Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-04-21 / 89. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925. április 21. kedd. XLII. évf. 89 sz. Előfizetési díj postai szállítással Egg hóra . 40.000 K | Egét* és félévi előfizetést — nem fogadónk el. -----Negyedévre 120.000 K POLITIKAI MÄPILÄP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség s Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Az adósság nem az a borzasztó fekete ördögf amilyennek festeni próbálják. A termeléshez töke is szükségei tetik 8 ha [ez az eszköz hiányzik a ládafiából, bizony csak elmegyünk érte a szomszédba, nem tesszük ölbe a kezünket tétlenül. Még a fogyasztás céljára szánt hitel is indokolt lehet: termelő erőnket ideig-óráig talán csak így tudjuk fenntartani és oly időkre átmenteni, mikor érvényesülésére a kedvező alkalom elkövetkezik. Dőreség volna az adósságtól való beteges irtózásból éhen halni, mikor idővel a mi időnk is majd csak eljő. Mindezek megfontolásához a nehéz viszonyok nyomása alatt mindnyájan eljutottunk. Az'állam, a régi megrögzött adósságcsináló, könnyedén; a polgárságnak az ősdiságig konzervatív s a félizegségig puritán elemei keserves vívódás eredmőnyeké- pen. A városok részben a nyomor vasmarku szorítása alatt, részben a korszellem tovaragadó árjával úszva. A lapostarisznyájú Eger igen előkelő társaságban házalhatna kölciönért, ha a kormány az egységes megoldás címén gátat nem vetne a városok külön-kü- lön kölcsönakciői elé. A dúsgazdag Kecskemét is alig pár hát előtt vett fel pillanatnyi pénzzavara enyhítésére függő kölcsönt, a százjezerholdas Debrecen pedig kereken 360 milliár- dot kér kölcsön egy külföldi pénzcsoporttól. Meg is kapja, ha a kormány bele nem avatkozik. Városunknak is vannak nagy- jelentőségű feladatai, melyek megoldása egyrészt jókora anyagi erómegfeszítést igényel, másrészt a jövő évtizedek polgárainak ia érdekében áll, de egyben minél előbb kívánatos volna. A lakásínség enyhítése, a közutak fokozatos további rendbehozása, a villanygyár állótőkéjében a természetszerűleg jelentkező deterioráciő pótlása, kedvezőbb közegészségügyi viszonyok teremtése végett és a fürdőváros idegenforgalmának emelése ér- dekében vízvezeték létesítése, közüzemeink fejlesztése: egytőlegyig olyan problémák, melyeket felszínen tartani s megoldásukért minden lehetőt megtenni elengedhetetlen kötelességünk. Még akkor is, ha a fejlődés magaslatára a hitel örvényein keresztül vezet az út. K-ny. Valorizálni kell a biztosításokat. A békebeli biztosítások ma kifizetett összegeiért nem érdemes a biztosító intézethez menni. — A hadikölcsönök elértéktelenedésére hivatkozva, nem lehet a valorizáció elöl elzárkózni. Az utolsó időben a Kúria legfelsőbb fokon számos nyugdij- vslorizáciős pörben Ítélt s döntése a hazai biztosító társaságokat nyugtalanítja, mart attól tartanak, hogy a legfelsőbb bíróság döntése meg fogja érlelni a békebeli biztosítások valorizációját. Egyes hazai társaságok vezetői maguk is érzik, hogy nehéz lesz a kisemberek ostroma elől kitérni és ezen irányú követelésüket bizonyos fokig honorálni kell. A vezető körök belátják, hogy azok a biztosítási összegek, amelyeket békében a biztosító felek a maguk részére kikötöttek, ma oly kevés, hogy azokért a biztosító intézethez menni sem érdemes, mert az utazási költségek többet tesznek ki, mint amekkora összeget a biztosító fái kap. A békebeli biztosítások legnagyobb része ugyanis négy-ötezer korona körül hullámzott. A kérdés rendezésére a kormány részére kellene az első lökést megadni. Mi elfogadjuk a biztosító társaságok érveléséi, hogy a biztosított összegeket száz százalék erejéig nem valorizálhatják, mert a háború alatt dijtartalékaik legnagyobb részét hadikölcsönökbe fektették és ezek náluk épúgy elértéktelenedtek, mint a magánegyáneknél. Azt azonban nem hajlandók elárulni, hogy dijtartalékaik hány százalékát fektették hadikölcsönökbe, hány százalékát értékesítették át — értéküket nem vesztett — záloglevelekbe, hány százalék erejéig kötöttek külföldi biztositó intézetekkel viszontbiztosításokat és éppen ezért károsodás esetén hány százalék erejéig téríttetnek meg a költségeik a külföldi társaságok részéről. Ezeket a kérdéseket kellene a biztositó intézetek felügyeletével megbízott állami hivatalnak kifürkészni, ezekre a kérdésekre kellene a biztositő feleknek felvilágosításokat kérni és akkor a valorizáció kérdése könnyen megoldható lenne, anélkül, hogy a biztositő intézetek, amelyek- nsk fennmaradására feltétlenül szükség van, tönkremennének. Mindaddig, amig ezek a kérdések tisztázva nincsennek, a valorizációt ezen a téren megoldani nem lehet, de a kisemberek érdekeinek megvédése céljából sürgős szükség lenne a kérdés rendezésére. Ne higyjék a biztosítótársaságok vezetői hogy annak kijelentésével hogy hadikölcsöneik elértéktelenedtek, a valorizáció ügye nyugvópontra jutott. Kötelességünknek tart’ juk, hogy ezt a kérdést állandóan napirenden tartsuk és nem engedhetük meg, hogy még hosz- szú ideig egy pár papirkoronát fizessenek ki a 'biztosítottaknak az aranykoronák helyett, amelyeket keserves munkájukkal megszerezve békében befizettek, abban a reményben, hogy öregségükre a nekik befizetett biztosítási összeggel nyugodt napokat szerezhetnek maguknak. Nagyon megromlanak a terméskilátások, ha az abnormis száraz időjárás tovább tart. A vetéshelyzetről érkezett legújabb jelentések alapján az OMGE-től a következő információt kaptuk: — A mostani esőzés, a jelentősek szerint, még mindig nem tudja pótolni az elmaradt csapadékot és sem a tavasziakra, sem az ősziekre nem volt olyan hatással, amint az várható volt. Általában inkább csak a hegyes vidékek kaptak csapadékot és mig Ausztriában és Németországban az ünnepek alatt is voltak bőséges esőzések, addig nálunk csak elvétve ős kisebb mennyiségben fordult elő csapadék. Az Alföldön egyáltalában nem volt mostanában jelentős esőzés s különösen itt volna szükség a közeli napokban kiadós meleg tavaszi esőkre. Megfelelő időjárás esetén az elmaradt fejlődés teljes erővel megindul ős a vetések megfelelően bokrosodni fognak. Még szerencse, hogy a Dunántúlon a csapadék többnyire elég volt a vetések mai előrehaladott helyzete mellett és itt már csak néhány helyen einyli a vegetáció a téli és tavaszi időjárás abnomps szárazságát. A legrosszabb helyzetben a kősón vetett tavasziak és a.répa- vetős van, amelynek csírázásához több nedvességre volna szükség. Ezek a vetések az Alföld egyes helyein még kikelni sem tudtak. Félő, hogy további szárazság esetén a vetések nagyon megritkulnak éa a néhol jelentős tavaszi egőrkárok pusztításait a nyár folyamán sem tudják behozni. A vörös rém Bulgáriában. Szófia, április 20. Bulgár T.I. A robbanás ügyében elhangzott személyes vallomások, nemkü- lömben a tanuk közlései kétségtelenné tették, hogy a merénylet az agrár-kommunisták müve, amelyet Yankov éa Minkov volt tiszteknek, a kommunista katonai csoport vezetőinek részvételével titkos bizottság határozott el. — A pokolgépet Minkov készítette, az elhelyezésben egy sekrestyés segédkezett, aki bevezette a ha- rangíoronyba a bombát vivő fiatalembert. A merényletnek célja az volt, hogy elpusztítsák a királyt és a minisztereket és ily módon anarchiát támasszanak az országban. Keddi szentbeszédek a ferenciek templomába. P. Oslay Oswald ferencrendi zárdafönök a keddi beszédeket 21-én, d. u. 6 órakor megkezdi a barátok templomában. Zár da főnökség.