Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-01-13 / 9. szám

Á^a 2000, vasárnap 3000 korona. Eger, 1925 január 13. kedd. XLII évf. 9 sz. 33 Siófizeiést díj postai azáHitassai Si.gj} bóra . 45.000 E j Eyes* éa félévi előfizetést ffeggedévre 120.000 K 1 nein fogadnak el. -----­Szerkesztőség; Eger, Líceum, Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Egyhónapi vakáció után újból összeült ma déle!őtt a ma­gyar törvényhozás. Nem az egész törvényhozás ugyan, mert egy kis csoport önkéntes távolmara­dással akarja menteni a hazát. A passzivisták csak a parla­ment bejáratánál csoportosultak ma délelőtt és igyekeztek kicse­rélni nézeteiket arról, hogy mit volna jó csinálni. Az egyhónapi vakáció utáa összeülő parlamentnek mi is sze- retnők tudomására hozni néze­teinket ; szeretr.ók a képviselők előtt kifejezni véleményünket, he­lyeslésünket vagy aggodalmun­kat az egyes események fölött. Bethlen István gróf miniszter- elnök hosszú kormányzásának ebben a pillanatában bizonyos megelégedettséggel nézhet vissza az elmúlt néhány esztendő si­kereire. Azóta, mióta ő vette ke­zébe a csonkái és kirabolt ország nehéz ügyeinek vezetését, a nagy haladást, a szép eredményeket még a miniszterelnök politikai ellenfelei is elismerik. A kormányelnök politikájának azonban a mai napon új kor­szaka kezdődik. A legnagyobb nehézségeket legyőzve, a szaná­lás biztató és érezhető sikerei után; az év utóljáu az egységes párt kebelében kiélesedett tizen­hatpontos kisgazdamozgalom le­csillapítása és a kisgazdák tá­mogatásának újabb biztosítása után; a nemcsak az országnak, de a kormánypolitikának Í3 na­gyon kellemetlen demokrata- demagógia leszerelésével; az új házszabályok szerencsés meg- szavaztatá*ával, odajutott gróf Bethlen látván, hogy tiszta előtte a magyar horizont. Pénzügyeink romlása, pártbomlás, ellenzéki obstrukció, nem fenyegeti többé politikáját az előrehaladásban. Szabad a tér. Nincs számottevő ellenzék. Kibontakozhat állam­férfiúi képessége, teljes koncep­ciója. Megmutatja, hogy nyuga­lomra jutott, konszolidált viszo­nyok között, mit tud adni nem­zetének. Bethlen István grófnak sok minden Bikerűlt, amire öreg po­litikusok esküdni mertek volna, hogy nem fog sikerülni. A ház- szabályrevizió szerencsés kérész­! tűlvitelét szinte irigységgel nézik a fejcsőválő régi politikusok a klubbok zsöllyéiből. E sok siker után most már az az óhaja a nemzetnek, a polgár­ságnak, a népnek, hogy kormány Budapest, január 12. M. T. I. A nemzetgyűlés ma tartotta a karácsonyi szünet után első ülé­sét. Az ülést 3/tll órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. — Az ülésen nem jelent meg a passzivitásba vonult ellenzék. Az ellenzéki padsorokban csak Rassay Károly, Utron Gábor, Strausz István, Kiss Menyhért és Förszter Elek ültek. Az elnök az előterjesztések során bemutatja a rétsági kerü­letben nemzetgyűlési képviselővé választott Búd János pénzügy- miniszter és a nagyatádi kerület­ben megválasztott Bárány Nán­dor nemzetgyűlési képviselő meg­bízó levelét, bemutatja egyúttal Haller István levelét, amelyben lemond bizottsági tagságáról. Ez után Nemes Bertalan a msn- dátumi bizottság előadója beter­jeszti a bizottság jelentését Zsir- kay mandátuma ügyében, mely szerint Zsirkeyt igazolt képvise­lőnek jelenti ki. — Az elnök je­lenti, hogy Zsirkay Jánost a végleg igazolt képviselők sorába iktatja. Ez után Rassay Károly szólalt fel: Szomorúnak tartja, hogy a mai helyzetben a legfontosabb kérdés a költségvetés tárgyalása és az ellenzéki padok még mindig üresen állanak. Nem akarja vi­tatni, hogy kit terhel a^felelősség, de a közérdekkel nem tartja ősz- sze6gyeztethetönek, hogy a költ­ségvetést ellenzék nélkül tár­gyalja le a Ház. Örömmel látja, hogy lépések történtek a béke helyreállítása érdekében. Ezek a békéltetési kísérletek, nem tudni kinek a hibájából, meghiúsultak. Kéri az elnököt, hogy éljen a házszabályok adta jogával és tegyen előterjesztést a kitiltás felfüggesztésére, illetve elengedésére. Petrovácz Gyula közbeszól: és pártja ’vessék el ez alaposan megszáatott földben azt a búzát, melyből az egész ország kenyere, a magyar nemzet jóléte, ereje és ezáltal 3z űj nagy Magyarország lesz az aratás. M-jjd még küldöttség megy hoz­zájut könyörögni, hogy csak jöjjenek vissza. Rassay folytatja: Lehet, hogy a képviselő úrnak öröme telik abban, hogy sz ellenzéki padok üresek. Még egyszer kéri az el­nököt, éljen jogával és hirdesse ki, hogy a kitiltást megszűnteti. Szcitovszky elnök kijelenti, hogy nincs abban a helyzetben, hogy Rassaynsk válaszoljon, de meg­gondolás tárgyává teszi az ügyet és a Ház legközelebbi ülésén tájékoztatni fogja erről a nem- zeigyűlést. Tekintettel arra, hogy a költ­ségvetési javaslat letárgyalásá- val a bizottság még nem készült el, indítványozza, hogy bizony­talan idáig napolja el üléseit a Ház és bízza meg az elnökséget, hogy annak idején újból össze­hívja a nemzetgyűlést. Petrovácz Gyula kijelenti, hogy csak azért szól hozzá a napi­rendi indítványhoz, hogy Rassay- nak válaszoljon. Veszedelmesnek tartja azt, hogy itt küldöttség keresse fel a passzivitásba vo nult ellenzéket. A törvényható­ságok valamennyien feliratban ítélték el az ellenzék viselkedését és helyeselték az elnök eljárását. Ezekre a feliratokra [nem lehet azt a választ adni, hogy könyörgő körmeneteket rendezzünk a ki­vonult ellenzék visszahívására. A passzivitás egy neme az ob- strubeiőnak. A házszabályok az obstrukciót akarják megszüntet­ni. Csak ha belátják, hogy hi­báztak és megbánják hibájukat, akkor lehet sző a büntetés el­engedéséről. Abban látja a ki­bontakozás útját, hogy ezek az urak mondjanak le mandátuma­ikról és úgy kérdezzék meg vá­lasztóikat, hogy helyesen jártak e el. — Az elnök napirendi indít­ványát elfogadja. Szabó József helyteleníti, hogy bizonytalan időre napolja el magát a Ház, mikor rendkívül nagy kérdések megoldásra vár­nak. Ilyen példáúl a munkanél­küliség kérdése. Bethlen István gróf miniszter­elnök megjegyzi, hogy a ház­szabályok szeiint csak a bizott­ság által kellően előkészített ja­vaslatokat tárgyalhatja a nem­zetgyűlés. A munkanélküliséggel tehát úgy sem foglalkozhatnál nak, ha nem napolnák el sz ülést. A inemzetgyűlős ezután elfo­gadta az elnök napirendi indít­ványát. A csehek már a katholicizmiis ellen izgatnak. Prágából jelentik: A légioná­rius «Narodni Osvobozeni* hosz- szabb cikkében azt fejtegeti, hogy a szlovenszkői püspökök pász-, íorlevelének legnagyobb hatása abban fog nyilvánulni, hogy az állam rövidesen likvidálni fogja az egyházhoz való viszonyát s azután a legrövidebb idő kér­dése talán az, hogy a köztársa­ságban a római katholicizmus is likvidáltassék. A cseh nép nem vette elég komolyan a *Róma ellen• jelszót s ennek áldatlan következményei beállottak. A katholicizmus ismét talpra- állott, most már teljesen azono­sítja magát a néppárttal, mint politikai szervezettel. Róma irá­nyítja a közíársaságellenes ma­gyar propagandát is, emellett természetesen a saját céljait tartja szem előtt. A haladó közönség jogosan várja a kormánytól a kérdésnek rövid úton való likvidálását. — A Tribuna szerint Szlovenszkőn napról-napra fokozódik a vá­lasztásokat előkészítő munka. A tót néppártnak és a katholikus egyházi tényezőknek együttmű­ködése elmélyül. Erre vezethető vissza a szlovenszkői püspökök pásztorlevele is, amely egymagá­ban elárulja, hogy itt egy nagy koncepciójú terv alapján dolgo­zik Róma. A nép széles rétegei számára itt az alkalom a dön­tésre: határozhat arról, vájjon kitart-e továbbra is Róma mellett vagy nem. •••» mm» A Ház ülésezését bizonytalan időre újból elnapolták. Rassay a kitiltás felfüggesztését kérte az elnöktől.

Next

/
Thumbnails
Contents