka végzi el. Föltétlenül gondoskodni kell tehát arról, hogy az iskolakötelezettség korhatárát közelebb vigyük az élethivatás megkezdéséhez és hogy biztosítsuk azon osztályok elvégzését, amely osztályokban a legértékesebb nemzetnevelö munka folyik. Ha végig tekintünk a nyugat- európai és az amerikai nemzetek népoktatás ügyén, általában azt tapasztaljuk, hogy a mindennapi iskolakötelezettség korhatára átlagosan a 14 éves kor. Az Egyesült - Államokban a tanítási rendszer egységes. Mindenkire 6 évtől 14 éves korig. A középiskolákba csak a 8 évig tartő elemi iskolák elvégzése után léphet föl a tanuló. Az angol iskolai kötelezettség 5—14 éves korig a mindennapi, 16 éves korig a továbbképző és 18 éves korig az iskolánkívüli népművelés bizonyos óraszámban valő hallgatására kötelez. A franciáknál 4 tagozatú az elemi népoktatás: előkészítő, elemi, középső és felső tanfolya- mu 6—13 éves korhatárral. A svédeknek két osztályú előkészítő iskolájuk, 4—5 osztályos elemi iskolájuk és három évfolyamú továbbképző iskolájuk van. A tanköteles korhatár a 14 éves kor betöltése. A továbbképző iskolák 180 órásak és különböző időben, amikor a tanulók leginkább ráérnek, vannak beosztva — estéli órákra is ! Az olaszoknál az elemi iskolának három tagozata van: an tulajdonképeni elemi iskola 4—5 osztályú, melyet megelőz szelő készítő iskola és követi a továbbképző. Az erdélyi szászok elemi iskolái általában 8 osztályúak. Különbség van a városi és a falusi iskolák között nemcsak a tanítási idő, de a tantervet illetően is. A tanterv a falusi iskolákban a nép foglalkozásának megfelelően van összeállítva. A városi iskolák négy felső osztályának anyaga nagyjában megfelel a mi polgári iskoláink ta- nitásanyagának. Ezen iskolarendszerekbe valő pilanatnyibetekintésből általános ságban ^megállapíthatjuk, hogy a mindennapi tankötelezettségi idő mindenütt hosszabb, mint minálunk. Nekünk annak figyelembe vétele mellett, hogy emelnünk kell a mindennapi tankötelezettség idejét, számolnunk kell jelen helyzetünkkel, számolnunk kell a középiskolák szervezetével, a hat tanéves mindennapi tankötelezettségi idő eddig keresztül nem vitethetésével, nemkülönben azzal is, hogy a mindennapi iskola valamennyi
